Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

A nemzetgyűlés 182. ülése 1923. De azoknak a vicceknek, amelyeket a központi választmány itt elkövetett, még nincs vége. Itt van egy további jogcím, mely a kihagyottaknak meglehetős nagy számát tünteti fel és ez az elköltözés. Erre vonatkozólag azt az ötletes gyakorlatot vezette be ugyancsak a székesfővárosi központi választmány, hogy kérdést intézett az államrendőrség bejelentőhivatalához — és ebben a tekintetben megint szószerint megfelelt a ministeri utasításnak — hogy vájjon a községben lakik-e, nem költözött-e el és mióta lakik az illető a község területén. Erre a legtöbb esetben azt a negativ értesítést kapta az államrendőrségtől, hogy az illető nem lakik a község területén. Tömegesen kapta ezt az értesítést olyanokról, akik köztudomás szerint Budapesten laknak, és olyanokról, akik kiállították a bejelentőlapot és megmondták, hogy hol laknak. Akiknek valaha dolguk volt az államrendőrség nyilvántartásával, akik tisztában vannak azzal, hogy az céljának egyáltalában nem felel meg, mert a legritkább esetben kap az ember jó adatot a rendőrség bejelentő osztályától és az értesítés a legritkább esetben tünteti fel a tényleges valóságos adatokat, azok nem is csodálkozhatnak ezen. Farkas István : Külön protekció kell ahhoz, hogy jó adatot kapjon az ember ! Györki Imre : De még ezt az általánosságban tartott kijelentésemet sem tettem Volna, ha a rendőrség bejelentő-osztályának egy másik hiányosságára nem tudnék rámutatni. Nevezetesen a bejelentési rendszer Budapesten, de általában mindenütt, ahol bejelentési rendszer van, olyképen van megállapítva, hogy ott, ahol egy család lakik egy lakásban, annak az egy családnak egy bejelentőlapot szokás kiállítani. Ezt kiállítja a családfő és ugyanarra az egy bejelentőlapra beírják azoknak a családtagoknak nevét, akik vele egy háztartásban laknak. Ha pl. én a szüleimmel egy háztartásban élek, én a. rendőrségi bejelentő névjegyzékében egyáltalán nem. szerepelek és ha valaki kíváncsi arra, hogy hol lakom, akkor nem az én bejelentőlapom után kell tudakozódnia, hanem az apám. bejelentőlapját kell megszereznie és csak az erre a bejelentőlapra feljegyzett adatokból tudja meg az illető, hogy hol lakom.. Farkas István : Akik itt születtek, olyanok is kimaradtak azon a címen, hogy nem laknak a fővárosban. Györki Imre: Az a körülmény, hogy Budapesten hihetetlen lakásnyomoruság van, mert a lakáshoz való kötöttség a háború elejével kezdődik, azt eredményezte, hogy akik 1914 óta nőttek fel'— mert a szabad mozgás lehetősége 1904 óta van gátolva — akik azóta önálló exisztenciát teremtettek, akik megszerezték a választójogosultságnak minden kellékét, de hozzátartozóikkal még egy fedél alatt laknak, természetszerűen nem szerepelhetnek a budapesti rendőrség bejelentőhivatalában és ezekről joggal állapíthatta meg a bejelentő-hivatal azt, hogy elköltöztek, illetve, hogy a bejelentő-hivatalban ilyen nevű egyén nem évi szeptember hó 5-én, szerdán. 437 szerepel. Ezen a címen megint tenger sok választót hagytak ki, úgyhogy Budapesten csak az ilyen címen kihagyottak száma meghaladja a hatezret. További követelés és további engedmény volt, amit a ministerelnök ur az ellenzék felszólalása alapján júniusban tett, az is, hogy mivel egyénenkint nem lehetett orvosolni a hiányokat és a felszólalásokat, a ministerelnök ur által kiadott összkormányrendelet szerint mindenkit, akit elköltözés, honosság, vagy iskolai képzettség hiánya miatt hagytak ki az ideiglenes névjegyzékből, illetve névjegyzéktervezetből, olybá kellett tekinteni, mint aki hivatalból felszólalt. Ennek a hivatalból való felszólamlásnak azért van fontossága az ügy érdemére, mert ehhez azt a szankciót fűzi az alaprendelet 41. §-a, hogy minden olyan esetben, amikor valaki egyénenkint intézett felszólalást a felvétel érdekében, ugyancsak egyénileg kell határozatot hozni és a határozatot ki kell kézbesíteni az illetőnek, a határozatban meg kell indokolni, hogy helyet adtak-e a felszólalásnak vagy sem, és ki kell oktatni az illetőt arra, hogy az esetleges elutasító határozat ellen további jogorvoslatnak mennyi idő alatt és mikor van helye. Ennek a legelemibb követelménynek, amely ugyancsak bennfoglaltatik a kormány által kiadott rendeletben, szintén nem tett eleget a központi választmány Budapesten, de nem tett eleget a vidéki városok legtöbbjében sem. Nem értesítették egyénileg a kihagyottakat, tehát teljes jogtalanságban hagyják őket azért, hogy ezáltal módjuk legyen az emberek figyelmét elterelni attól, hogy a központi választmány megfosztotta őket a választói jogosultságtól és ezáltal lehetővé tegyék, hogy az illetők ettől a fontos közjoguktól elüttessenek. Ezért volt helyes az, amit mi a pótrendelet kibocsátása előtt követeltünk, amikor a kormánnyal tárgyalásokba bocsátkoztunk, amikor a kérdést itt interpelláció alapjában előterjesztettük és amikor rámutattunk arra. hogy milyen rettenetes nagy tömeget hagytak ki Budapesten és a vidéken és rámutattunk arra a rosszindulatra és gonosz tendenciára is, ami ezeknek a névjegyzékeknek összeállítása alkalmával itt napfényre került. Akkor azt követeltük, hogy nem elég és nem lehet most már toldozni-foldozni a javaslatot, hanem kötelessége lett volna a kormánynak a névjegyzéket megsemmisíteni és azután elrendelni, hogy uj névjegyzéket állítsanak össze, amelyet azonban pártatlan közegek felügyelete alá kellett volna bocsátani, nem pedig azoknak kezébe adni, akiknek minden törekvése az, hogy a választói névjegyzéket lehetetlenné tegyék és annak becsületes kiigazítását keresztül ne vigyék. Ilyen tényállás mellett kénytelen vagyok újból visszatérni az eredeti álláspontra és kénytelen vagyok a belügyminister úrhoz a következő interpellációt intézni (olvassa) : »Van-e tudomása a belügyminister urnák, hogy a fővárosi központi választmány, de általában a vidéki központi választmányok is az ideiglenes választói névjegyzék összeállításánál nem vették figyelembe a 4390/923. 64*