Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-184

478 'A nemzetgyűlés 184. ülése 1923. évi szeptember hó 7-én, pénteken. urak a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe iktattatnak. Napirend szerint következik a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedések­ről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának, és pedig a 13. §-nak folytatólagos tárgyalása. Nagy Ernő képviselő ur a legutóbbi ülésen engedélyt kapott arra, hogy beszédét a mai ülésen mondhassa el, igy tehát most őt illeti meg a szó. Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! a 13. §-hoz azt az indítványt vagyok bátor beadni, hogy a szakasz töröltessék, vagy ha esetleg ezt nem méltóztatnak elfogadni, oda módosittassék, hogy az előkészítő cselekményeket az előadó árvaszéki ülnök készítse elő és adja ki, és csak az érdemleges véghatározatok kerüljenek az ülések elé. Ezt a határozati javaslatomat következő­képen indokolom meg : Amint méltóztatnak tudni, a bíróságoknál is meg van határozva egy bizonyos értékhatár, ameddig az egyes biró hatá­rozhat, és meg van határozva az az értékhatár, amelyen falul a társas bíróság határoz. Az árva­székeknél milliárdokra menő vagyonokat kezel­nek, és így az én szerény véleményem szerint nem célszerű ezeket egyes árvaszéki ülnökökre bizni. Annál kevésbé célszerű, mert a bíróságoknál cselekvőképes egyének vannak érdekelve, akik­nek érdekeit magasabb jogi kvalifikációval biró ügyvédek is támogatják és igy a birák esetleges tévedéseit kiigazíthatják, az árvaszékeknél azon­ban másként áll a helyzet. Méltóztatik tudni, hogy itt árvákról, gondnokság alá helyezettekről van szó, akik a maguk érdekeit egyáltalában nem tud­ják védeni. Ha tehát itt az egyes árvaszéki ülnök téved, igen nagyot tévedhet. Erdélyi Aladár : De felelős is ! Nagy Ernő : Nem lehet továbbá meghatározni az árvaszékeknél az értékhatárt sem, mert ami például rám nézve minimum, egy másik emberre nézve m.aximum lehet. Ennélfogva nagyon indokolt, hogy ezek felett az óriási, milliárdokra menő vagyonok felett ne egyes ember intézkedjék, ha­nem az intézkedés társas szervezetben történ­jék meg. Megtakarítás sem érhető el itt, mert az árva­széki elnök mellett két ülnöknek kell szavaznia, — ezek közül az egyik lehet jegyző vagy tiszteletbeli ülnök — akik résztvehetnek az ülésben. Igy az indokolásnak az a része, amely a megtakarításról szól, egyáltalába nem helyes. Mindezeknélfogva tisztelettel kérem a bel­ügyminister urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy határozati javaslatom elfogadtassék, tehát hogy az átmeneti intézkedéseket az árvaszéki ülnök tegye meg, az érdembevágó intézkedéseket azonban már a társas szervezetű árvaszék intézze. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Szilágyi Lajos ! Elnök : Szilágyi Lajos képviselő ur nincs jelen ; töröltetik. Ki a következő szónok 1 Héjj Imre jegyző : Strausz István-! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! A Hegy­megi-Kiss Pál tisztelt képviselőtársam által kifej­tett indokoknál fogva elállók a szótól, (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A képviselő ur eláll a szótól. Ki a következő szónok ? Héjj Imre jegyző : Senki sincs feliratkozva. Elnök : Feliratkozva senki sincs. Kérdem, kíván-e még valaki a szakaszhoz szólni ? Östör József : A zárszó jogán szót kérek. Elnök : A képviselő urnák nincs zárszójoga. Östör József : Indítványt adtam be. Elnök : A képviselő ur nem indítványt, hanem módositványt adott be a szakaszhoz és igy a ház­szabályok értelmében a zárszó joga még abban az esetben sem illeti meg, ha módositványát a kép­viselő úron kivül még kilenc más képviselő ur is aláirta volna. A vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni, Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Amint az általános vitában elmondtam, teljes mértékben osztozom azokban, amiket östör t. képviselőtársam a szakasz ellen kifogásul fel­hozott. Felesleges, hogy egy törvényszakaszban olyan részletes eljárási szabályokat hozzunk, ame­lyek ma is a törvényben kifejezetten bent álla­nak, amellett pedig a végrehajtási utasítás során részleteiben is szabályoztatnak. Most a helyzet az, hogy, főleg Hegymegi-Kiss Pál t. képviselő­társam felfogása szerint nincs értelme annak, hogy most, ilyen egészen más matériával foglal­kozó javaslat során a gyámügy egy részét szabá­lyozzuk, midőn szerinte általános rendezésre szük­ség van. A gyámügy általános rendezése is magá­ban véve két egymástól lényegesen és határozot­tan különböző területet foglal magában. Az egyik a gyámügy anyagi joga, a másik pedig az eljárási szabályok. Ami az anyagi jogot illeti, ennek a rendezése a legkisebb részletekig elő van készítve, sajnos, egy más tárca ügykörébe tartozó törvény­javaslatban, a polgári törvénykönyv javaslatában. Hiszen az összes jogászok tisztában vannak vele, hogy egész polgári jogi anyagunk annyira rende­zetlen és ami rendezve van, annyira idejét multa, hogy a polgári magánjog rendezését hosszú eszten­dők óta kívánják. Ez a kérdés mindig napirenden van és amilyen sürgős szükség van a gyámügy anyagi jogának rendezésére, époly szükség van erre a rendezésre, a magánjog többi terén is. A ma­gam részéről mindenesetre, mint ennek az ügy­nek a képviselője, minden eszközzel arra kell, hogy törekedjem, hogy, a többi polgári magánjog ren­dezésétől eltekintve, legalább a gyámjog rende­zése történjék meg minél hamarább. Ez annál könnyebben megy, mert hiszen a tervezet készen van, számtalan retortán és tárgyaláson ment ke­resztül, ugy, hogy épen azok a gondolatok, ame­lyek itt felmerültek és amelyeket östör t. képviselő­társam az indemnitási vita folyamán is felvetett, késztettek arra, hogy foglalkozzam ezzel a terv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom