Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-174
A nemzetgyűlés 174. ülése 1923. évi augusztus 23-án, csütörtökön. 139 kényszeritettek arra, hogy bizonyos mennyiségű lakást építsen. Nálunk is nagyon aktuális volt ez a törvényjavaslat, mert csak természetes, hogy azokat a nagy vállalatokat, amelyek óriási jövedelmekre tettek szert, kötelezni kell arra, hogy saját / munkásai és alkalmazottai részére építsenek. En a legnagyobb mértékben helyeseltem ennek a törvényjavaslatnak napirendre tűzését és várva-vártam az időt, amikor tárgyalásra kerül. Azonban csodák-csodájára, bár a törvényjavaslat már napirendre volt tűzve, sőt tárgyalásra is kerülhetett volna, egyszerűen levétetett a napirendről. A most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat indokolásában olvasom, hogy a nemzetgyűlés ezideig még nem foglalkozhatott az építkezés előmozdításáról szóló törvényjavaslattal. Igazán nem tudom, miért nem foglalkozhatott a nemzetgyűlés ezzel a fontos törvényjavaslattal, miért nem tárgyalta le, amikor már napirendre volt tűzve és tudtommal a következő ülés napirendjén már sorra is kerülhetett volna. Ne méltóztassanak rossz néven venni, de én bizonyos titkos kezek működését látom abban, hogy ez a törvényjavaslat lekerült a napirendről, sutba tétetett s helyébe jött egy másik törvényjavaslat, az építkezések alkalmával adható adókedvezményekről. Egészen természetesnek tartom azt a rendelkezést, amely nemcsak a jelen, hanem az építkezés előmozdításáról szóló törvényjavaslatban is benne volt, hogy bizonyos adókedvezményekkel lássák el azokat az érdekeltségeket, amelyek lakásokat építenek. Ezt, ismétlem, egészen természetesnek tartom; azt azonban már egyáltalában nem tartom természetesnek, amit a jelen törvényjavaslatra vonatkozó pénzügyi bizottsági jelentésben olvasok, hogy ezek az érdekeltségek a forgótőke tekintetében az építési költségek hatvan százaléka erejéig jegyintézeti kölcsönt vehetnek igénybe. 1920-ban meghozták a földbirtokreformtörvényt és a házhely-törvényt. Cserti József: De végrehajtva nincs. Csik József: Ezen törvény értelmében, ha az nincs is egészen végrehajtva, mégis bizonyos házhelyekhez jutottak az igénylők. A törvény érvénye öt évre van kontemplálva, úgy hogy a törvény erejénél fogva két év múlva ezektől az emberektől elveszik a házhelyet. A kormányzat nem adott ezeknek lehetőséget arra nézve, hogy a részükre juttatott 200—400 négyszögöl területen lakást építhessenek maguknak. Itt nem gondoskodott a kormány arról, hogy ezeknek is hatvan százalékos jegyintézeti kölcsönt biztosítson, pedig ha ezek lakást építettek volna, ez ép úgy enyhítette volna a lakásínséget, mintha városban építettek volna, mert, sajnos, faluhelyen sem különbek az állapotok a lakásviszonyokat illetőleg, mint a fővárosban. A kölcsönös igazság szempontjából természetesnek tartom, hogy e tekintetben teljes paritást kell létesíteni. Ha a bankoknak megadja a kormányzat a 60°/o-os jegyintézeti kölcsönt, ugy nem zárkózhatik el az elől sem, hogy bármely privát egyénnek is megadja ezt és lehetővé tegye mindenkinek ebben az országban, hogy kölcsön utján lakást, házat építhessen magának. (Helyeslés a baloldalon.) Ha ez a törvényjavaslat ugy megy át, hogy csak a bankok és a részvénytársaságok kapnak 60°/o-os kölcsönt, akkor én ebben annak az antiszociális kapitalista politikának a megnyilatkozását látom, amelyet annyiszor szemére vetnek a mai kormányzati rendszernek. Nekem az a meggyőződésem, hogyha a túlsó oldal a szociális igazságot respektálni akarja, mindenképen arra kell törekednie, hogy ezt a 60°/o-os kölcsönt mindenkire nézve általánosítsa és necsak a bankoknak és részvénytársaságoknak juttassa, hanem minden privát egyénnek is, aki építkezni akar, elsősorban pedig azoknak, akik a házhelytörvény értelmében házhelyekhez jutottak. Egyébként én nem tartom ezt a javaslatot olyan sürgősen tárgyalandónak, mint az előbbi javaslatot, t. i. az építkezések előmozdításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, hogy a kormány tárgyaltassa le elsősorban ezt a javaslatot. A javaslat indokolása mindig azt hangsúlyozza, hogy igenis ezek a vállalatok és érdekeltségek a törvény erejével is kötelezhetők arra, hogv építsenek. Hát miért hazudtolja meg a kormányzat az indokolásnak ezt az állítását azáltal, hogy egyszerűen leveszi a napirendről ezt a javaslatot, és helyébe hoz egy olyan javaslatot, amely ismét csak a pénz romlását és a bankokrácia emelkedését és izmosodását idézi elő? Nekem az az indítványom, hogy a jelen törvényjavaslatot vegye le a kormány a napirendről és tűzze napirendre az építkezések előmozdításáról szóló törvényjavaslatot. Épen ezért vagyok bátor a következő határozati javaslatot előterjeszteni (olvassa) : »Utasítsa a a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az építkezések alkalmából adható adóügyi kedvezményekről szóló 293. számú törvényjavaslatot vegye le a napirendről s helyette sürgősen tárgyaltassa le az építkezés előmozdításáról szóló 210. számú törvényjavaslatot.« A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, mivel az szociális érzésemmel és igazságérzetemmel ellenkezik, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. Einök: Szólásra következik? Bodó János jegyző : Szabó József ! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Az a nagy érdeklődés is, amely ezt a törvényjavaslatot kiséri, azt bizonyítja, hogy olyan fontos szociális kérdésről van szó, melynek megoldása égetően sürgős és már-már létkérdéssé vált. A lakáskérdés nagy probléma ma nemcsak Magyarországon, de egész Európában; nagy probléma különösen Magyarországon, mely problémának megoldására a kormánynak, az államnak
