Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-182
Á nemzetgyűlés 162. ülése 1923. ur néhány tagból álló parlamenti bizottságot kiküldeni, mely kiegészítve magát parlamenten kivül álló szakférfiakkal, a Máv. kezelését megvizsgálná és annak a jövőben követendő irányát megállapítaná?« Szabó József : Hozzájárulunk ! Sándor Pál: Ez tehát olyan indítvány, amelyhez a Ház minden tagja örömmel járulhat hozzá, mert egyszerűen arról van szó, hogy néhány, három-négy tagból álló bizottságot küldene ki a Ház, mely bizottság, kiegészítve magát olyanokkal, akik ismerik a Máv. kezelését és egész történetét, meg tudná mutatni az államvasutak jövendő fejlődését, elibénk tárna egy elaborátumot és mi ezen elaborátumot egyszerűen eifogadnók. Nem újdonság ez a Máv. történetében. Gondolom, 1883-ban is — sajnos nem volt időm, hogy ezt pontosan megnézzem — az állami számvevőszék egy jelentést terjesztett be a képviselőházhoz, melyben hivatkozott arra, hogy az államvasutaknál lényeges túllépések vannak; figyelmeztette erre a képviselőházat és kérte ennek remediumát. Ha jól emlékszem, ez Ordódy kereskedelemügyi minister alatt történt, amikor Baross Gábor, későbbi minister államtitkár volt. A Ház akkor elhatározta, hogy kiküld egy ilyen bizottságot, vagy pedig elhatározta saját akaratából, hogy utasítja a kereskedelemügyi ministert, hogy vizsgáltassa meg a Máv. üzemét. Ennek a vizsgálatnak azután az lett a következménye, hogy 1883-ban megalkották az uj törvényeket, amelyek a Máv-ra nézve fenn kell, hogy álljanak. Azóta lényeges módosítások, — eltekintve magának Baross Gábornak 1886-ban tett intézkedéseitől — e tárgyban nem történtek, de 1903 óta, Hieronymi minister óta az összes kereskedelemügyi ministerek foglalkoztak a Máv. kérdésével. Minden egyes minister belátta annak szükségességét, hogy ennek a reformnak meg kell lennie, mert azok az alapok, amelyeken a magyar államvasút intézménye nyugszik, abszolúte nem felelnek meg Magyarország pénzügyi érdekeinek. És egyetlen egy minister sem tudta keresztülvinni, hogy a Máv-nak ezeket az alaptételeit megváltoztassák. Ellenkezőleg, olyan tohuvabohu következett be az egész vonalon, amely teljesen lehetetlen állapotokat teremtett. A Máv-nak például — majdnem hihetetlenül hangzik — két nem teljesen koordinált, de egyenrangú igazgatósága van : az egyik az elnök, a másik a pénzügyminister ur által kiküldött ministeri tanácsos. Strausz István : Egymást ellenőrzik ! Sándor Pál : Megjegyzem, hogy az elnöknek nincs joga semmiféle intézkedést tenni — kivéve a szakszerű közlekedésben — anélkül, hogy a pénzügyi tanácsos ahhoz hozzájárulását ne adta volna. A pénzügyminister ur által kiküldött pénzügyi tanácsosnak tehát vétójogával minden egyes tárgyhoz joga volt hozzászólani, évi szeptember hó 5-én, szerdán. 4Ö1 mert a Mávnál minden kérdés természetesen a pénzüggyel van kapcsolatban. Akár az alkalmazottak fizetéséről, akár nyersanyagok beszerzéséről van szó, ez mind a pénzüggyel van kapcsolatban, és igy az elnök az ő vétója ellenében nem rendelhetett el semmit. Ugyanez a helyzet az üzletvezetőségnél. Ott szintén két potentátum van : az egyik a pénzügyminister képviselője, aki ott lent van, a másik pedig az elnök által kinevezett üzletvezető. Ez a kettő egymás mellett van. Ott sem tehet az üzletvezető semmit anélkül, hogy ez az alárendelt hivatalnok őt ne dezavuálhatná. Ugyanis ennek az alsóbbrendű hivatalnoknak hozzá kell járulnia az intézkedésekhez, mert különben az üzletvezető nem tehet semmit, nem vehet anyagot és nem fizethet egy garast sem. Ez két hatóság. Tan azonban egy harmadik hatóság is. A harmadik hatóság a vasúti és hajózási felügyelőség. Platthy György: Főfelügyelőség! Sándor Pál : Ez a legfeleslegesebb intézmény, amely a világon volt. Most pláne csonka Magyarországon alig van magánvasutunk és ehhez kell vasúti és hajózási felügyelőség. De ezenkívül még másik két fórum is van. Az egyik a kereskedelemügyi minister, akinek beleszólása van minden tekintetben. Sajnos, a mostani minister nagyon keveset alkalmazza ezt a jogát, nem igen foglalkozott ezzel a kérdéssel. A másik fórum a pénzügyminister, aki a leghatalmasabb fórum és mindazokban az intézkedésekben, amelyeket az utóbbi időkben tettek, tarifális és más tekintetekben — ezt nem a kereskedelmi, hanem a pénzügyminister úrra vonatkoztatom — az ő hatalmát kifejtette az egész vonalon. Méltóztassanak elképzelni egy államvasuti üzemet, amelyben öt különböző fórum ötféleképen diszponálhat, hogy néz ez ki. Rothenstein Mór: Ahogy az egész ország! Sándor Pál : Ezenkivül tessék elképzelni, hogy az az öt forum mennyi hivatalbeli irást, kimutatásokat követel; az egyik ki akarja játszani a másikat, az egyik nagyobb ember akar lenni a másiknál. Méltóztassék ezt elképzelni ! Ilyen kezelés van a mi Máv-unknái. Ehhez hasonló manipuláció az egész világon nincs. Nézzük csak meg az osztrák vasutakat! Az osztrák államvasutaknak az volt a szerencséjük, hogy odatették az élére Zimmermann urat, aki Rotterdamban volt polgármester. Ennek az igen értelmes és okos embernek az első dolga az volt, hogy teljesen elválasztotta az osztrák vasutakat a politikától ós kommerciális vállalatot csinált belőlük Ez volt az első dolga. Semmiféle politikai befolyást nem engedett a vasútnál. Igaz. hogy az utolsó időben ez már meggyengült ott is, és ugy a szocialisták, mint a keresztényszocialisták kezdik ismét befolyásukat gyakorolni és nem áll fenn többé az az egészséges állapot, amit Zimmermann csinált,
