Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-180

308 r  nemzetgyűlés 180. Mése 1923. titán megkapom azt a létszámfölösleget, amely­ből meríthetek tankerületenként egy-egy a szel­lemi tudományokban és egy-egy a természet­tudományokban képesítéssel bíró felügyelőt, akit azután mint iskolaigazgatót beosztok a tankerü­leti főigazgató mellé és meg vagyok róla győ­ződve, bogy igy eleven, fépitő, szakszerű felügye­letet kapok a polgári iskolákra nézve is, ami ezeknek az iskoláknak nívóját lényegesen emelni fogja. (Általános helyeslés.) Egyet azonban le akarok szögezni s ez az a körülmény, hogy polgári iskoláknak a tan­kerületi főigazgató felügyelete alá kerülése nem szabad, hogy érintse a polgári iskolák népies jellegét. (Helyeslés.) Nem szabad a polgári is­kolákból másodrangú csökevény középiskolákat csinálni. Fenn akarom tartani Csengery Antalnak, a polgári iskolák elgondolójának gyönyörű koncepcióját, csak épen az azóta lefolyt félszázad megváltozott viszonyaihoz képest akarok némi szervezeti változtatásokat tenni. De meg vagyok győződve róla, hogy ha a polgári iskolák számát lényegesen szaporítani fogjuk,ha gyakorlatiasabbá, nevezetesen gazdasági irányuvá tesszük azokat a falusi helyeken; ha azoknak komoly pedagógiai felügyeletét megszervezzük és ha kibocsátom azt a polgári iskolai rendtartást, amely a polgári iskolák külső jogviszonyait van hivatva szerve­sen rendezni, akkor egy olyan komoly lépéssel visszük előre a polgári iskola ügyét, amelynél messzebb az ország mai pénzügyi helyzetében alig mehetünk. (Helyeslés.) Mikor lezárom fejtegetéseimet, amelyek az elemi népiskolákra ós a polgári iskolákra vonat­koznak, hangsúlyozni kívánom, hogy meggyőző­désem szerint fölösleges óvónő, fölösleges nép­tanitó, fölösleges polgári iskolai tanár Magyar­országon nincs, (ügy van! ügy van!) Persze, vannak kevésbé kötelességtudó, kevésbé tanult erők, ezeket természetesen a jövőben megtartani az ország mai pénzügyi helyzetében luxus lenne. Peidl Gyula : Vagy a bosszú áldozatai ! Gr. Klebeisberg Kuné vallás- és közoktatás­ügyi minister: Azt hallom, hogy bosszúállás. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Akadnak !) Tisztelt képviselő ur ! Mióta én elfoglaltam a kultusztárcát, nevezzen meg egyetlenegy rendel­kezésemet, amely nemcsak bosszúállás, de egy­általában pártpolitikai jelleggel birna. (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) Felszólítom, nevezzen meg egy rendelkezést. Peidl Gyula: Korábban is történt. Hegymegi-Kiss Pál : Akkor az a törökszent­miklósi eset nem igaz? Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister: Azt mondják, korábban történt. Minden minister természetesen csak a saját hivataloskodásáért lehet felelős. Várnai Dániel : El lehet rendelni a revíziót ! Horváth Zoltán: Hozunk konkrét esete­ket is! évi augusztus hó 31-ên, péniehen. Gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatás­ügyi minister: Állok elébe! A létszámapasztás az óvónőknél, néptaní­tóknál és polgári iskolai tanároknál tehát tisz­tán a szelekció jellegével fog birni és minimális számra fog szorítkozni. Mikor azt mondottam, hogy az óvónőkre, néptanítókra és a polgári iskolai tanárokra a 20%-os létszámapasztás nem terjed ki, ezzel korántsem akartam azt mondani, hogy én a középiskolai tanárokat, az egyetemi professzo­rokat, vagy a szakiskoláknál működő oktató személyzetet 20%-kal akarnám apasztani. Ellen­kezőleg én az adminisztráció egyszerűsítése és az adminisztratív személyzet apasztása által akarom az 1440­es apasztási létszám zömét megkapni. Először apasztani kívánom a túltengő köz­pontot. (Altalános helyeslés.) A ministeriumok központjai Nagy-Magyarországra voltak mére­tezve, sőt én, mint a központi bürokráciában felnőtt ember mondom, hogy még a Nagy-Ma­gyarországra is túl voltak méretezve. (Igás! ügy van!) Tegyük csak a kultuszministeriu­mot. Ennek ma van 966, tehát közel 1000 al­kalmazottja, ebből 156 forgalmi szakhoz, 339 számvevőséghez — minden tanitói illetmény központilag számfejtetik g ennek kifolyása az, hogy utalványozáshoz jutni néha egy év miilva lehet csak — 253 a kezelő szakhoz és 158 az altisztséghez tartozik. Az évi aktaforgalom — ezt még mondani is hihetetlen — 200.000. Kérdem, a ministeri felelősség ilyen aktaszám mellett lehet-e más, mint fikció? Attekinthet-e egyetlen ember egy 200.000 számú ügyfor­galmat ? (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Ha azok az ügykörök, amelyeket én de­centralizációra kijelöltem, kidobatnak a kultusz­ministerium hatásköréből, az aktaszám 50.000-re fog leapadni. Ha 50.000-re apad le az akta­szám, akkor a ministernek lesz ideje reformok­kal, szervezeti és pedagógiai kérdésekkel foglal­kozni és nem lesz kénytelen az adminisztratív folyőügyek tízezrein pepecselni, amelyek mindig elvonták a ministert és a központi bürokráciát attól, hogy a nagy reformokat megérlelhessék. (Helyeslés.) Rothenstein Mór: Hogy ezt végre észre­veszik ! Szabó István (sokorópátkai) : Móric is észrevette? (Derültség.) Rothenstein Mór: Csak azt mondtam, hogy végre észrevették! Kováts-Nagy Sándor : Bekerülsz úgyis a gyorsírói jegyzetekbe ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister : A kultusministerium túltengő központjában az akták zömét a népoktatási folyó ügyek teszik ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom