Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-182
À nemzetgyűlés 182, ülése 19,23. évi szeptember hó 5 én, szerdán. 405 oldalon.) Sem nem kereskedelemellenesek, sem nem agrárellenesek. Önök. t. uraim, bevallom, bizonyára hivatást teljesítenek és áldozatot hoznak azzal, amit tesznek. És nincs is nekem sem rossz szájam, sem rossz májam, de azt még sem lehet konstatálni, hogy önök elleneznek valamit. Legfeljebb ezeken a padokon vannak kereskedelemellenesek, de önöknél sem agrárellenesek, sem kereskedelemellenesek nincsenek, (ügy van! jobb felől.) T. Nemzetgyűlés! Ne méltóztassék haragudni, ha egy kissé még tovább foglalkozom a szén kérdésével. (Halljuk! Halljuk!) Kelety Dénes előadása szerint abból a 80 milliárdból szénfogyasztásra 30 milliárd ment. Ha veszem az összes széntermelést, akkor ez a 30 milliárd egy negyedrészét teszi egész szóntermelésünknek. Ha most már azt mondom, hogy ilyen körülmények közt a legnagyobb takarékosságnak kellene lennie a Máv-nál, akkor azt hiszem, az urak mindnyájan természetesnek fogják ezt tartani, annál is inkább, mert ha a Máv. többet használ a szénből, sokkal kevesebb marad a többi iparokra és igy kénytelenek vagyunk külföldről drága szenet behozni. Ebben a tekintetben a külföldön egy kitűnő rendszer van bevezetve, az u. n. prémiumrendszer, ami abban áll, hogy azok, akik a szénnel bánnak, a megtakarításoknál bizonyos prémiumot kapnak. Perlaki György: Megvan nálunk is! Sándor Pál: Ez a prémium-rendszer megvolt nálunk 1918-ban, azonban 1918 után a bolsevikiek végeztek vele, a prémium elvét elvetették s a Máv. később ezt a rendszert nemhogy ismét életbe léptette volna, hanem megtartotta azt, amit a bolsevikiek csináltak : a prémium beszüntetését. Peidl Gyula : A prémiumot most másra fordítják. Perlaki György: Számitások folynak, hogy mekkora legyen a prémium. Sándor Pál : T. képviselőtársamat teljesen ki fogom elégiteni, méltóztassék elhinni. Ha idejövök ilyen szakszerű kérdéssel,, méltóztassék óvakodni a közbeszólásoktól, mert én teljesen ura vagyok ennek a területnek, nem hiába foglalkoztam a kérdéssel hónapokon keresztül. (Halljuk ! Halljuk !) Annyit megérdemlek, hogy meghallgassák, amikor az ország érdekében szólok ehhez a fontos ügyhöz. (Halljuk!) Perlaki György: Nem értette meg a közbeszólásomat. Sándor Pál : Kelety Dénesnek, a Máv. elnökének kijelentése szerint békeidőben minden 100 tonna-kilométerre 12 kilogramm szénfogyasztás esett, most pedig minden 100 tonna-kilométerre 15 kilogramm szén esik. Konstatálhatom tehát, hogy az államvasutak üzeme ma 25 százalékkal rosszabb. Ezt különben Kelety ur maga konstatálja. Erdőhegyi Lajos : De a szén is rosszabb ! Sándor Pál : Erre a közbeszólásra is vonatkozik az, amit az előbb mondtam. Kérem, én erre is rátérek. Az államvasutak üzeme ezek szerint 25 százalékkal drágább. Igaza van t. képviselőtársamnak abban, hogy a szenet ma sokkal rosszabb minőségben szállítják a Mávnak, mint békeidőben. De ki az oka annak, hogy ilyen rossz szeneket átvesznek ? (ügy van ! ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Hiszen ma a szén tele van palával. Az állam nem küldhet a szénátvételhez szakértőket, akiknek joga van visszaküldeni, visszautasítani a rossz szenet ? Hiszen megtörtént, hogy egész vagonszámra szállitották a palát. Bocsánatot kérek, a Mávnak kötelessége megvizsgálni azt, hogy milyen szenet szállítanak neki. De van más hiba is. Olvasták az utolsó hetekben, hogy milyen nagy defraudáció történt az államvasutaknál. A kárt a Máv. maga 600 millióra becsülte. Ennyi értékű szén és fa tűnt el. Szabad megtörténnie az államvasutaknál annak, hogy 600 millió értékű szenet és fát elvisznek ? Strausz István : Hová ? Sándor Pál: Ellopták. A napilapok szellőztették a kérdést. Szabad ennek megtörténnie? Halász Móric: Szép kis rendszer! Sándor Pál : T. képviselőtársam, ez még mind nem elég, nemcsak ott van a hiba, hogy rossz szenet szállítanak. Nagy tévedés. A prémiumrendszer megszüntetése is óriási hiba Vegyük csak a dolgokat ugy, a hogy vannak. A nehéz trakcióju vonalakat a trianoni szerződéssel teljesen lecsatolták Magyarországról. így a Kárpátokban, Erdélyben lévő vonalakat, a mezőlaborc—beszkidi vonalat, a mármarossziget— kőrösmezői, a nagyvárad—-kolozsvár-— predeáli, az arad—tövisi, a zsilvölgyi, az orsovai, a fiumei vonalat és a vicinális vonalak egész seregét, amely szintén nehéz trakcióju vonal. Nekünk megmaradtak azok az alföldi vonalak, amelyek sokkal kevesebb szenet konzumálnak, mint ezek a hegyi vonalak. Annál feltűnőbb tehát az, hogy az államvasutak Kelety Dénes bemondása szerint 100 tonna kilométerenként 12 kgr. helyett 15 kgr. szenet fogyasztanak. Még arra sem lehet hivatkozni, hogy rosszabb az erőnk, mint a békeidőben volt, hiszen a háború alatt egész csomó olyan lokomo« tivot kaptunk, amely kisebb szénfogyasztásra van berendezve, mint a régebbi mozdonyok. Arra sem hivatkozhatnak, hogy a románok elvették ezeket a jó lokomotivokat. Nem áll, megmaradtak nekünk ezek a nagyértékü lokomotivok, ugy hogy nem lehet csak ugy egyszerűen elfogadni Kelety Dénes ur megállapítását, amely ugy szól, hogy mi most 15 kgr. szenet használunk el. Szemben az előbbi 12 kgr.-mal. Bell Miklós : De a vonatok most rosszabbak, mint azelőtt. Sándor Pál: Bocsánat, 1914 előtt folytonos torlódások voltak, amelyek ma nincsenek meg, tehát sokkal kevesebb szenet kellene el60*
