Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-175

A nemzetgyűlés 175. ülése 1923. évi augusztus hó 24-én, pénteken, 181 Következik a határozati javaslat második pontja. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a határozati javaslat második pontját). Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a most felolvasott második pontot elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ezt a pontot is elfogadottnak jelentem ki. Következik a határozathozatal a harmadik pont tekintetében. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a határozati javaslat harmadik pontját). Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a harmadik pontot is elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen!) A pontot elfogadottnak jelentem ki. Következik a negyedik pont. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a határozati javaslat negyedik pontját). Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Felesleges ! Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a negyedik pontot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadottnak jelenteni ki. A törvényjavaslat az általános tárgyalás alapjául elfogadtatván, következik a részletes tárgyalás, elsősorban a cím. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a címet felolvasni. BartOS János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : Van-e valaki, aki szólni kíván ? [J Gaal Gaston : Szót kérek ! Elnök : Gaal Gaston képviselő urat illeti a szó ! Gaal Gaston :T. Nemzetgyűlés ! Már az általános vita során voltam bátor rámutatni körülményre . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak helyüket elfoglalni ! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Voltam bátor az általános vitánál rámutatni arra, hogy a törvényjavaslat címe (Halljuk ! Halljuk !) olyan pongyola, hogy azt ebben a szövegezésben törvényerőre emelni egyáltalában lehetetlen. Méltóztassék csak elolvasni magát a törvényjavaslat címét, amely azt mondja (olvassa) : »Törvényjavaslat az építkezések alkalmával adható adóügyi kedvezményekről.« Ebben a világon benne van minden építkezés, — legalább bele lehet magyarázni — holott itt nem arról van szó, hogy egy általános építkezési adóügyi kedvezményt nyújtsunk, hanem arról van szó, hogy egy külön építkezési akció keretében felépített épületekre és bizonyos célokat szolgáló épületekre adassanak meg azok az adóügyi kedvezmények, amelyeket a törvényjavaslat a további pontjaiban felsorol. Én azt hiszem, hogy a mélyen t. minister urnák sem lehet célja az, általában a kormányzat célja.sem,.hogy olyan címet adjon egy törvényjavaslatnak, amely már magában véve félreértésekre adhat alkalmat. Azért tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a címet átalakítani akként, hogy az a törvényjavaslat egész tartalmával összhangban legyen és hogy a cím elolvasása után mindenki világosan tisztában legyen azzal, hogy ezek az adóügyi kedvezmények tulaj donképen miféle építkezési akciónak képeznék jutalmát. Tisztelettel indítványozom tehát azt, hogy a régi cím helyett méltóztassék a következő címet felvenni (olvassa) : »Törvényjavaslat a lakásépítő külön akció utján létesítendő építkezések alkalmával adandó adóügyi kedvezményekről.« Itt egy lényegbeli változás is van. Az eredeti javaslat azt mondja, hogy »adható«, az én javaslatom pedig azt mondja, hogy »adandó«. Tudatosan teszem ezt, mert a magam részéről nem tartanám megengedhetőnek azt, hogy a kormányhatalom válogathasson abban, hogy egyeseknek megadja a kedvezményeket, másoknak pedig nem adja meg, feltéve, hogy ugyanazt az egy célt szolgáló építkezést kívánja az egyik vagy a másik csoport végrehajtani. (Helyeslés.) Erre vonatkozólag majd a szövegben is lesz megfelelő indítványom, de már most a címben is kifejezésre akarom juttatni azt, hogy nem lehet tisztán csak a kormányhatalom tetszésére bizni, hogy kinek ad és kinek nem ad, hanem ha már a kormányhatalom bizonyos összeget erre a célra rászán, nézetem szernt a jelentkezés sorrendjében mindaddig, amíg az az összeg kimerítve nincs, mindazoknak a vállalatoknak meg kell hogy adja a segélyt, amelyek az egyéb erkölcsi, szociális stb. feltételeknek megfelelnek. (Helyeslés balfelől.) Tisztelettel kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a címre vonatkozó indítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Elfogadjuk ! Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Eckhardt Tibor ! Elnök : Eckhardt Tibor képviselő urat illeti a szó. Eckhardt Tibor : Igen t. Nemzetgyűlés ! A magam részéről teljesen magamévá teszem Gaal Gaston igen t. képviselőtársam módosítását, mindenekelőtt azért, mert teljesen osztozom abban az intencióban, amely szerint ne a kormány kegyeitől függő dolog legyen az, hogy vájjon adóügyi kedvezményekben részesül-e valaki vagy sem, hanem abszolúte ragaszkodnunk kell ahhoz, — és azt hiszem, hogy ez nem is faj védelmi programm, hanem a legközönségesebb liberalizmus, ha ezt követeljük — hogy mindenki egyforma feltételek mellett, anélkül, hogy külön bírálat alá vonatnék, hogy megfelel-e az illető egyénisége vagy politikai magatartása, avagy egyéb tekintetben megfelel-e a kormányzatnak, részesüljön ezekben a kedvezményekben. Rassay Károly : Ezt kellett volna az alatt a liárom év alatt is hirdetnie, amig sajtófőnök volt! j