Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-180

A nemzetgyűlés 180. ülése 1923. évi augusztus hó 31-én, pénteken. 305 vizsgára bocsátani, (Felkiáltások ; Nagyon helyes.) Akkor, amikor mindenkinek száján lecsurog- a demokrata szó, a magam részéről, aki cs. és kir. kamarás vagyok, én hoztam ezt javaslatba. Most kérem felállt egy igazgató ur — nomina sunt odiosa, minek keverjem bele a nevét, hiszen úgysem szolgál már -— és? azt mondja : kérem, ez a fegyelemmel összeegyeztethetetlen ! Ilyen ortodox felfogás mellett persze hiába küzdöttem, a javaslatom megbukott. De most, hogy idekerültem, a t. kereskedelemügyi minister urnák nagyon figyelmébe ajánlom, mert elképzelhetetlen, hogy ahol 40—50.000 magyar ember van, ott ne akadjon egy másik Kerekes Mihály vagy Sándor Márkus, akikben pedig, hogy volt tehetség, az bebizonyosodott. (Igaz ! Ugy van ! a báloldalon.) Ami a. postaigazgatást illeti, e tekintetben megint a kereskedelemügyi minister úrhoz intézem szavaimat és kérve kérem, hallgassa meg, amit mondok. Mert engem nem vezet más, mint a közjó érdeke, mert azt hiszem minden 'kérdésnél azt kell szemelőtt tartani, amit Werbőczy mondott : »ut primo sit rationabilis. Est autem rationabilis, quum. tendit et accedit ad finem juris ; finis autem juris est — mondja tovább — bonum publicum«. Nekünk a közérdek, a köz szempontjából és nem tisztán egyes hivatalnokok érzékenységi szempontjából kell a kérdéseket letárgyalnunk. (Élénk helyeslés.) Kérdem az igen t. kereskedelemügyi minister urat — és azt hiszem ezzel én a párthűség és pártfegyelem szempontjából nem vétek, hiszen csak jót akarok, ha ezt kérdem, — helyesli-e, hogy még mindig nyolc postaigazgatósága van Magyarországnak, amikor Szent István birodalmában csak kilenc volt ? Lehetséges-e az, hogy nyolc postaigazgatóságot tartsunk itt fenn ? Nem volna-e a raison, hogy a kereskedelemügyi minister kormányozzon és az óriási testű vezérigazgatóságot, amely nem kormányoz, csak igazgat, valahogy ossza szét apró felügyelőségekre és ezek a felügyelőségek gyorsan intézkedő, telefonon és máskép intézkedő szervek legyenek. Az utügyre nézve csak egy gondolatot vagyok bátor a kereskedelemügyi minister ur figyelmébe ajánlani. Meg vagyok győződve arról, hogy az 1890 :

1. te, az utakról és vámokról meghozott törvény, amelyet Baross Gábor kezdeményezett, mihamarabb revizió alá kerül, mert hiszen évtizedek óta van erről szó. Már annak idején . . . Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, szíveskedjék a tárgynál maradni. Barthos Andor : En a létszámról beszélek és most az utmesteri létszámról akarok beszélni. Elnök : Ne tessék az elnökkel szembehelyezkedni. A házszabályok értelmében kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni. Szilágyi LajOS : Hiszen a létszámcsökkentésről akar beszélni ! Barthos Andor : Ha igy van a dolog, kérnem kell a t, Nemzetgyűlést, kegyeskedjenek megadni nekem a jogot, hogy az utmesterek látgzámára kitérhessek. (Helyeslés.) Ha csakugyan gyökeres változást akarunk létrehozni, akkor követni kellene azt a rendszert, amelyet a vasútnál követtünk, hogy felállítottuk a vasúti tisztiképző tanfolyamot, amelynek működése bevált. Nagyon ajánlom az igen t. minister urnák, hogy ilyen utmesteri tanfolyamot létesitsen, mert hiszen ha valaki nem tud nagyúr lenni, nem tart parádés kocsist és parádés inast, annyi magas rangú tisztviselőt nem vagyunk képesek eltartani, a jövőben, mint eddig, viszont ha kellőleg kiképezzük az utmestert, akkor alárendeltebb hatáskörben, mely nem okvetlenül igényli azt a magas műszaki képzettséget, még mindig nagyon hasznos szolgálatot tehet. Ennyire kivántam mindössze kitérni, és ha most meg méltóztatnak engedni, tovább fogom folytatni. (Halljuk! Halljuk!) A választójogi rendelet megtiltja azt, hogy a képviselő urak előléptethetők legyenek megbízatásuk tartama alatt Ez adott esetben méltánytalan, mert hiszen rendszerint kiváló embereket választanak meg képviselőkké. Nem tudom megérteni, hogy miért legyen büntetve az illető akkor, amikor a közérdeket itt szolgálja ? Ezt felfogni nem tudom. Reám ez nem vonatkozik, mert hiszen, mint már kétszer is mondottam, én már 35 évet kiszolgáltam, tehát zupás vagyok. Vonatkozik azonban ama képviselőtársaimra, akik hivatalnokok, tisztviselők, és akik elő nem léptethetők öt esztendeig, holott azalatt társaik természetszerűen előléptetésben részesülnek. Az igen t. kormányhoz az volna a kérésem, méltóztassék megfontolni azt, hogy azok a nemzetgyűlési képviselők, akik az államnál vagy az állam, vasutaknál, vagy bármely állami üzemnél vannak alkalmazva, azonban megválásztattak nemzetgyűlési képviselőkké, megtarthassák azt a rangsort, amely őket megválasztásuk ideje előtt megillette. Ezt a méltányossági szempont is igazolja. Szilágyi LajOS : Kivancsiak vagyunk a minister ur válaszára ! Barthos Andor : Nagyon kérem a t. kormányt, hogy e részben indítványomat elfogadni méltóztassék. Ezzel_ befejeztem beszédemet. Igen szépen köszönöm a t. Nemzetgyűlésnek azt a nagy figyelmet, amellyel meghallgatni szives volt. Nem volt egyéb célom, amint Emiltettem felszólalásomban, mint az, hogy igyekezzem elfogulatlanul a közérdekben nézetemet nyilvánitani. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : A kultuszminister ur kivan nyilatkozni ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés S Minthogy egy orvosi műtét végrehajtása rám nézve elodázhatatlanná vált, nem várhatom be a vita végét s igy szabadjon most elmondanom mindazt a törvényjavaslatnak engem érdeklő negyedik fejezetére nézve, amit ugy a nemzetgyűlésnek, mint a köz-