Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

A nemzetgyűlés 182. itlêse 1923. azt, hogy különös figyelemmel kisérem ezt a dolgot. Az interpelláló képviselő ur Emiltette, hogy az illető sérelmet szenvedett fél felügyeleti panasszal fordult a népjóléti ministeriumhoz ; ezt a felügyeleti panaszt lehetőleg még ma vagy holnap letárgyaltatom, és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy akinek igaza van, az az igazságot meg fogja kapni a dolognak lakás­ügyi részében is. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : Kivan az interpelláló képviselő ur szólni ? Eőri-Szabó Dezső : A minister urak vála­szát megnyugvással tudomásul veszem. Elnök I Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatnak-e a minister urak válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Petrovácz Gyula ! (Zaj.) Petrovácz Gyula ; T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt a Budapest székesfőváros területén a földbir­tokreformtörvény alapján foganatba tett ház­helymegváltási eljárás tárgyában interpellációm érdemi részére térnék át, két előzetes védekező megjegyzést kell tennem. Az egyik az, hogy az interpellációm nem irányul a tisztviselői akció ellen, az ellen az akció ellen, amely tisztviselő­ket akar házhoz juttatni. Nem irányul ez ellen már azért sem, mert magam is tisztviselő va­gyok, aki szintén a saját két kezem munkájával megszerzett kis házamban lakom, és ezt a bénét minden tisztviselőtársamnak szivemből kívánom, és amennyire lehet, elősegíteni akarom. De nem irányul általában egy építési ak­ció ellen sem és az u. n. kertváros-épitési ak­ció ellen sem, mert hiszen természetesen köte­lességemnek tartom, hogy minden reális építési akciót a lehető legnagyobb támogatásban része­sítsek. Ezeket azért voltam bátor előrebocsátani, mert ezekkei a vádakkal illettek akkor is, ami­kor ennek az akciónak előző fázisaiban bátor voltam ezen akció ellen felszólalni á székesfő­város közgyűlésén. Interpellációm az ellen irányul, hogy tel­jesen a törvény szellemével és rendelkezéseivel ellentétesen erőszakos utón és olymódon próbál­ják ezt a házhely-megváltási akciót keresztül­hajszolni, amely a földbirtokreformtörvénynek szellemével és tartalmával is szöges ellentétben áll. Interpellációm az ellen is irányul, hogy egyes tisztviselői kategóriákban olyan hiu remé­nyeket keltsenek, amelyeket azután később valóra váltani nem lehet és amelyek valóra nem válthatása miatt később a tisztviselőket súlyos anyagi károsodás fogja érni. Mélyen t. Nemzetgyűlés S Most van köz­szemlére téve Budapest VII. kerületének elöl­járóságánál az a javaslat, amelyet a földbirtok­reformtörvény alapján kiküldött bizottság Túry évi szeptember hó r>-én, szerdán. 421 Lajos és társainak kérelmére Budapest törökőri és zuglói részében folyamatba tett házhely­megváltási eljárása tárgyában készitett. Ezt a házhelymegváltási eljárást a genezisétől kezdve, amely körülbeiül egy esztendeje volt, lépésről­lépésre ellenőrzőleg végigkísértem. Számtalan­szor volt alkalmam ugy a fővárosi közmunkák tanácsában, mint a közgyűlésen felszólalni ebben a tárgyban; résztvettem küldöttségekben és vezettem küldöttségeket, amelyek ezen akció ellen irányultak. Voltunk a kormányelnök urnái, a földművelésügyi minister urnái, sőt magánál a kormányzó urnái is. Mindenütt ígéretet és biztatást kaptunk arra vonatkozólag, hogy ez az akció a kormány részéről semmi­nemű támogatásban nem fog részesülni, sőt egyizben ilyen akciónk kapcsán a főváros köz­gyűlésén a polgármester ur a ministerelnök ur felhatalmazásával azt a bejelentést tette, hogy (olvassa) : »A földbirtokreformtörvény alapján a szé­kesfővárostól igényelt terület, az u. n. kertváros ügyében van szerencsém bejelenteni, hogy a tervbevett terület megváltása ellen — ameny­nyiben az a fővárosnak is igen jelentékeny te­rületére vonatkozott volna — a tanács azonnal állást foglalt kormánynál a szükséges lépé­seket megtette, a kormánynál személyesen is eljárt, és ennek eredményeképen bejelentem, hogy a tervezett megváltás, illetőleg kisajátí­tási eljárás tárgytalannak tekinthető.« Ezen előzmények után fokozottabban meg­lepő az a tény, hogy itt az az eljárás, amely a ministerelnök ur kijelentése szerint már tárgy­talannak volt tekinthető, a legnagyobb erővel, a legnagyobb gyorsasággal továbbfolytatódott és folytatódik még a mai napig is. Nem lehet vitatni azt, hogy amikor a föld­birtokreform törvényét alkották, sem annak ter­vezői, sem a t. Nemzetgyűlés nem Budapest székesfővárosra gondolt. (Ügy van ! a középen.) A földbirtokreformtörvény tisztán a földmun­kás, földmives lakosság igényeinek kielégítését célozza; ez a törvény arra való, hogy földhöz juttassa azokat a kisgazdákat, akik a saját köz­ségükben az ott terjengő latifundiumok miatt nem tudnak földhöz jutni, és hogy házhelyhez juttassa azokat a kisgazdákat, akik más utón házhelyhez jutni nem tudnak, (ügy van! jobb­felöl.) Ez világossá teszi, hogy a törvény nem Budapest székesfővárosra vonatkozik, hiszen nagyon természetes dolog, hogy Budapesten nincsenek olyan földmiveléssel foglalkozó em­berek, akiknek földigényük volna, sem pedig olyanok, akiknek nincs más módjuk házhelyek megszerzésére, mint a földbirtokreform, Platthy György : Itt Budapesten van annyi telek készen, amennyi tetszik. Petrovácz Gyula: De veszem a törvénynek egyes rendelkezéseit. Itt van a törvény 32. §-a mely kimondja, hogy csak ott lehet házhelyeket igényelni, ahol más utón házhelyet kapni nem 62*

Next

/
Oldalképek
Tartalom