Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

Á nemzetgyűlés 162. ülése 1923. ur néhány tagból álló parlamenti bizottságot kiküldeni, mely kiegészítve magát parlamenten kivül álló szakférfiakkal, a Máv. kezelését meg­vizsgálná és annak a jövőben követendő irányát megállapítaná?« Szabó József : Hozzájárulunk ! Sándor Pál: Ez tehát olyan indítvány, amelyhez a Ház minden tagja örömmel járulhat hozzá, mert egyszerűen arról van szó, hogy néhány, három-négy tagból álló bizottságot küldene ki a Ház, mely bizottság, kiegészítve magát olyanokkal, akik ismerik a Máv. kezelését és egész történetét, meg tudná mutatni az államvasutak jövendő fejlődését, elibénk tárna egy elaborátumot és mi ezen elaborátumot egy­szerűen eifogadnók. Nem újdonság ez a Máv. történetében. Gondolom, 1883-ban is — sajnos nem volt időm, hogy ezt pontosan megnézzem — az állami számvevőszék egy jelentést terjesztett be a kép­viselőházhoz, melyben hivatkozott arra, hogy az államvasutaknál lényeges túllépések vannak; figyelmeztette erre a képviselőházat és kérte ennek remediumát. Ha jól emlékszem, ez Ordódy kereskedelemügyi minister alatt történt, amikor Baross Gábor, későbbi minister államtitkár volt. A Ház akkor elhatározta, hogy kiküld egy ilyen bizottságot, vagy pedig elhatározta saját akara­tából, hogy utasítja a kereskedelemügyi minis­tert, hogy vizsgáltassa meg a Máv. üzemét. Ennek a vizsgálatnak azután az lett a követ­kezménye, hogy 1883-ban megalkották az uj törvényeket, amelyek a Máv-ra nézve fenn kell, hogy álljanak. Azóta lényeges módosítások, — eltekintve magának Baross Gábornak 1886-ban tett intézkedéseitől — e tárgyban nem történ­tek, de 1903 óta, Hieronymi minister óta az összes kereskedelemügyi ministerek foglalkoztak a Máv. kérdésével. Minden egyes minister belátta annak szük­ségességét, hogy ennek a reformnak meg kell lennie, mert azok az alapok, amelyeken a ma­gyar államvasút intézménye nyugszik, abszolúte nem felelnek meg Magyarország pénzügyi érde­keinek. És egyetlen egy minister sem tudta ke­resztülvinni, hogy a Máv-nak ezeket az alapté­teleit megváltoztassák. Ellenkezőleg, olyan tohu­vabohu következett be az egész vonalon, amely teljesen lehetetlen állapotokat teremtett. A Máv-nak például — majdnem hihetetlenül hang­zik — két nem teljesen koordinált, de egyen­rangú igazgatósága van : az egyik az elnök, a másik a pénzügyminister ur által kiküldött ministeri tanácsos. Strausz István : Egymást ellenőrzik ! Sándor Pál : Megjegyzem, hogy az elnök­nek nincs joga semmiféle intézkedést tenni — kivéve a szakszerű közlekedésben — anélkül, hogy a pénzügyi tanácsos ahhoz hozzájárulását ne adta volna. A pénzügyminister ur által ki­küldött pénzügyi tanácsosnak tehát vétójogával minden egyes tárgyhoz joga volt hozzászólani, évi szeptember hó 5-én, szerdán. 4Ö1 mert a Mávnál minden kérdés természetesen a pénzüggyel van kapcsolatban. Akár az alkal­mazottak fizetéséről, akár nyersanyagok beszer­zéséről van szó, ez mind a pénzüggyel van kapcsolatban, és igy az elnök az ő vétója elle­nében nem rendelhetett el semmit. Ugyanez a helyzet az üzletvezetőségnél. Ott szintén két potentátum van : az egyik a pénz­ügyminister képviselője, aki ott lent van, a má­sik pedig az elnök által kinevezett üzletvezető. Ez a kettő egymás mellett van. Ott sem tehet az üzletvezető semmit anélkül, hogy ez az alá­rendelt hivatalnok őt ne dezavuálhatná. Ugyanis ennek az alsóbbrendű hivatalnoknak hozzá kell járulnia az intézkedésekhez, mert különben az üzletvezető nem tehet semmit, nem vehet anya­got és nem fizethet egy garast sem. Ez két ha­tóság. Tan azonban egy harmadik hatóság is. A harmadik hatóság a vasúti és hajózási fel­ügyelőség. Platthy György: Főfelügyelőség! Sándor Pál : Ez a legfeleslegesebb intéz­mény, amely a világon volt. Most pláne csonka Magyarországon alig van magánvasutunk és ehhez kell vasúti és hajózási felügyelőség. De ezenkívül még másik két fórum is van. Az egyik a kereskedelemügyi minister, akinek bele­szólása van minden tekintetben. Sajnos, a mos­tani minister nagyon keveset alkalmazza ezt a jogát, nem igen foglalkozott ezzel a kérdéssel. A másik fórum a pénzügyminister, aki a leg­hatalmasabb fórum és mindazokban az intézke­désekben, amelyeket az utóbbi időkben tettek, tarifális és más tekintetekben — ezt nem a kereskedelmi, hanem a pénzügyminister úrra vonatkoztatom — az ő hatalmát kifejtette az egész vonalon. Méltóztassanak elképzelni egy államvasuti üzemet, amelyben öt különböző fórum ötféle­képen diszponálhat, hogy néz ez ki. Rothenstein Mór: Ahogy az egész ország! Sándor Pál : Ezenkivül tessék elképzelni, hogy az az öt forum mennyi hivatalbeli irást, kimutatásokat követel; az egyik ki akarja ját­szani a másikat, az egyik nagyobb ember akar lenni a másiknál. Méltóztassék ezt elképzelni ! Ilyen kezelés van a mi Máv-unknái. Ehhez ha­sonló manipuláció az egész világon nincs. Nézzük csak meg az osztrák vasutakat! Az osztrák államvasutaknak az volt a szeren­cséjük, hogy odatették az élére Zimmermann urat, aki Rotterdamban volt polgármester. En­nek az igen értelmes és okos embernek az első dolga az volt, hogy teljesen elválasztotta az osztrák vasutakat a politikától ós kommerciális vállalatot csinált belőlük Ez volt az első dolga. Semmiféle politikai befolyást nem engedett a vasútnál. Igaz. hogy az utolsó időben ez már meggyengült ott is, és ugy a szocialisták, mint a keresztényszocialisták kezdik ismét befolyásu­kat gyakorolni és nem áll fenn többé az az egészséges állapot, amit Zimmermann csinált,

Next

/
Oldalképek
Tartalom