Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-176

A nemzetgyűlés 176. ülése 1923, alakult részvénytársaságok sem fizetik^ ott is ugyanaz a kedvezés van. Gaal Gaston : Nem tudom hirtelenében, milyen törvényről van szó, ezért nem tudok rá reflektálni .. . Barthos Andor : Az iparfejlesztési törvényről ! Gaal Gaston : ... azonban valószinü, hogy valami közcélú, vagy olyan részvénytársaságokról lehet szó . . . (Egy hang jobbfelol : Mint ez !) Gaal Gaston : Azt hiszem, tévedésben van, t. képviselőtársam . . . BarthoS Andor : Nem szoktam tévedni ! Gaal Gaston : . . . mert a részvénytársaságok illetékezéséről szól az a törvény .. . BarthoS Andor : Ez tételes jogszabály. Gaal Gaston : . .. amelyet Hegedüs minister nyújtott be a nemzetgyűlésnek és amelyet elfogadtunk, az én tudomásom szerint ilyen kivételeket nem ismer. A másik novum, amelyre fel kell hivnom a t. Nemzetgyűlés figyelmét az, hogyha mi az ilyen célú részvénytársaságok alapítását vizsgáljuk a múltban, azt látjuk, hogy amikor ilyen részvénytársaság alakult, minden néven nevezendő jogcímen, különböző állami funkczionáriusok lesznek az igazgatóságba delegálva, akik azután a részvénytársaságnak megfelelő igazgatótagsági vagy felügyelőbizottsági tagsági javadalmazásainak előnyeit élvezik. Hogy csak egy példára hivatkozzam, visszaemlékeztetem a t. Nemzetgyűlést azokra a tárgyalásokra, amelyeket az Orel-Füssli csoporttal folytatott annak idején a magyar kormány, a Magyarország részére előállítandó bankjegyek kérdésében. Alakítottak egy magyar részvénytársaságot, amelyben bizonyos összeg erejéig résztvett az Orel-Füssli cég és a magyar kormány és nem tudom, micsoda pénzcsoportok. A vége az lett, hogy amikor ez a bankjegynyomtató magyar részvénytársaság megalakult, annak igazgatóságába és felügyelőbizottságába azok az állami funkcionáriusok kerültek bele, akik az Orel-Füssli céggel a tárgyalásokat folytatták. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) Én nem szeretnék itt hasonló esetet kreálni, hogy Magyarországnak azok a vállalatai, amelyek ennél a törvényjavaslatnál érdekelve vannak, csinálhassanak egy külön részvénytársaságot mindazokkal a rettenetes adóengedményekkel és tokeleirási engedményekkel, melyek e javaslatban feküsznek és oda esetleg megint beledelegáltassanak azok a tényezők, amelyekről e törvényjavaslatnak utolsó bekezdése intézkedik, amelyek magát az egész építkezési akciót hivatvák ellenőrizni. Ez az a novum, amelytől én félek s amelyre semmi esetre alkalmat nyújtani nem kivánok. De különben is semmi néven nevezendő értelmét nem látom annak, hogy az f) pontban levő kedvezmény, amely minden részvénytársaságra egyformán kötelező, erre a részvénytársaságra, amely végeredményben mégis csak hasznothajtó részvénytársaság lesz, kiterjesztessék. Tisztelettel kérem, méltóztassék az f) pontot is a törvényjavaslatból törölni. évi augusztus hó 27-én, hétfőn, 191 Elnök : Kiván-e valaki szólni ? (Senki sem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur kivan nyilatkozni. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : T. Nemzetgyűlés ! Az adóügyi kedvezményekben ez a legújabb pont nem egészen szokatlan a magyar törvényhozásban, amint egy közbeszólásból is megállapít ható. Ennek következtében kérném, hogy méltóztassék ezt a kedvezményt az építtetőkre kiterjeszteni és a szöveget Gaal Gaston képviselő ur indítványával szemben változatlanul meghagyni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben Gaal Gaston képviselő ur indítványt adott be, amely az f) pontnak törlését kéri s igy ellentétben áll az eredeti szöveggel. Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e az 1. § f) pontját eredeti szövegezésében Gaal Gaston képviselő ur indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés az f) pontot eredeti szövegezésben fogadta el s igy Gaal Gaston képviselő ur indítványa elesik. Következik a g) pont. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bartos János jegyző (olvassa azl.§ g) pontját). Elnök : Kiván-e valaki szólni ? Bartos János jegyző : Gaal Gaston ! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A g) pontban foglaltatik már igazán a betetőzése és csimborasszója mindannak, amit egy állam bizonyos protekcionált vállalatokkal szemben nyújt. Méltóztassék figyelembe venni azt, hogy amikor egy községi közmunkában az a szegény, nyomorult napszámosember a községnek teljesít bármi néven nevezendő szolgálatot, — utat söpör, vagy bármiféle községi közmunkát végez — mikor a hét végén a napszámosnak napszámát kifizetik, erről a községházán a napszámos kénytelen nyugtát kiállítani és a saját nyomorúságos kis napszáma után a nyugtailletéket leróni. Amikor ilyen messze megy az állam és a legszegényebb exisztenciáknak sem enged el soha ilyen nyugtailletéket, sőt, ha nem csalódom, a tisztviselőknél is levonja az állam ezen nyugta- és nem tudom miféle illetéket, (Ellenmondások.) habár talán a legutóbbi időben ezen a téren történt valami kedvezés,— nem vagyok vele tisztában — de mikor az állam principialiter a legszegényebb néposztály, a munkásnak keresete után is megköveteli, amennyiben közpénztár fizeti ki, hogy az a nyugtailletéket lerója, hogy akkor Magyarország legnagyobb vállalatai, a milliárdos nagybankok ne szegye Íj ék magukat azzal a kérelemmel állani a nemzetgyűlés elé, hogy az általuk teljesítendő fizetések utáni nyugtabélyeget is engedje el ez a nyomorúságban sínylődő ország, s ezt már másként, mint a felháborodás bizonyos érzetével tárgyalni sem tudom. Nem kívánom hosszabb időre igénybevenni a t. Nemzetgyűlés idejét, egyszerűen lelkiismeretben kötelességet teljesítek, amikor az állam pénzénekj az állam bevételeinek ilyen pocsékolása