Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-183

À nemzetgyűlés 183. ülése 1923. évi szeptember 6-án, csütörtökön. '461 is számoltam azzal, amikor a vármegyém meg­maradása mellett szót emeltem, hogy tényleg küzdj ek-e a vármegyém megmaradásáért, hogy azután a nagy ellenségeimnek legyen vármegyé­jük, akol diktálhatnak. De ezeken a szempontokon túl teszem magamat, mert ezek helyi kérdések. (Helyeslés baljelöl.) Szabó Géza igen t. képviselőtársam kimu­tatta most, hogy a megmaradt Komárom mennyire fejlődött. Kimutatta számszerűleg azt is, hogy hány holdja van, mennyi a lélekszáma, és kimu­tatta azt a költségtöbbletet, amely elő fog állani akkor, ha Esztergommal egy esi tik. Ezenkivül azonban az a helyzet áll elő, hogy azok a tisztvise­lők, jobb iparosok, akik odatódultak Komáromba és ott már elhelyezkedtek, most újra vándorlásra lesznek kényszerítve Esztergom felé, már pedig Esztergom nem tudná őket elhelyezni, tehát kény­telenek lesznek vagonokban lakni, mert Eszter­gom városa még egy egeret sem tudna elhelyezni. (Zaj.) Nem győzöm odakint a vármegye közönségét és a választóimat biztatni, és jobb jövőt rajzol­gatni elébük. Be ha a belügyminister ur konokul, szilárdan ragaszkodik ehhez az egyesítéshez, ne­kem nincs erőm ellentállni és el kell hagynom azt a posztot, amelyet eddig betöltöttem. (Zaj. Hall­juk ! Halljuk ! balfelol.) Az utolsó pillanatban, a 24-ik órában felhívom a belügyminister urat : áll­jon el ettől a tervétől, addig, mig döntésre nem kerül a sor, mert azután minden hiába lesz. (Zaj.) Nem csatlakozom teljesen Szabó Géza igen t. képviselőtársam indítványhoz, amely még Győr­höz is inkább vinné a vármegyét. Eleinte én is ezen az állásponton voltam, de az én járásomból, illetőleg az egész vármegyéből Győrbe kellett menniök a feleknek törvénykezni és azóta értesül­tem róla, hogy ez három napot vesz igénybe, dacára annak, hogy fővonal köt össze bennünket. A fél a birói tárgyalásra 9 órára van beidézve, azon a napon tehát nem indulhat el, mert a fő­vonal nem érinti az összes községeket ; csonka Komárom szélén, a Duna partján megy jó darabon, az előző napon kell tehát elindulni és a székesfehér­vári, vagy a Pápa—bánhidai volnalra kell ülnie, hogy előbb eljuthasson Győrbe. Ha a birói tár­gyalással déli 12 órára nem tud végezni, ami leg­többször igy van, akkor a délután 4 és 1 / 2 órakor Komárom—Székesfehérvár felé menő vonatra nem tud átszállni és így aznap már nem tud hazajutni, hanem csak másnap reggel, igy tehát 3 napba ke­rül az utazás. Ha már most három napig tart az utazás Esztergomból Győrbe és vissza, akkor nem csatlakozhatom Szabó Géza igen t. képviselő­társamnak módosító indítványához, hanem ön­állóan nyújtok be indítványt. Indítványozom, hogy a 11. § 2. pontja teljesen hagyassék ki. (Helyeslés balfelol.) Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Neuberger Ferenc ! Neuberger Ferenc : T. Nemzetgyűlés S Lelki­.smeretem sugallatának teszek eleget, midőn most a Ház plénuma előtt megismétlem tiltakozásomat Mosón megyének Győrrel való közigazgatási egye­sítése ellen, vagyis Mosón megyének megszüntetése ellen, mert hiába mondják nekem, és hiába mond­ják egész megyénknek, hogy a neve fen marad, ez a csak névben fenmaradó megye olyan megye, amiként a püspökség episeopatus in partibus in­fidelium. Altalánosságban elismerem a nemzet­gyűlésnek azt a jogát, hogy meglevő törvény­hatóságokat megszüntessen, de a jelen időt nem tartom erre alkalmasnak, és nem tartom az időt célszerűnek sem arra, hogy most ezer éves törvény­hatóságok megszüntettessenek. Ennek az egész törvényjavaslatnak a takaré­kossági szempont az alapgondolata. Ha a takaré­kossági szempont álláspontjára helyezkedve vég­eredményben engednék is az elveimből, akkor is csak a kis, erősen összezsugorodott törvényható­ságoknak megszüntetésébe mennék bele, olyan kis törvényhatóságok megszüntetésébe, amelyeknek ma székhelye sincs. Tényleg, uj székhelyeknek létesítése ma rendkívüli, óriási költségekbe kerülne. Semmiképen sem tartom tehát helyesnek és jogo­sultnak, hogy egyes törvényhatóságok, ha terüle­tükben némileg meg is csonkultak, ma teljesen megszüntettessenek. Strausz István : Az okosság szempontja a megszüntetés mellett szól ! Neuberger Ferenc : Mosón megye területének felét elveszítette ugyan, mégis — amint bátor leszek arra rámutatni — a takarékosságnak elvé nem kívánja megszüntetését. A megszüntetést én integritási szempontból jogfeladásnak tekintem, politikai szempontból pe­dig épen Mosón megyének megszüntetését súlyos hibának tartom. A takarékosságot illetően voltak, vannak és lesznek kis törvényhatóságok. Ha kicsi a test, szabassék rá kicsi kabát. (Egy hang jobbfelől : Hogyan ?) Majd mindjárt megmondom, hogyan. Épen annyiba fog kerülni, mintha egye­sittetnének a megyék. (Egy hang jobbfelől : Gom­bok kellenek!) Igenis, ezek épen most kellenek majd nagyszámban, ha egyesittetnek a megyék. Mosón megyének elveszett ugyan területének a fele. Mi belenyugszunk, ha az ott megmaradt apparátusból amryit farag le takarékossági szem­pontból a belügyminister ur, amennyi ennek a területveszteségnek megfelel. Belenyugszunk egyes olyan megyei hivatalok megszüntetésébe, amelyek az önkormányzattal nincsenek szervi kapcsolat­ban, mert mi a megye lényegét a törvényhatósági önkormányzatban keressük és ennek a fenmara­dását kívánjuk. Ha Győr megyéhez csatoljuk Mosón megyét, ott fognak majd a most meglévő hivatalok ujakkal szaporittatni, a meglévők pedig uj hivatalnokokkal felduzzadni erősen, tehát ebből a szempontból sem éretik el semmiféle megtakarí­tás. Végül, ha meg is engedném, hogy talán az állam valamelyes megtakarítást ér el, a megszűnő megye közönsége súlyosan rá fog fizetni anyagiak­ban arra, amit az állam maga megtakarít. Eddig a megye központját könnyen érték el, .ezentúl 67*

Next

/
Oldalképek
Tartalom