Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-179

A nemzetgyűlés 179. ülése 1923. évi augusztus hó 30-án, csütörtökön, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Daruváry Géza, Rakovszky Iván, Walko Lajos, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunó, Vass József. (Az illés kezdődik délelőtt 10 óra 45 perckor.) {Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bartos János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hebelt Ede jegyző ur. Szabó József képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Szabó József : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 211. §-a minden egyes képviselőnek jogot ad arra, hogy a napirenden levő tárgyhoz egyszer szólhasson. Tegnap megtörtént az a sajnálatos eset, hogy képviselők még nagy számban fel voltak iratkozva a tárgyhoz és közvetlenül a tárgyalás előtt, mielőtt felszólították őket, töröltették nevüket, illetve részben nem voltak jelen. Mi, akik jelen voltunk, egész természetesen nem gondoltunk arra, hogy még aznap ránk kerül a sor. Aki komolyan foglalkozik a kérdéssel, az nem szólhat hozzá anélkül, hogy gondolatait átrendezné, így történt meg velem is és Nagy Ernő képviselőtársammal is, hogy bár jelen voltunk az ülésen, kénytelenek voltunk kijelenteni, hogy nem kivánunk szólani. Kern kivánunk szólani részben abban a tudatban, hogy másnap feliratkozhatunk újra s amig a tárgy a szőnyegen van, addig ezt a jogunkat a házszabályok továbbra is biztosítják. Nem lehettünk készen a szólásra annál kevésbé, mert hiszen egy megállapodás volt közöttünk, hogy amennyiben csak az utolsó félóra áll rendelkezésre és így Szilágyi Lajos képviselőtársunk nem szólal fel, akkor Giesswein Sándor képviselő ur fog felszólalni, amint hogy ez igy is történt. Ezzel szemben az igen t. elnök ur az NAPLÓ XVI. elnökséggel egyetemben azt vitatja, hogy ezek után nincs jogunk a napirenden levő tárgyhoz szólni. Huszár Károly : Csak általánosságban ! Szabó József : Én ezt a felfogást nem vallom, mert a házszabályok nem intézkednek aziránt, hogy én mikor szóljak. A házszabályok kimondják, hogy jogom van egyszer szólni a napirenden levő tárgyhoz, s addig, amig az napirenden van, a szólás jogával mindig élhetek. Ha ez igy van, csodálkozom, hogy az alelnök ur megváltoztatja a felfogását, mert épen az ő elnöklete alatt egy hasonló esetben nem igy történt a dolog a. legközelebbi múltban. Az 1922-iki parlamenti ciklus idején Huszár Károly elnöklete alatt, július 7-én a 15. ülésen tárgyaltuk az akkori felhatalmazási törvényjavaslatot. Az ülésen — azt hiszem — Giesswein Sándor képviselő ur beszélt és utána felszólították a képviselőket. A képviselők részben elálltak szólási joguktól, részben pedig nem voltak jelen. Többek között elálltam a szótól akkor én is, azonkívül Berki Gyula, Lukács György, gróf Széchenyi Viktor, Zsitvay Tibor, Viczián István és Herrmann Miksa képviselő urak. Másnap már ugyanahhoz a tárgyhoz felszólalt Berki Gyula képviselő ur. Julius 11-én, tehát 2—3 nap múlva beszélt Viczián képviselő ur, 12-én Zsitvay képviselő ur, 14-én Lukács György és 20-án gróf Széchenyi Viktor képviselő ur. Ha tehát az elnök nr akkor igy kezelte a házszabályokat, és ha akkor igy tartotta jónak, ha igy értelmezte a 211. §-t, nem hiszem, hogy mostani felfogásában az akkori felfogásává

1 ellentétbe kívánna kerüni. HUSZár Károly : Nem én adtam meg a további felszólalási jogot ! Szabó József : Igen, másnap Huszár Károly elnöklete alatt Berki Gyula képviselő ur felszólalt, és a következő üléseken is elnökölt az igen t. Huszár képviselő ur. Nem azért szólaltam fel, mintha az én beszédem elhalasztása, vagy annak elmaradása országos szerencsétlenség volna. Nem olyan nagy41