Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-175
176 A nemzetgyűlés 175. ülése 1923. Ez az a munka, amelyet kétségkívül igen nagy arányban, igen nagy erővel kell folytatnom, anélkül, hogy most hozzányúlnék ahhoz a vitatott kérdéshez, hogy vájjon az államnak kötelessége-e az építés, vagy a magántőkéé, vagy esetleg a községeké és városoké. Farkas István : Az államnak és városnak volna kötelessége ! Rothenstein Mór: Elsősorban! Vass József munkaügyi és népjóSéíi minister : A harmadik forrás volt — miután az év elején beláttam, hogy ez a két forrás nem fogja megoldani a lakáskérdés épitési részét — a magántőke, különösen a gazdasági tényezők épitési kötelezettsége kimondásának gondolata, amely az épités előmozdításáról szóló eredeti törvényjavaslat formájában a Ház elé is hozatott. T. Nemzetgyűlés! Mi volt ennek a genezise ? Itt akarom elmondani a dolog igazi genezisét, nem pedig azt a tévesét, amelyet tegnap méltóztattak hallani. Először is lerazziáztattam egész Budapestet abból a szempontból, hogy a különböző gazdasági tényezők irodái, raktárai, telepei, boltjai stb. hol és minő lakásra alkalmas helyiségekben vannak elhelyezve. Méltóztatnak emlékezni, hogy több mint félezer helyiséget találtunk ezen a címen, és ezen az alapon kezdettem el azután a tárgyalást a szak érdekeltséggel Ebből született meg a törvényjavaslat, amely azt kívánta kimondani, hogy a különböző gazdasági tényezők, bankok, gyárak, szövetkezetek, kereskedők stb. bárminő gazdasági tényezők, fajra és vallásra való különbség nélkül a törvény erejével kötelezhetők arra, hogy foglalkoztatott tisztviselőik és munkásaik létszáma bizonyos százalékának megfelelő mennyiségű lakást építsenek. (Helyeslés jobb felöl.) i 11 z fiz alapgondolat, amelyen a beterjesztett törvényjavaslat .nyugodott. Akkor én összehiván a különböző gazdasági tényezőket, tárgyaltam velük és magam tettem fel nekik a kérdést: mivel látják, hogy be van terjesztve a törvényjavaslat, végre fogjuk hajtani a törvényt, vájjon nem volnának-e hajlandók előzékenyen elébe jönni ennek a célgondolatnak, és a maguk részéről gazdasági jelentőségükhöz mérten vállalni bizonyos kontingensét az építendő lakásoknak. Bátor vagyok megemlíteni és hangsúlyozni azt, hogy az épitési törvényjavaslat tárgyalásánál épen a pénzügyi bizottság tagjainak kérdéseire már a pénzügyminister ur nevében bátor voltam kijelenteni, hogy nagyon természetes, hogy a jelen nehéz gazdasági és hitelviszonyok között az épitési törvényjavaslat a hitelnek egészen uj és szélesebb koncepciója nélkül nem realizálható ; nem valorizálható az a javaslat a jelen gazdasági viszonyok között hitelkoncepció, hitelnyújtás nélkül. Ezen az alapon fogadta el a pénzügyi és az egyesitett másik bizottság, és ezen az alapon indultak meg a tárgyalások az érdekelt tényezők egyikével-másikával. De meg kell állapitanom, — és súlyt vetek rá, hogy évi augusztus hó 24-én, pent éhen. hangsúlyozottan lehessen ezt megállapítanom nekem, a kinevezett bankjóléti ministernek — hogy kötéllel kellett húznom azokat az urakat a tárgyalásra, és higyjék el nekem a t. urak, akik ebből a szempontból támadni méltóztattak a javaslatot, hogy odakint a Gyosz, meg a Tébe, az Omge, meg a többiek szivszakadva várják, hogy engem leszavazzanak ezzel a javaslattal, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) mert örülni fognak, ha az egyszer megadott ígéretük alól felmenti őket fajvédő irányzat, amely nekik akar ártani. (Derültség a jobb- és szélsőbaloldalon.) Payer Károly : Ezt kellett megérni nekik ! (Egy hang balfelöl : Rabulisztika !) Szomjas Gusztáv : Demagógia, nem rabulisztika ! Vass József munkaügyi és népjólét! minister: Látom, hogy nagyon méltóztatnak az iránt érdeklődni, hogy talán le lehetne tárgyalni az épitési törvényjavaslatot. Helyezkedjünk egy pillanatra erre az alapra. Eckhardt igen t. képviselőtársam is azzal fejezte be a beszédét, hogy utasítsa a Ház Csik igen t. képviselő ur indítványa szerint a népjóléti ministert arra, hogy vegye vissza ezt a javaslatot, és a másikat tűzzük napirendre. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Tegyük fel, hogy ez megtörténik. Mi lesz akkor az eredmény? Az első eredmény mindenesetre az lesz. hogy a kérdés elhuzatik, nem . ugyan itt a nemzetgyűlésen, mert a nemzetgyűlésnek esetleg érdeklődő, jóakaró irányzatai azt fogják mondani : kérem egy óra alatt áteresztjük. Nem hiszem ugyan, de tegyük fel, hogy egy óra alatt áteresztik. Rendben van. Van tehát nekem akkor a kezemben egy rettenetes fegyver, amely fegyverrel nem tudok élni, nem tudok vele lesújtani . . . Ulain Ferenc: Mert nincs energia! (Zaj és derültség jobb felöl. Felkiáltások a jobboldalon : Mefisztó!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. (Halljuk ! Halljuk !) Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Engedje meg igen t. képviselőtársam, hogy szemközt nézzek közbeszólása után és mosolyogjak ezen a megjegyzésen. Nagy Ernő : Ez is jó ! (Derültség.) Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Yan egy fegyver a kezemben, amellyel nem tudok élni, nem azért, mintha nem volna energiám, ta ] án van valami kevés... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak jobbfelől is ! Vass József munkaügyi és népjóléti minister:... és ha nem volna elég az az energia, mi kevés nekem van ? kétségkívül igénybe venném azokat az óriási készleteket, amelyeket Ulain igen t. képviselőtársam önmagában rejt. (Derültség jobb felöl és a szélsobaloldalon.) Ulain Ferenc: Szívesen adok belőle! (Derültség.)
