Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-173
120 A nemzetgyűlés 17,3. ülése 1923. évi augusztus hó 22-én, szerdán. sekkel és okokkal nem, amelyek a lakásínség igazi okai ; már pedig addig, ameddig a magyar kormány, ezeket az okokat nem eliminálja, akármilyen törvényjavaslatokkal, akármilyen jóhiszeműséggel, akármilyen nemes szándékkal jön is, feltétlenül csődöt fog mondani ez a fontos akciója. A lakásépítésnek három fontos tényezője van : a telek, az építőanyagok és a szállitás, hogy t. i. az építőanyagokat hogyan lehet a telekre juttatni. A munkáskérdésről most nem beszélek, mert, mint Perlaki t. képviselőtársam is említette, az épitőmunkásság meglehetősen nyomorúságos helyzetben van, ez tehát ma nem pondéral. Hogy állunk a telekkérdéssel? Ha önök el méltóztatnak menni Budapesten akármelyik telekspekulánshoz, vagy el méltóztatnak menni egy üres telek tulajdonosához és megkérdezik, mit kér egy kvadrát telekért, akkor önök megborzadnak, t. Nemzetgyűlés, olyan magas a telkek értéke. Ha pedig kezükbe veszik a tőzsdei kompaszt, akkor rá méltóztatnak jönni arra, hogy Budapesten egész sora van az olyan vállalatoknak, amelyek egyébbel sem foglalkoznak, mint telekspekulációval ; nagyvállalatok, amelyek semmit nem produkálnak, amelyek egy kapavágást nem tesznek, amelyek milliárdokat és milliárdokat kerestek azáltal, hogy üres telkeket konzerváltak, nem adtak el és nem engedték, hogy más építsen rájuk. Hivatkozom statisztikánkra. Budapesten 20.000 beépített telekkel szemben 18.700 be nem épített telek van. Ennél erősebb kritikát gyakorolni Budapest és általában a magyar kormány lakásépítési politikája felett nem szükséges. Végigjárhatjuk Berlint, végigjárhatjuk Bécset, Kopenhágát, Brüsszelt, vagy akármelyik nyugati nagy város vagy kisebb város főtereit, utcáit, nem találunk üres telkekre; ott nincsenek üres telkek. Ha azonban Budapesten el méltóztatnak menni a központba, a parlament mellett, az igazságügyminiszteriummal szemben több holdas üres, parlagon heverő telket találnak Önök, amelyeken ócskavasak henteregnek. Miért? Hát nincs szükség ezekre a telkekre ? Hiszen itt irtózatos lakásínség van ! Farkas István: Telekértékadó kell! Klárik Ferenc: Tessék megadóztatni! Dénes István : Felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét egy másik körülményre is. Amikor idebent a főváros szivében az üres telkek ezrei vannak, ugyanakkor a dolgozó megyar tisztviselők és munkások száz- és százezrei Grödőllőről és a szomszédos községekből kénytelenek bejárni Budapestre, mert itt nincs épitkezés, mert itt nem lehet építkezni. Nánássy Andor: Hát a külföldön nem így van? Ugyan! Ugyan! Horváth Zoltán: Például Hegymegi-Kiss Pál is Szolnokon lakik! Nánássy Andor: Külföldön nem igy van? Horváth Zoltán: Nem igy van! Dénes István : Mi nincs így képviselő ur ? Gr. Hoyos Miksa: Kopenhágába biciklin honnan jönnek? Dénes István: Nyugodtan merem állítani, hogy azt, hogy egy fővárosban 20.000 beépített telek mellett 18.700 üres telek legyen, amelyek spekulánsok kezeiben vannak s amelyek meggátolják az épitkezés lehetőségét, a világnak egyetlen egy városa, egyetlenegy kormánya el nem tűrné. Nálunk azonban mi történik ? Dédelgetik ezeket, adómentességet adnak nekik s ott van a baj, hogy ezeknek az üres telkeknek a tulajdonosait a magyar törvényhozás kiveszi az adózás alól. Mert ezeknek az üres telkeknek nincs hozadékuk, ennek következtében hozadéki adó alá sem esnek. Farkas István: Ezért kellene a telekértékadó! Dénes István : Páratlanul álló dolog ez a világon. Ha nem állanának előttünk a nyugati példák, ahol a nagyvárosok gyönyörű építkezései úgyszólván a földből nőttek ki, akkor nem szólanék semmit. Láthatjuk azonban az építkezések okait a nyugati államokban. Nálunk ehhez a kérdéshez hozzá sem nyúlnak. Most egy esztendeje hivtam fel az igen t. pénzügy min ister ur figyelmét erre a kérdésre; csak arra kértem az igen t. magyar kormányt, hogy tegye ezt a kérdést megfontolás tárgyává. Nem kértem egyebet, csak azt, hogy hívjanak össze egy szakemberekből álló bizottságot, amely meghányja-vesse ezt a kérdést, hogy ezt a szégyenletes állapotot végre kiküszöbölhessük Budapestről és Magyarországról. De semmi sem történt. Elmúlt egy esztendő ismét és most idejönnek egy, szerintem szerencsétlen alkotással, egy jelentéktelen dologgal, amely valamivel elő fogja mozdítani az építkezést, mert elő kell mozdítania, de jelentéktelen ahhoz a hihetetlen lakásínséghez viszonyítva, amelyben ez az ország szenved. Nézetem szerint tehát legelsősorban meg kell szüntetni a telekértékeknek ezt a horribilis magasságát. Lehetővé kell tenni azt, hogy azok, akik építkezni akarnak és erre hajlandók, hozzá is tudjanak jutni az üres telkekhez. Ennek egyetlen módja az, ha letörjük ezeket a terepspekulánsokat, akik szerintem sokkal rosszabbak, mint az áruuzsorások, mert ha drákói büntetést tudok kivetni arra a kereskedőre, aki egy koronával drágábban adja el a zöld paprikát, százszor inkább büntetést és kíméletlenséget érdemel az, aki a telkét éveken keresztül heverteti, spekulál vele, ezáltal elvonja azt az emberiség elől, a magyar nép építkezési lehetősége elől és előmozdítja azt a szerencsétlen túlzsúfoltságot, amelyben szenved ez az ország. Az első és legfontosabb teendő tehát, amelyet a magyar kormánynak meg kell tennie,
