Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-183
472 A: nemzetgyűlés 183. ülése 19,23. évi szeptember 6-án, csütörtökön. a nemzetgyűlés és igy semmi kilátás sem lehet arra, hogy ezt a kérdést most már ennek az esztendőnek folyamán dűlőre vigyük. Ennek következményeit, természetszerűen a kormány le fogja vonni. Meskó Zoltán : Csak talán nem mond le ? Rakovszky Iván belügyminisíer : Most áll előkészítés alatt az a rövid törvényjavaslat, amely intézkedik az országban az ősz folyamán, illetőleg a jövő év elején megtartandó törvényhatósági bizottsági tagválasztásokról. Erre t. i. külön törvényhozási intézkedés szükséges ; szükséges elsősorban a székesfőváros szempontjából, ahol intézkedés ma erre nincs, csak az van kimondva, hogy lejár a törvényhatósági bizottsági tagok mandátuma s szükséges a vármegyei törvényhatóság és egyéb törvényhatóságok szem,pontjából is, ahol a választói jogra nézve egy olyan intézkedés foglaltatik jelenleg törvénykönyvünkben, amely ma már teljesen idejét multa, t. i. hogy az esetleges választások az 1914-es választási névjegyzékek alapján lennének megtartandók. Ezért az őszi, vagy most már inkább ugy nevezhetük, a télen megkezdődő ülésszak első üléseiben szándékozom egy erre vonatkozó s néhány paragrafusból álló törvényjavaslatot benyújtani és akkor a törvényhozásnak módjában lesz, hogy az esetleges részletkérdésekre vonatkozólag is akaratának kifejezést adjon, és egyszersmind azt a valószínűleg minden kétség nélkül bekövetkezendő parancsát is hangoztassa, hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztások sürgősen megtartandók. Ezeket akartam elmondani Nagy Ernő t. képviselőtársam kérdésére. Másrészt azonban felszólaltam azért is, mert csak röviden akarom vázolni, hogy ennek a paragrafusnak végrehajtása tárgyában milyen intézkedéseket szándékozunk tenni. Én az általános vita folyamán is kifejezést adtam annak a nézetemnek, hogy azt a bizonyos, a magyar emberben öröklött ragaszkodást, amelylyel mindenki a saját vármegyéjével szemben viseltetik, honorálni óhajtjuk és akarjuk. Belátom, hogy magábanvéve az, hogy mi a törvényben csak annyit mondunk ki, hogy a szóban forgó törvényhatóságok meg nem szüntettetnek, hanem azoknak csak közigazgatása egyesittetik, a végrehajtás, az élet, a végleges megszervezés mezején esetleg elhomályosul és ezért előre bejelentem, hogy az adandó végrehajtási utasitásban oly módon szándékszom intézkedni, hogy minden egyes ilyen egyesitett vármegyére hatáskörrel biró alispáni hivatal háromféle minőségben működjék majd. Nevezetesen, hogy egy példát ragadjak ki: Komárom és Esztergom egyesitett vármegyék alispáni hivatala akkor, hogyha komáromi ügyről van szó, mint Komárom alispánja, ha esztergomi ügyről van szó, mint Esztergom vármegye alispánja, és abban az esetben, ha a két egyesitett vármegyét közösen érdeklő ügyet intéz, mint az egyesitett vármegyék alispánja fog eljárni. (Helyeslés bal felöl.) Éz költségtöbblettel és munkatöbblettel nem jár, hogy ugy fejezzem ki magamat, mindössze csak a papiros feliratának és bélyegzőjének kérdése. Ezzel is kifejezésre akarom juttatni azt, hogy nem megyék megszüntetéséről, hanem csakis a megyékben működő szervezetek egyesitéséről van szó. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök : Szólási joga senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Minthogy a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 13. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 13. §-t). Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző : Az előadó ur ! Elnök .* Az előadó ur nem él a szólás jogával. Bodő János jegyző: Hegymegi-Kiss Páli Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés ! Miután az előadó ur nem élt szólásjogával, mielőtt én élnék vele, kénytelen vagyok a tárgyalás egysége érdekében azt kérni az elnök úrtól, méltóztassék előttem Östör József képviselő urnák szót adni azért, mert a belügyminister ur már elfogadta az általános vita alkalmával Östör József képviselőtársam bizonyos módosításait. Ha azok be nem terjesztetnek, abba a helyzetbe kerülök, hogy egy nyomtatott szöveget vitatnék itt, amely nyomtatott szöveg voltaképen tanácskozás tárgyát nem is képezi, legalábbis lényegileg nem. (Helyeslés hál felöl.) Elnök : A képviselő ur kérelmére vonatkozólag kijelentem, hogy Östör József képviselő ur szólásra jelentkezett és nekem a sorrendet megváltoztatni módomban nem áll. Hegymegi-Kiss Pál : Akkor ezt csak a házszabályokhoz mondottam ! Újból szólásra fogok jelentkezni. Elnök : Östör József képviselő urat illeti a szó ! Östör József : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vitánál már voltam bátor hozzászólani e szakaszhoz és egy módosítást ajánlani. Minthogy módosításomat akkor megfelelően indokoltam, most csak arra szorítkozom, hogy ezt a módosító indítványomat felolvassam. Feleslegesnek tartom megismételni az indokolást azért is, mert azt hiszem, hogy Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam úgyis az általános vitánál ebben a tárgyban már elmondott s általam már ismertetett indokokkal óhajt majd foglalkozni. Esetleges észrevételeimet leszek bátor az ő észrevételei után megtenni. Módosításom a következő (olvassa) : »A második, harmadik és negyedik bekezdések töröltessenek és mint utolsó bekezdés, a következő szöveg vétessék fel : Felhatalmaztatik a kormány, hogy a gyámügyi eljárást az 1877. évi XX. tcikk és az 1901. évi XX. tcikk idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosításával rendeletileg szabályozza.« Elnök: Szólásra következik?
