Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-184

48á A nemzetgyűlés 184. ülése 1923. évi szeptember hó 7-én, pénteken. urnák arra, hogy ebbe beleszóljon, sőt a váro­soknak, a törvényhatósági városoknak meg lesz a garanciális panaszjoguk. Minden elbocsátott alkalmazottnak pedig, akit az itt foglalt rendel­kezések megsértésével a belügy minister ur ké­sőbbi irányítása alapján bocsátanak el, a köz­igazgatási bíróság meg fogja az igényjogosult­ságát állapítani. Ennélfogva, ha a belügyminis­ter ur ilyen rendelkezéseket akar tenni, ezt végrehajtási rendeletben nem teheti, mert a 16. § ebben a tekintetben teljesen világos, az önkor­mányzat hatáskörében nagyja és ha csak meg nem felelne, van joga a belügyministernek ebbe a kérdésbe beleavatkozni. De mondom, ezt nem is ugy értettem, hogy az egyetem, hanem ugy értettem, hogy mivel annak hatáskörébe tarto­zik, az fogja kiküldeni azt a szervezetet vagy bizottságot, vagy bizza meg akármelyik szervét. En azt óhajtottam, hogy ez csak a jövő évben történjék meg a törvényhatósági bizott­ságok választása után, ezt kérem én a belügy minister úrtól, és ezt a belügyminister ur később tekintetbe nem tudja venni, mert a törvényja­vaslat 2. §-a épen ennek a szakasznak alapján rendelkezik is arról, hogy az elbocsátás kérdésében az értesítéseket október hó végéig közölni is kell. Elnök * A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 16. § első és második bekezdése meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Kérdem a t. Nemzet­gyűlést : móltóztatik-e Hegymegi-Kiss Pál kép­viselő urnák azon indítványát, amelyik uj bekez­dést javasol a 16. §-hoz, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !• Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indít­ványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik) Kisebbség. Az indítványt elvettetett. Héjj Imre jegyző : Strausz István ! Elnök: Strausz István képviselő ur uj 17. §-t kivan javaslatba hozni. Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! Az álta­lános vitánál mondott beszédemben nehezmé­nyeztem a törvényjavaslatnak azt a hiányossá­gát, hogy az önkormányzati alkalmazottak lét­számáról és egyéb személyi viszonyairól egyál­talán nem nyújt adatokat. Roppant fontos lett volna ránk, hogy ha ebben a kérdésben a tör­vényjavaslat során tájékozódni tudtunk volna. Most már azonban ezen túl vagyunk. En azt kérném a t. belügyminister úrtól, hogy az önkormányzati testületek alkalmazottai létszámcsökkentésének keresztülviteléről és az ennek nyomában keresztülviendő egyszerűsíté­sekről külön jelentést terjesszen a nemzetgyűlés elé, és ez a jelentési kötelezettség iktattassák törvénybe. Hiszem, hogy ezt ellenezni nem fogja. Koppant fontos reánk, hogy tudjuk, miként hajtatott végre a létszámcsökkentés és az ennek nyomában keresztülviendő reformok és egyszerű­sítések az önkormányzati háztartások körében. Legtöbb kívánnivalót ezek tekintetében épen a közigazgatási szervezeteknél látunk. Itt külön felhívom a t. belügyminister ur figyelmét arra, hogy a díjnoki rendszer és a díjnoki rendszerben a nők alkalmazása az ön­kormányzati testületekben szintén elharapózott. Még a nobile officium idejében sem ismerték a vármegyék a díjnoki rendszert és különösen nem ismerték a szolgabírói járások, még kevésbé a községi háztartások. Ma már a községeknél is találkozunk díjnokokkal. Vannak olyan közsé­gek, — nem az én kerületemben, de más kerü­letek községeiben nagy számmal, — ahol tulaj­donképen a díjnok a község vezető atyamestere. (Ugy van! Ugy van!) A jegyző inkább a sa­ját ügyeivel foglalkozik, no meg a vadászattal, mert erre mindig jut ideje. (Zaj. Ellenmondásolc.) Nagy Ernő: A jegyzők dolgoznak! Szomjas Gusztáv: Senki annyit nem dol­gozik, mint a jegyző. Strausz István ; Ismétlem, nem az én kerü­letemben tapasztaltam, de mindjárt hozzáteszem : bizom a t. belügyminister urban, hogy azt a létszámcsökkentést, amelyet voltaképen az ő kezébe tesz le a nemzetgyűlés, egyszersmind erős purifikációra is fel fogja használni. Nem fog egyéb tekintetet nézni, mint a közszolgálat­nak, a közigazgatásnak egyetemes érdekeit és nem alkuszik politikai tekintetekkel, nem néz se jobbra se balra. Rothenstein Mór:,Inkább jobbra! Strausz István : Én azt hiszem, hogy ennél a kérdésnél nem fog nézni sem jobbra, sem balra, mert hiszen ő mindig fanatikus hive volt a közigazgatás megreformálásának. Most a sors ugy hozta magával, hogy a ministeri székben ül, erre megvan a készültsége, hivatottsága, rátermettsége s ezért elvárja tőle nemcsak a nemzetgyűlés, hanem az egész közvélemény, hogy közigazgatásunkat a létszámcsökkentés keresztülvitele során gyökeresen meg fogja javí­tani, egyenesen tökéletesiteni fogja. Nekem több kívánni valóm nincs, mint hogy engedjen a t. belügyminister ur nekünk, a törvényhozás tagjainak betekintést abba, mit vég­zett a létszámcsökkentés tekintetében az önkor­mányzati testületeknél és mit végzett ott a keresz­tülvihető egyszerűsítések és szervezeti változta­tások tekintetében. Hiszem, hogy maguk a tiszt­viselők adják társadalmi szervezeteik utján a legértékesebb anyagot a közigazgatási szolgálat megreformálásához, amelyet azután az általuk kidolgozott modern pragmatika oltalma alá helyezhet a nemzetgyűlés. Mindezek alapján kérem határozati javaslatom elfogadását, mely a következő uj 17. § beiktatását célozza (olvassa) : »Tartozik a ministerium a nem­zetgyűlésnek 1924. év január havában részletes jelentést tenni az önkormányzati alkalmazottak létszámcsökkentése tekintetében tett intézkedé­seiről, amely jelentésben az önkormányzati ház­tartások legutóbbi költségvetéseiben hozott lét­számot kell alapul venni; ugyanezzel az indo­kolással kell a tisztviselők és egyéb alkalmazót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom