Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-184
478 'A nemzetgyűlés 184. ülése 1923. évi szeptember hó 7-én, pénteken. urak a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe iktattatnak. Napirend szerint következik a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának, és pedig a 13. §-nak folytatólagos tárgyalása. Nagy Ernő képviselő ur a legutóbbi ülésen engedélyt kapott arra, hogy beszédét a mai ülésen mondhassa el, igy tehát most őt illeti meg a szó. Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! a 13. §-hoz azt az indítványt vagyok bátor beadni, hogy a szakasz töröltessék, vagy ha esetleg ezt nem méltóztatnak elfogadni, oda módosittassék, hogy az előkészítő cselekményeket az előadó árvaszéki ülnök készítse elő és adja ki, és csak az érdemleges véghatározatok kerüljenek az ülések elé. Ezt a határozati javaslatomat következőképen indokolom meg : Amint méltóztatnak tudni, a bíróságoknál is meg van határozva egy bizonyos értékhatár, ameddig az egyes biró határozhat, és meg van határozva az az értékhatár, amelyen falul a társas bíróság határoz. Az árvaszékeknél milliárdokra menő vagyonokat kezelnek, és így az én szerény véleményem szerint nem célszerű ezeket egyes árvaszéki ülnökökre bizni. Annál kevésbé célszerű, mert a bíróságoknál cselekvőképes egyének vannak érdekelve, akiknek érdekeit magasabb jogi kvalifikációval biró ügyvédek is támogatják és igy a birák esetleges tévedéseit kiigazíthatják, az árvaszékeknél azonban másként áll a helyzet. Méltóztatik tudni, hogy itt árvákról, gondnokság alá helyezettekről van szó, akik a maguk érdekeit egyáltalában nem tudják védeni. Ha tehát itt az egyes árvaszéki ülnök téved, igen nagyot tévedhet. Erdélyi Aladár : De felelős is ! Nagy Ernő : Nem lehet továbbá meghatározni az árvaszékeknél az értékhatárt sem, mert ami például rám nézve minimum, egy másik emberre nézve m.aximum lehet. Ennélfogva nagyon indokolt, hogy ezek felett az óriási, milliárdokra menő vagyonok felett ne egyes ember intézkedjék, hanem az intézkedés társas szervezetben történjék meg. Megtakarítás sem érhető el itt, mert az árvaszéki elnök mellett két ülnöknek kell szavaznia, — ezek közül az egyik lehet jegyző vagy tiszteletbeli ülnök — akik résztvehetnek az ülésben. Igy az indokolásnak az a része, amely a megtakarításról szól, egyáltalába nem helyes. Mindezeknélfogva tisztelettel kérem a belügyminister urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy határozati javaslatom elfogadtassék, tehát hogy az átmeneti intézkedéseket az árvaszéki ülnök tegye meg, az érdembevágó intézkedéseket azonban már a társas szervezetű árvaszék intézze. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Szilágyi Lajos ! Elnök : Szilágyi Lajos képviselő ur nincs jelen ; töröltetik. Ki a következő szónok 1 Héjj Imre jegyző : Strausz István-! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! A Hegymegi-Kiss Pál tisztelt képviselőtársam által kifejtett indokoknál fogva elállók a szótól, (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A képviselő ur eláll a szótól. Ki a következő szónok ? Héjj Imre jegyző : Senki sincs feliratkozva. Elnök : Feliratkozva senki sincs. Kérdem, kíván-e még valaki a szakaszhoz szólni ? Östör József : A zárszó jogán szót kérek. Elnök : A képviselő urnák nincs zárszójoga. Östör József : Indítványt adtam be. Elnök : A képviselő ur nem indítványt, hanem módositványt adott be a szakaszhoz és igy a házszabályok értelmében a zárszó joga még abban az esetben sem illeti meg, ha módositványát a képviselő úron kivül még kilenc más képviselő ur is aláirta volna. A vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni, Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Amint az általános vitában elmondtam, teljes mértékben osztozom azokban, amiket östör t. képviselőtársam a szakasz ellen kifogásul felhozott. Felesleges, hogy egy törvényszakaszban olyan részletes eljárási szabályokat hozzunk, amelyek ma is a törvényben kifejezetten bent állanak, amellett pedig a végrehajtási utasítás során részleteiben is szabályoztatnak. Most a helyzet az, hogy, főleg Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam felfogása szerint nincs értelme annak, hogy most, ilyen egészen más matériával foglalkozó javaslat során a gyámügy egy részét szabályozzuk, midőn szerinte általános rendezésre szükség van. A gyámügy általános rendezése is magában véve két egymástól lényegesen és határozottan különböző területet foglal magában. Az egyik a gyámügy anyagi joga, a másik pedig az eljárási szabályok. Ami az anyagi jogot illeti, ennek a rendezése a legkisebb részletekig elő van készítve, sajnos, egy más tárca ügykörébe tartozó törvényjavaslatban, a polgári törvénykönyv javaslatában. Hiszen az összes jogászok tisztában vannak vele, hogy egész polgári jogi anyagunk annyira rendezetlen és ami rendezve van, annyira idejét multa, hogy a polgári magánjog rendezését hosszú esztendők óta kívánják. Ez a kérdés mindig napirenden van és amilyen sürgős szükség van a gyámügy anyagi jogának rendezésére, époly szükség van erre a rendezésre, a magánjog többi terén is. A magam részéről mindenesetre, mint ennek az ügynek a képviselője, minden eszközzel arra kell, hogy törekedjem, hogy, a többi polgári magánjog rendezésétől eltekintve, legalább a gyámjog rendezése történjék meg minél hamarább. Ez annál könnyebben megy, mert hiszen a tervezet készen van, számtalan retortán és tárgyaláson ment keresztül, ugy, hogy épen azok a gondolatok, amelyek itt felmerültek és amelyeket östör t. képviselőtársam az indemnitási vita folyamán is felvetett, késztettek arra, hogy foglalkozzam ezzel a terv-