Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

424 A nemzetgyűlés 182, ülése 1923, az utolsó sorban levő igénylőknek akarnak földet kiosztani, (ügy van! ügy van!) Nem szeretnék ezzel az argumentummal élni. de kénytelen vagyok vele, hogy a jóvátételi bizottság sem nézheti ezt szó nélkül. Méltóztatnak tudni, hogy a jóvátételi bizottság éberen őrködik a felett, hogy a főváros ingatlanai el ne idegenesittessenek, mert hiszen ezek az ingatlanok szolgálnak fedezetül a főváros külföldi kölcsöneire. Mi történik, ha a biróság még is kimondja ezeknek megváltását? Nem fognak-e ezek a külföldi hitelezők esetleg más fedezetet kérni és ez a más fedezet nem lesz-e esetleg a fővárosnak valamelyik üzeme, vagy nem fogják-e talán az államot kezesképen igénybevenni a fővárosi kölcsönök fedezésére? Nem szeretnék ezzel az argumentummal élni, de erre a szempontra is figyelemmel kell lennünk. Ezek a telkek, amelyeket ki akarnak sajátítani, pótolhatatlanok Budapest közellátására nézve, Budapest részére ez a 800 kat. holdat kitevő terület szolgáltatja a zöldség- és főzelékszükséglet 70°/o-át és méltóztatnak jól tudni, hogy különösen a zöldség és főzelékféle az, amely a legkevésbé birja a szállítást és amelynél nagyon fontos, hogy azok lehetőleg helyben legyenek termelhetők, mert hiszen az a főzelék, amelyet este szednek és reggel már a vásárcsarnokban árusítanak, egészen máskép néz ki, mint az, amely, mint az előbb hallottuk, nyolc napi szállítás miatt megfülled és megpállik. Aki látott már a vásárcsarnokokban füstölgő vagonokat, amelyek friss zöldség ós főzelékfélével jöttek és amelyeket kénytelenek voltak a főváros közegei a Dunába önteni, az tudja, hogy milyen fontos, hogy a friss zöldség és főzelékfélét ne hosszú utón szállítsák ide, hanem helyben termeljék. Azt kell mondanom, hogy valóságos katasztrófa lenne a főváros közellátására, ha ezt a nyolcszáz katasztrális hold prima zöldségtermelő területét megváltanák és házhelyekké alakítanák át. Hozzá kell még tennem azt is, hogy ezzel a fővárost pótolhatatlan anyagi vesztesség is érné, mert a főváros ezeket a telkeket bérbeadta kertészeknek, akik két, három, sőt négy métermázsa búzabért is fizetnek a fővárosnak egy magyar holdnyi területért. Hiszen olyan intenzív gazdálkodás mellett, mint amilyen ez a kertgazdálkodás, ahol egy és ugyanazon területen egy esztendő alatt ötféle terményt tudnak leszedni, ezt a bért könnyen megfizethetik. A fővárosnak kétszáz katasztrális hold ilyen területe van, mely igénybevétetnék. Méltóztassanak ezt három métermázsa átlagos buzabérrel megszorozni : ez hatszáz métermázsa búza, mely a mai viszonyok között körülbelül ötven millió koronának felel meg. Ezzel az 50 millió koronával szegényednék a főváros évi budgetje abban a pillanatban, amikor ezek a telkek nem szolgálhatnak többé konyhakerti gazdaság céljaira. A főváros sohaévi szeptember hó 5-fi-tt, s?erd4n. sem volt szűkkeblű a tisztviselők javát szolgáló akciókkal szemben, igy például a házépítő akciókkal szemben sem. Legutóbbi felszólalásomban voltam bátor rámutatni arra az 50 kat. holdra, amelyet a főváros díjtalanul engedett át 30, illetve 60 évi használatra az állami házépítő akció céljaira. Itt is megpróbált a főváros közvetítő ajánlatot tenni és a tárgyaló biróság elnökének kezdeményezésére összeült a főváros és a közmunkatanács ezekkel az igénylőkkel és felajánlott nekik egy telket, amely telek a Maglódi-ut, Gryömrői-ut, Ujhegyi-ut és Ohegyi-ut között fekszik, közművekkel ellátott, villamosközlekedéssel biró oly terülen amelynek jelentős része az államkincstár tulajdona, amelyet annakidején még Wekerle ministerelnök ur szerzett meg ilyen házépítő akció céljaira, és amelyhez csatlakozik 126.000 négyszögöles fővárosi ingatlan. Ezt az ingatlant a tisztviselők házépítő akciója céljaira felajánlták az értekezleten. A legbüszkébb elutasítás volt a válasz. Azt felelték az igénylők megbízottai : ők vagy állnak a kertváros tervével, vagy megbuknak, de semmiféle közvetitő ajánlatba belemenni nem fognak. Méltóztatnak látni, ilyen előzékenységgel találkozott az akció és ennek ellenére az előzékenység nem honoráltatott. De most nem a házhely megváltásának, hanem magának az u. n. és szépen hangzó névvel kertvárosnak nevezett akciónak lehetetlenségére akarok még pár szóval rámutatni. Ha kiválasztottuk volna azt a területet, amely erre a célra a legkevésbé alkalmas, ha kikerestük volna azt az ingatlant, amely a kertváros létesítésére a legszerencsétlenebbül van megválasztva, akkor csak pont ezt a Zugló-Törökőralsórákosi rétet találhatták volna. Méltóztatnak tudni, ez a B ákospatak árterülete. Hiszen épen az teszi kertgazdaság céljaira alkalmassá, hogy ott a talajvíz 70—80 cm.-nyire van csak a föld színe alatt. Ez az a tényező, amely ott az intenzjv zöldségtermelést lehetővé teszi. Yiszont épen ezért házépítés céljaira a legalkalmatlanabb ez a terület, ahol a talajvíz ilyen magasan áll, mert hiszen — nem kell sokat magyarázni — ott először is költségesebb és drágább alapozás szükséges, ott alápincézni nem lehet, és ott a szigetelésnek oly fokozott módjára van szükség, hogy az az építési költségeket a normális fölé emeli, ami az egész építési akciót rendkívül megdrágítja. E mellett a telken abszolúte nincsenek közmüvek. Ez a telek még annyira mezőgazdasági telek, hogy itt se kiépitott ut, se gázvezeték, se vízvezeték, se csatornázás nincs, amiből következik, hogy ezt valakinek előbb meg kell csinálnia. Az igénylők azt hiszik, hogy ezt nekik a székesfőváros fogja megcsinálni. Nem tudják, nem is sejtik, hogy ezeknek a közműveknek létesítése milyen horribilis költségeket igényel. Csak egy dologra utalok. Ma egy négy szögméter makadamburkolat költsége kereken 10.000 koronába kerül. Itt majdnem egymillió