Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-183

451 A nemzetgyűlés 183. ülése 1923. évi szeptember 6~án

} csütörtökön. részéről meghagynám. Tehát, elsősorban Szabó Géza képviselőtársam javaslatát fogom elfogadni. liá kell azonban mutatnom épen ezzel a szakasszal kapcsolatban a belugyminister urnák azon eljárására is, amelyet én ugy a bizottsági tárgyalások során, mint itt az általános vita során is kifogásoltam. T. i. ezek a rendelkezések, amelyek ebben a második és harmadik fejezetben vannak, az önkormányzati szabadság elveit igenigen sokszor áttörik, holott a belugyminister ur épen egy közigazgatási reformra készül, s ezzel épen az autonómia kifejlesztése volna célja, Ennek a megcsonkított, nyomorult városnak törvényhatósági jellegétől való megfosztása kérdésében is alkalmazkodnia kellett volna a belugyminister urnák az önkormányzati törvényhez, az 1886: XXI: tcikk 95. §-ához, és meg kellett volna előbb Komárom város törvényhatósági közgyűlését ebben a kérdésben hallgatnia és csak annak meghallgatása után kellett volna javaslatot tennie. De kifogásolnom kell magát a rendelkezést is, amely Komárom városának immár meghallgatás nélkül való átszervezését rendeli el. Kifogásolom szintén az önkormányzati szabadság szempontjából. Azt mondja itt a 10. § (olvassa) : »... felhatalmaztatik a belugyminister, hogy szervezetének megalakítása iránt rendelettel intézkedjék.« En itt nem tudok eligazodni. Lehet, hogy ez a szakasz homályos, de én ebből azt veszem ki, hogy a belugyminister ur ki fog adni egy rendeletet, melyben megállapítja, hogy Komárom városának ilyen meg ilyen lesz a szervezete. Ez beleütközik az 1886: XXII. tcikkbe is, amely a rendezett tanácsú városok szervezkedési jogát biztosítja. Szeretném, ha ezekben a kérdésekben teljesen precízek maradnánk és az önkormányzat jogait biztositanánk. Bár elsősorban Szabó Géza képviselőtársam javaslatát fogadom el. (Helyeslés abal- és a szélsobaloldalon.) Amennyiben azonban a többség ezt nem fogadná el, erre az esetre az Emiltett okból módosítani kívánom a 10. § első bekezdését, a következőképen (olvassa) : »A »szervezetének« szó után következő rósz elhagyását a következő kitétel beillesztését javasolom : ... az 1886. évi XXII. törvénycikk alapján való megalakítása iránt intézkedjék. « Rakovszky Iván belugyminister : Ez világos ! Hegymegi-Kiss Pál : Eszerint a város abban az esetben, ha megfosztjuk törvényhatósági jogától, maga összeül, maga fogja megállapítani szervezetét s jóváhagyás végett fel fogja terjeszteni határozatát a felsőbb hatósághoz. Minthogy tehát a város szervezkedési jogát és ezen eredeti javaslat szerint biztosítva nem látom, ennélfogva tisztelettel javaslom ennek a módosításnak elfogadását arra az esetre, ha Szabó Géza t. képviselőtársam javaslatát a nemzetgyűlés nem fogadná el .(Helyeslés a hal- és a s$éls$balól4alon.) Meskó Zoltán: Miért ne fogadnánk el? Magyar emberek vagyunk! Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Lukács György! Lukács György: T. Nemzetgyűlés! Minthogy azt az indítványt akartam tenni, amelyet a t. előadó ur már megtett Elek községet illetőleg, ennek következtében ennél a szakasznál nem kívánok szólásjogommal élni, fentartom azonban magamnak, hogy csonka Arad beosztása kérdésében a következő 11. §-nál emeljek szót. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Nagy Ernő ! Nagy Ernő: Elállók a szótól! Elnök: Senki feljegyezre nem lévén, kérdem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e még valaki szólni? (Senhi sem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belugyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belugyminister : T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy akkor, amikor ennél a szakasznál az elhangzott felszólalásokra válaszolok, mindenekelőtt hivatkozzam azokra, amiket az általános vita befejezése alkalmával itt a nemzetgyűlésben elmondani bátor voltam. (Halljuh! balfelöl.) Hivatkozzam főleg abból a szempontból, amelyet Szabó Géza t. barátom' és képviselőtársam kifejtett, hogy t. i. azáltal, hogy mi itt, a megcsonkult ország területén megmaradt és megcsonkult törvényhatóságok szervezetében bizonyos változásokat eszközlünk, ezáltal egyáltalán nem akarjuk kifejezni azt, mintha a trianoni béke határozatait az országra előnyöseknek és igazságosaknak tartanok, és egyáltalán nem bírjuk elképzelni, hogy legyen a külföldön csak egyetlen egy ember is, aki ezeket az intézkedéseket igy magyarázza. Ugyancsak az általános vita folyamán mutattam rá arra, hogy teljesen lehetetlen, hogy azok a magyarok, akik a megszállott területen tartózkodnak és akiknek a magyar fajhoz és a magyar nemzeti érzéshez való ragaszkodását mi is, mint magyar kormány, minden eszközzel igyekszünk elősegíteni és támogatni, . . • Friedrich István: Nagyon helyes! Rakovszky Iván belugyminister : ... ilyen adminisztratív és pénzügyi intézkedés következtében a maguk magyarságában, a maguk fajához való ragaszkodásukban megrendüljenek. (ügy van!) Szabó József : Nagyon szomorú volna ! Hegymegi-Kiss Pál: De a város fejlesztést igényel ! Rakovszky Iván belugyminister: Én magam, aki az északi megszállott területeken élő és az országtól elszakított magyarság kötelékéből nőttem ki, aki az idegen uralom alá kerülés időszakának hosszú esztendeit éltem ott át — szomorúságban és sok nehéz, fájdalmas momentum kíséretében — és ennek a felvidéki magyarságnak hangulatát ma p ismerem, végeredmény-