Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-183

A nemzetgyűlés 183, ülése 1923, az irást, amely a következőkép hangzik (olvassa): ». . . . Mélységes hazafiúi megdöbbenéssel és el­keseredéssel vettük tudomásul azt a törvény­javaslatot, amely arra volna hivatva, hogy a trianoni határ által pontosan kétfelé szabott ősi két törvényhatóság magyarnak maradt felét is a múlt emlékeivó tegye. A cseh uralom leg­első dolga volt, hogy a határ mentén lévő szín­magyar közigazgatási alakulatokat, ősi vár­megyéket más közigazgatási egységekkel össze­olvasztva, eltörölni próbálja az ezeresztendős dicső múlt folyamatosságát, azt az eleven való­ságot, amit az ősi megye és város ma is jelent. Komárom sz. kir. város cseh uralom alatti része ma már csak falu, Komárom vármegye a cseh államban nem létezik többé. Keserű rezignáció­val vesszük most tudomásul, hogy a kettős tör­vényhatóság másik fele a fenti javaslat szerint ugyanerre a sorsra jut.« Meskó Zoltán : Nem engedjük ! F. Szabó Géza: »A magyarok, akiket az idegen uralom mindennap megtép és meggyötör, de akik a magyar jövőben mindennap jobban bíznak, a magyarok, a magyar tömeg széles rétegei keserűen mondogatják, adogatják tovább : hát már túlról is lemondtak mindenről . . . ösak az idegen uralom exponensei, a cseh hatóságok mutatnak nem titkolt megelégedéssel a fenti javaslatra, mint amely hivatva van arra, hogy az utolsó pecsétet rátegye magyar részről is a mai áldatlan, igaztalan, lehetetlen álla­potra. Kérjük Méltóságodat stb. stb. adjon hangot a szavunknak: Ezt a törvényhatóságot tőlünk veszik el, erre a törvényhatóságra, az önálló magyar Komáromra nekünk van szük­ségünk, hogy az mindig a szemünk előtt legyen, hogy arra mindig, mint meglévő valóság ra, a mielőbbi egyesülés eleven szimbólumára állan­dóan rámutathassunk. Mi azt hittük és hisszük, hogy ha csak egy kő maradt is meg az ősi Komáromból magyarnak, ezt a követ eleven mementó gyanánt fentartani, ápolni és gon­dozni kellene. Mi azt hittük és hisszük, a mi hazafiúi meggyőződésünk azt diktálja, hogy ha odaát már minden pénz elfogyott és minden anyagi eszköz kimerült is, az ősi rög szim­bólumainak töretlen fentartásához mindig kel­lene anyagi tehetségnek lennie.« Meskó Zoltán: Ki a város képviselője? Egy szót se szól hozzá ! Legalább a minister­tanácson szólhatott volna! Szilágyi Lajos: Kiki törődjék a saját ke­rületével ! Meskó Zoltán : Törődjék a városával, ha megválasztották ! Nagy Ernő : Törődjék az országgal, ne a városával ! Meskó Zoltán: Az ország érdeke! F, Szabó Géza : Eddig szólt ez a síró levél. Méltóztassanak most még végül megengedni, hogy törpeségem és jelentéktelenségem tudatá­ban megszólaltassam Jókai nagy szellemét, mert évi szeptember 6-dn } csütörtökön» 453 érzem az ő lelkének suhanását, érzem az ő sze­líd pillantásának bátorító erejét; azt mondatja velem : kicsi, törpe utódok, kegyelmezzetek meg, legyetek igazságosak a szülőföldem iránt. Ajánlom a következő határozati javaslat szives elfogadását (olvassa) : »Mondja ki a nem­zetgyűlés, hogy a 10. § első bekezdését törli, vagyis Komárom szabad királyi város törvény­hatósági joggal felruházott jellegét érintetlenül hagyja.« (Élénk helyeslés és felkiáltások a bal­és a szélsobáloldálon : Elfogadjuk ! Helyeslés jobb­felöl.) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Mél­tóztassanak nekem megengedni, hogy mikor ehhez a kérdéshez hozzászólok, (Halljuk ! Hall­juk!) elsősorban fölelevenítsek mintegy fél­esztendővel ezelőtt történt jelenetet, mikor a megcsonkított Komárom városban sétáltam a választás alkalmával és ott plakátot olvastam, ezzel a szöveggel : »Aki Komárom város tör­vényhatóságát fenn akarja tartani, az szavazzon ... Meskó Zoltán : Klebelsberg Kunó grófra ! (Derültség.) Szíjj Bálint: Hogyan?! Már tudja a kép­viselő ur, hogy kicsoda Komárom képviselője? Az előbb még kérdezte ! Meskó Zoltán : Olvastam a plakátot, hát tudom! (Zaj.) Hegymegi-Kiss Pál : Én nem osztozom előt­tem szólott t. képviselőtársamnak abban a néze­tében, hogy a rendezett tanácsú város szer­vezete nagyobb volna, mint a törvényhatósági városé. F. Szabó Géza: Nem a szervezet! A ta­nács! Benne van a törvényben! Hegymegi-Kiss Pál: De több hibát látok ebben a bizottsági javaslatban, amely most a nemzetgyűlés elé került s ezeket a hibákat kénytelen vagyok Komárom város érdekében felemlíteni. Elsősorban én ma időelőttinek találom azt, hogy Komárom városnak törvényhatósági jel­legétől való megfosztásáról tárgyaljunk. Ezt a belügyminister ur közigazgatási reformja kap­csán . . . Szilágyi Lajos: Mikor méltóztatik beter­jeszteni ? Hegymegi-Kiss Pál : ... kell majd megfonto­lás tárgyává tennünk, amikor a magyar város­igazgatás képét kialakítjuk. Nekem ugyanis az a nézetem, hogyha a belügyminister ur egyáltalában Komárom váro­sias jellegét meg akarja szüntetni, akkor épen az általa Emiltett várostípusok szempontjából azt is megfontolás tárgyává kell tennie, hogy ne egyenesen mezővárossá alakítsa-e át Komáromot. Jelzem, hogy én, aki lent voltam Komá­romban, a határszélen levő ezen városnak ki­fejlesztését, erősbitését igenis szükségesnek látom, s így Komárom város törvényhatóságát a magam 66*

Next

/
Oldalképek
Tartalom