Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-183
A, nemzetgyűlés 183. ülése 1923. évi szeptember 6-án, csütörtökön. 457 sát jelző egyesitő kifejezésben a »Komárom« szó tétessék előre. Javaslatom szerint tehát a második bekezdés második pontja igy fog hangzani ; »Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesitett vármegyék ; székhelyük Esztergom ; járásaik száma három « Szíj] Bálint : A lényeg ugyanaz, csak a máz lesz más! Szabó Sándor előadó: Mint ebből kitűnik, nem a vármegyék nevének megszűnése és elsikkasztása van itt kimondva, hanem csupán a létező fenmaradó és fentartandó vármegyéket egyesitjük közigazgatásilag. Hiba lenne tehát, ha valaki ugy akarná magyarázni ezeket az intézkedéseket és a közvélemény előtt is ugy állítaná be, hogy ezek a vármegyék most már megszűnnek. Sem területükben, sem elnevezésükben nem szűnnek meg ezek a vármegyék, csupán a praktikus közigazgatási gondolat követeli meg, hogy költségkímélési szempontból és más fontos közéleti szempontokból is ezek a vármegyék lehetőleg nagyobb területű közigazgatási egységgé vonassanak össze. Mint mondottam és ismételtem, nem szűnik meg az illető vármegyék neve, csupán itt Komárom vármegye nagyobb számbeli és területbeli súlyára való tekintettel a »Komárom« név lesz a vezető név e közigazgatásilag egyesitett vármegyék elnevezésében. Tisztelettel kérem, méltóztassék módosító indítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: F. Szabó G-éza! F. Szabó Géza: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk ! Halljuk !) Nem tagadhatom, reményeim szárnyaszegetten állok fel most szólásra, látva, hogy jóindulatú kiáltó adataim meghallgatásra nem találtak. Szilágyi Lajos : Mi ezt gyakorta tapasztaltuk! F. Szabó Géza: Ez alkalommal a 11. § második pontjához kívánok hozzászólni, amely az épen most elhangzott előadói javaslat szerint Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesitett vármegyékről intézkedik, amelyeknek székhelye Esztergom, járásaik száma pedig három: A tervbe vett egyesítés a lehető legszerencsétlenebb földrajzi helyzetet teremti meg. Az egyesitett vármegyék központja Esztergom lenne, amely esetben a »központ« szó valósággal kigúnyolva érezheti magát, mert egy hosszú, téglány alakú test legkeletibb, szélső pontján levő városát egyáltalában a legzseniálisabb mérnöki csavarintással sem lehet központnak nevezni., Épen a központnak ilyen szerencsétlen helyzete miatt a közlekedési viszonyok borzalmasak. Komárom vármegye kilenc községéből az Esztergomba való oda- és visszautazás 37 órát vesz igénybe, négy községből 32 órát, többi községéből pedig 13 órát. Meskó Zoltán : Rosszul házasították össze őket! F. Szabó Géza : A belügyminister ur volt szives említeni, hogy ezen a vicinális vonalon közlekedési javításokat fognak végezni, közvetlen vonatokat és közvetlen kocsikat fognak beállítani. Bátor vagyok azonban az igen t. belügyminister ur figyelmét felhívni arra, hogy a közvetlen kocsi ezen a vicinálison legfeljebb csak kényelmet jelent, nem pedig idő rövidséget, mert itt csak az alapépítmény megújításával lehet a gyorsaságot fokozni. Meg kell említenem, hogy Komárom vármegye területe 244.962 katasztrális hold, tehát nagyobb, mint a meg nem csonkitott Esztergom vármegye területe volt, ezzel szemben a mai Esztergom vármegye területe 92.506 katasztrális hold, Komárom vármegye lakóinak száma 112.847, Esztergom vármegye pedig 54.273; Komárom vármegye községeinek száma 44, Esztergom vármegyéé 24; mégis a törpe Esztergom vármegye van arra hivatva, hogy bekebelezze és elnyelje a majdnem háromszor akkora Komárom vármegyét. Erre még vissza fogok térni Esztergom vármegye szempontjából világítva meg a helyzetet, de egyelőre vizsgáljuk meg a kérdés pénzügyi részét. Kimutatás áll rendelkezésemre, amely szerint az egyesítés következtében megszüntethető kettős állások száma 22 és az igy megtakarított fizetések évi összege, beszámítva az ellátási jegyeket is, 17,800.000 koronát tesz ki. Ezzel szemben, ha csak a négy főtisztviselő nyugdíját veszem számításba, — igen tekintélyes percentet ad ki,— ez összesen kereken 4,200.000 korona. Összehasonlítva tehát a két számot, a megtakarítás 13,700.000 és egynéhány korona. Egész tárgyilagos vagyok. Itt a megtakarítás igen jelentős összegére mutatok rá. Ezzel szemben azonban a vármegye dologi kiadásai a kezemben levő kimutatás adatai szerint az eddigiekkel szemben legkevesebb 2,200.000 korona többletmegterhelést jelentenek. A nagy távolság miatt hasonlóképen emelkedni fog a távbeszélő alapszükséglete, még pedig abban a mértékben, amilyen távolságban az egyes községek a központtól feküsznek. Ez a különbözet, a júliusi díjakat véve alapul, körülbelül 900.000 korona. Ezek tisztán a vármegyei igazgatásnál jelentkező többkiadások. Hasonló a helyzet a többi igazgatási ágaknál is. Különösen jelentékeny többkiadást fog okozni az egyesítés a pénzügyi igazgatás terén. Végtelenül sajnálom, hogy a t. pénzügyminister ur ezeket az adatokat nem hallhatja. Komárom vármegye folyó évi egyenes- és közvetett adóiból várható bevétele 1500 millió korona A pénzügyi hatóságok eddigi helyszini kiszállásai az állami bevételek biztosításának összes ágazatainál körülbelül 6 millió koronába kerültek, ez azonban, az 1923 július 1-i állapotot figyelembe véve, az időközben felemelt napidíjakkal és útiköltségekkel körülbelül 20 millió koronának fog megfelelni.
