Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-183
4ô0 A nemzetgyűlés 1S3. ütése 1923. évi szeptember 6-án, csütörtökön. mindennapi élet által odafüzött község Csanád vármegyéhez csatoltatik, akkor csatolják őket is Csanád vármegyéhez. Szilágyi Lajos: Nyilatkozzék Rubinek! Urbanics Kálmán : Indokolom az álláspontot azzal is, hogy Arad vármegye majdnem félkörben veszi körül Csanád vármegye keleti részét. Arad vármegyének Csanád vármegye déli része mellett fekvő területén a határ még ma sincs megállapítva. Majdnem kétségtelen az, hogy a két Berek község, ahol egyetlen szál oláh nem található, vissza fog csatoltatni. Tehát épen abból az érvből indulok ki, amelyet Lukács György t. képviselőtársam Emiltett, hogy semmi körülmények között ezeket az amúgy is megcsonkított vármegyéket széjjel ne szakítsuk és mivel minden reményem meg van arra nézve, hogy ezek a Berek községek vissza fognak kerülni, ne más megyéhez csatoltassanak, hogy azt kelljen majd annakidején Csanád vármegyéhez csatolni ; hiszen ezek össze sem fognak érni Békés vármegyével, tehát természetszerűleg nem lehet máshova csatolni a községeket, mint Csanád vármegyéhez. Tehát ezek a részek, amelyek felett ma már az imperiumot gyakoroljuk szintén Csanád vármegyéhez csatoltassanak. Lukács t. képviselőtársam főleg azzal indokolta álláspontját, hogy a községek a vármegye székhelyétől, Makótol messze fekszenek. Ez igaz, de a fekvése majdnem semmit sem határoz, hiszen olyan ritkán kell az egyes községekből a vármegye székhelyére bejárni s a vármegye székhelye úgyszólván csak az alispáni hivatalt jelenti, meg a pénzügyigazgatóságot, de nem jelenti az adóhivatalt, melynél dolguk van az illető községek lakosainak. Oly ritkán kell oda bejárni, hogy ez számba igazán nem jöhet. De különben is egyenes vasúti vonal köti össze ezeket a községeket Makóval és ott egy nap alatt Makó bármelyik községből könnyen megközelíthető, egy nap alatt megjárható, ugy, hogy délelőtt tiz órára Makón vannak, ahonnan déltitán négy órakor elindulva, este hét órakor hazaérnek. Ez tehát semmi nehézséget nem jelent. Dénes István : Hatvan kilométer a differencia ! UrbaniCS Kálmán : T. képviselő ur az utakat illetőleg azt mondotta, hogy az utak szempontjából csakis Békés varmegyéhez csatolhatok a községek. Ezzel szemben állítom, hegy e községek közül csak Elekből vezet egy műút Békés vármegyébe és a többiek még Elekkel sincsenek összekötve műuttal. Ez az indok nem lehet helytálló, mert télen ezek az utak amúgy is teljesen járhatatlanok ; ezeken az utakon Gyulára sem fognak járni a községekből. Mindezen indokok alapján és mert tudván tudom, hogy micsoda szoros gazdasági nexusban vannak ezek a községek a közelfekvő csanádmegyei községekkel, — egész Kovácsháza, Mezőkovácsháza, Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes, Kunágota községek, a medgyesegyházai piacon szerzik be szükségleteiket, a medgyes-bodzásiak és almásiak itt találnak munkaalkalmat és ezekkel a községekkel a legszorosabb nexusban vannak — tisztelettel kérem, hogy a bizottság javaslatát méltóztassanak elfogadni. (Zaj.) Elnök : Szólásra következik. Héjj Imre jegyző : Szijj Bálint ! Szijj Bálint : T. Nemzetgyűlés ! Már az általános vitánál elmondtam észrevételemet erről a javaslatról. Már akkor kimutattam, hogy Komárom vármegye székhelyét háromnapi járóföldre tenni, valósággal az Isten háta mögé, teljesen lehetetlen. Szilágyi Lajos : Nem lehet az Isten háta mögött az a hely, ahol a hercegprímás lakik ! (Élénk derültség.) Szijj Bálint : Ez takarékosság szempontjából sem állja meg a helyét, de nem lehet célja az igen t. kormánynak a közönségnek fárasztása és költségekbe való belekényszeritése sem. Nem tudom, hogy az igen t. kormány miért erőszakolja ezt a kérdést. Ügy látszik, hogy Komárom vármegye közönségét valósággal az ellenzékbe akarja kergetni. (Ugy vánl half elől. Zaj a jobboldalon.) Szilágyi Lajos: Ki akarják szorítani önöket a pártból. (Zaj.) Szijj Bálint : Ha a vármegye közönségét ellenzékbe akarja a kormány kergetni, ezt elérheti. Ezzel az intézkedéssel a kormány és •— bevallom őszintén -— a kormánynak pártja valósággal hitelét veszti a vármegye közönsége előtt. Nagy Ernő : Csak ezzel ? (Zaj.) Szijj Bálint: En a vármegyének egyetlen képviselője voltam, aki -fedtem a kormánynak eljárásait . . . Nagy Ernő ; Ez a bűne ! (Derültség és zaj halfelől.) Szijj Bálint : . . . többé-kevésbé rossz intézkedéseit ; vállalom is a felelősséget ezért a bűnömért, Mindig magasabb állami szemp:ntckból jártam el ; (Helyeslés jobb felől.) elégszer kaptam meg az igen t. elleniektől, hegy: »leszereltél, nem hiszünk a szavadnak«. Én erre nem reagálok, mert előttem mindig magasabb, szempontok az irányadók. (Helyeslés jobb felől.) Most is, amikor ilyen nehéz helyzetben vagyek, amiker az országunk ilyen nehéz körülmények között van, mikor várva-várjuk és figyeljük, hogy a ministerelnök ur milyen, eredménnyel jár lant Genfben, mcst is igazán fájdalmas reám nézve, hogy fel kell szólalnom és hogy az igent, kormánynak a megyék egyesítése tárgyában benyújtott javaslata ellen kell felszólalnom. (Zaj.) Nagy Ernő : Na, tetszik látni, ugy-e ? (Derültség.) Szijj Bálint : Igen t. Nagy Ernő képviselőtársam nem fog engem ugratni. Én tisztában vagyok magammal és azzal, hogy mit akarok. (Zaj.) Szilágyi Lajos :^Nem akarjuk ugratni ! Szijj Bálint : Én személyek ellen sohasem küzdöttem, mint a képviselő ur Ghilácsy ellen. Nekem is vannak a vármegyében ilyen ellenségeim, de itt senki sem ismeri őket névszerint } sőt nagyon
