Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-170
6 A nemzetgyűlés 170. ülése 1923, hanem az azután keletkező keresztény kormányzat egy kibonyolitó bizottságot ültetett az ország nyakára és még ennek a költségeit is a mezőgazdaság fizette. Ezzel szemben az iparnak okozott károknak nagy részét, amelyeket a proletárdiktatúra a nehéz iparnak okozott, az államkincstár megtérítette. Azután jött a vagyonváltság. Azt kérdezem én, mennyi vagyonváltságot fizetett Magyarország ingó tőkéje? Ismerjük a minister urnák egy kimutatását, amelyben kimutatja és beismeri, hogy Magyarország ingó tőkéje : a magyarországi összes részvénytársaságok, pénzintézetek, köztük a t. képviselő uré is, aki előttem szólott, mindösszesen 1 milliárd és 800.000 koronát fizetett a minister ur hivatalos kimutatása szerint. Ezzel szemben rámutatok kizárólag az ezer holdon felüli birtokok vagyonváltságára, amelynek területi összegét, mint ahogyan a múltkor voltam bátor a mélyen t. Háznak kiszámítani, körülbelül 450.000 katasztrális holdra becsülöm, ezt effektive földben, tehát a legjobb valutában kapta meg az állam. Ha egy holdat csak egy millió koronára értékelünk, ez a mai érték szerint összesen 450 milliárdot jelent, csupán az ezer holdon felüli birtokok vagyonváltságánál. Mi lehet még az, amit az ezer holdon aluli birtokok fizettek?! Ha nézzük azután a további kormányzást a keresztény éra alatt, — a gazdasági kormányzást értem, — akkor mit látunk? Ez a kormányzás kiviteli illetékekkel mit sújtott? Kizárólag a mezőgazdaság termékeit, dacára annak, hogy e vonatkozásban megcsinálták a buzavalutát, a földadót t. i. buzavaluta alapon fizetjük, tehát valorizálták a földadót, ami megint óriási súlyos terhet jelent a szabadfoglalkozásokkal szemben. Ez azonban nem volt elég, ezenfelül egyfelől a kivitelt is betiltotta; ezáltal, nagyon természetesen, a gazdasági termények árát a termelőnél lenyomta, tehát itt is kár ért bennünket, de másfelől a kiviteli illeték címén olyan rejtett adókat szedett, amelyekről a legtöbb kisgazda fogalommal sem bir, de amelyek mind arra voltak alkalmasak, hogy a gazdasági termény árát a termelőnél lenyomván, indirekt adózásra kényszerítsék a termelőt. Hogy a t. Háznak egy kis fogalma legyen arról, mi minden volt itt kiviteli illeték alá véve, — tehát rejtett adó alá vonva, — csak rövidesen felolvasom azt a jegyzéket, amelyet a pénzügyminister ur hivatalos jelentéséből veszek. Kiviteli illeték alá esett (olvassa) : A búzavetőmag, rozsvetőmag, árpavetőmag, zab, cirokmag, maláta, bab, borsó, lencse, lóbab, bükköny, csillagfürt, búzából készült nullásliszt, búzából készült liszt vagy őrlemény, liszt vagy őrlemény árpából, érett dió héjában, dióbél, cseresznye, meggy, egres, ribizke, sárgabarack, rínglóta; dinnye, görög, vörös és sárgabólü; dinnye másféle, sárga és hasonlóféle ; őszibarack, dughagyma, hagyma, foghagyma, friss saláta, évi augusztus 9-én, csütörtökön. friss zöldborsó és friss zöldbab, friss kalarábé, zöldpaprika, uborka, burgonya ; uborka, paprika, paradicsom és saláta elkészítve ; repcemag, napraforgó és tökmag, lenmag, kendermag, olajos magvak, lucernamag, vörösheremag, másféle heremagvak, hagymamag ; széna elsőrendű, édes ; széna, másodrendű, édes ; széna savanyu ; szalma, cirokszakái, ökör, bika, tehén, növendékmarha, borjú, juh, sertés, versenyló, mindennemű szárnyas . . . Propper Sándor : Mégis kapkodtak a kiviteli engedélyek után ! Gaal Gaston : .. . vad és szárayasvad, tojás, méz; nyers-sőzott és nyers-száraz lóbőr, juh- és nyulbőr, bivalybőr, kecskebőr, disznóbőr, kutyabőr; marha- és borjubőr; róka- nyest, vidra, vadmacska-, görénybőrök; ágytoll, fosztott és fosztatlan; disznózsír olvasztott; disznózsir, háj, szalonna; állati faggyúk ; növényi zsirosolajok; borseprő, zsemlyemorzsa, libamáj, leölt borjú, marhahús, juhhús, hús elkészítve, levágott félsertés ; huskolbász, szalámi, túró, libamájból készült konzerv, uborka, libamájból készült mindennemű egyéb konzerv, nyers libamáj, mindennemű szárnyas- és vadhúsból készült konzerv stb. stb., topábbá gyapjú, keleti szőnyegek, arany és ezüst, arany és ezüst félgyártmány, csontok zsírtalanítva, olajmagpogácsa, törköly, borseprő, üveg, cserép. Méltóztattak hallani : nincs a mezőgazdaságnak egyetlen egy elképzelhető ága, amelyet kiviteli illeték címén külön adózás alá nem vonták volna azonfelül tehát, hogy valorizálva fizetjük a földadót, az itt felsorolt cikkek kiviteli illetéke címén megint csak milliárdokra menő adót fizetünk. Es nehogy azt méltóztassék gondolni, hegy ez talán valami csekélység volt. Hogy csak egyet hozzak fel, a nullásliszt métermázsájának kiviteléért 60 kilogram búzát kellett kiviteli illeték címén fizetni. Szabó Imre : Ezt mind a fogyasztó fizeti ! Gaal Gaston : A t. képviselő urnák csak félig van igaza, mert ezt mind megfizeti ugyan a fogyasztó, de nem kapja meg a termelő, mert a termelőnek a kiviteli illetékkel és az összes költségekkel, amelyek arra a kiviendő gabonára vagy terményre esnek, kevesebbet fizet a kereskedő vagy a malom, vagy az a cég, amely a termelőtől átveszi a kiviendő gabonát, mert nagyon jól tudja a mélyen t. képviselő ur is, hogy a termelő csak a legritkább és kivételes esetekben ad el direkt a fogyasztóknak, mert tőle a kereskedelem vagy az ipar veszi át és az viszi a fogyasztóhoz. Hogy azután a kereskedelemnek és iparnak volt rá gondja, hogy azért a fogyasztó épen olyan áron kapja ezeket a cikkeket, mintha külföldről hozták volna, ezt egészen természetesnek találom, de abból a szempontból, amely szempontból tárgyalom ezt a kérdést, ez teljesen irreleváns. Én csak azt kivánom bizonyítani, hogy a mezőgazdaság kiviteli illetékek címén is kolosszális adókat fizetett. Nézzük most még az érem másik oldalát, a behozatali vámok kérdését is. Azt kérdezem, hogy
