Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-173

120 A nemzetgyűlés 17,3. ülése 1923. évi augusztus hó 22-én, szerdán. sekkel és okokkal nem, amelyek a lakásínség igazi okai ; már pedig addig, ameddig a magyar kormány, ezeket az okokat nem eliminálja, akár­milyen törvényjavaslatokkal, akármilyen jóhisze­műséggel, akármilyen nemes szándékkal jön is, feltétlenül csődöt fog mondani ez a fontos akciója. A lakásépítésnek három fontos tényezője van : a telek, az építőanyagok és a szállitás, hogy t. i. az építőanyagokat hogyan lehet a telekre juttatni. A munkáskérdésről most nem beszélek, mert, mint Perlaki t. képviselőtársam is említette, az épitőmunkásság meglehetősen nyomorúságos helyzetben van, ez tehát ma nem pondéral. Hogy állunk a telekkérdéssel? Ha önök el méltóztatnak menni Budapesten akármelyik telekspekulánshoz, vagy el méltóztatnak menni egy üres telek tulajdonosához és megkérdezik, mit kér egy kvadrát telekért, akkor önök meg­borzadnak, t. Nemzetgyűlés, olyan magas a telkek értéke. Ha pedig kezükbe veszik a tőzsdei kompaszt, akkor rá méltóztatnak jönni arra, hogy Budapesten egész sora van az olyan vál­lalatoknak, amelyek egyébbel sem foglalkoznak, mint telekspekulációval ; nagyvállalatok, amelyek semmit nem produkálnak, amelyek egy kapa­vágást nem tesznek, amelyek milliárdokat és milliárdokat kerestek azáltal, hogy üres telke­ket konzerváltak, nem adtak el és nem engedték, hogy más építsen rájuk. Hivatkozom statisz­tikánkra. Budapesten 20.000 beépített telekkel szemben 18.700 be nem épített telek van. Ennél erősebb kritikát gyakorolni Budapest és általá­ban a magyar kormány lakásépítési politikája felett nem szükséges. Végigjárhatjuk Berlint, végigjárhatjuk Bécset, Kopenhágát, Brüsszelt, vagy akármelyik nyugati nagy város vagy kisebb város főtereit, utcáit, nem találunk üres tel­kekre; ott nincsenek üres telkek. Ha azonban Budapesten el méltóztatnak menni a központba, a parlament mellett, az igazságügyminiszterium­mal szemben több holdas üres, parlagon heverő telket találnak Önök, amelyeken ócskavasak henteregnek. Miért? Hát nincs szükség ezekre a telkekre ? Hiszen itt irtózatos lakásínség van ! Farkas István: Telekértékadó kell! Klárik Ferenc: Tessék megadóztatni! Dénes István : Felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét egy másik körülményre is. Amikor idebent a főváros szivében az üres telkek ezrei vannak, ugyanakkor a dolgozó megyar tisztvi­selők és munkások száz- és százezrei Grödőllő­ről és a szomszédos községekből kénytelenek bejárni Budapestre, mert itt nincs épitkezés, mert itt nem lehet építkezni. Nánássy Andor: Hát a külföldön nem így van? Ugyan! Ugyan! Horváth Zoltán: Például Hegymegi-Kiss Pál is Szolnokon lakik! Nánássy Andor: Külföldön nem igy van? Horváth Zoltán: Nem igy van! Dénes István : Mi nincs így képviselő ur ? Gr. Hoyos Miksa: Kopenhágába biciklin honnan jönnek? Dénes István: Nyugodtan merem állítani, hogy azt, hogy egy fővárosban 20.000 beépített telek mellett 18.700 üres telek legyen, amelyek spekulánsok kezeiben vannak s amelyek meg­gátolják az épitkezés lehetőségét, a világnak egyetlen egy városa, egyetlenegy kormánya el nem tűrné. Nálunk azonban mi történik ? Dédel­getik ezeket, adómentességet adnak nekik s ott van a baj, hogy ezeknek az üres telkeknek a tulajdonosait a magyar törvényhozás kiveszi az adózás alól. Mert ezeknek az üres telkeknek nincs hozadékuk, ennek következtében hozadéki adó alá sem esnek. Farkas István: Ezért kellene a telekérték­adó! Dénes István : Páratlanul álló dolog ez a világon. Ha nem állanának előttünk a nyugati példák, ahol a nagyvárosok gyönyörű építkezé­sei úgyszólván a földből nőttek ki, akkor nem szólanék semmit. Láthatjuk azonban az építke­zések okait a nyugati államokban. Nálunk eh­hez a kérdéshez hozzá sem nyúlnak. Most egy esztendeje hivtam fel az igen t. pénzügy min ister ur figyelmét erre a kérdésre; csak arra kértem az igen t. magyar kormányt, hogy tegye ezt a kérdést megfontolás tárgyává. Nem kértem egyebet, csak azt, hogy hívjanak össze egy szakemberekből álló bizottságot, amely meghányja-vesse ezt a kérdést, hogy ezt a szégyen­letes állapotot végre kiküszöbölhessük Buda­pestről és Magyarországról. De semmi sem tör­tént. Elmúlt egy esztendő ismét és most ide­jönnek egy, szerintem szerencsétlen alkotással, egy jelentéktelen dologgal, amely valamivel elő fogja mozdítani az építkezést, mert elő kell mozdítania, de jelentéktelen ahhoz a hihetetlen lakásínséghez viszonyítva, amelyben ez az ország szenved. Nézetem szerint tehát legelsősorban meg kell szüntetni a telekértékeknek ezt a horri­bilis magasságát. Lehetővé kell tenni azt, hogy azok, akik építkezni akarnak és erre hajlan­dók, hozzá is tudjanak jutni az üres telkek­hez. Ennek egyetlen módja az, ha letörjük eze­ket a terepspekulánsokat, akik szerintem sokkal rosszabbak, mint az áruuzsorások, mert ha drákói büntetést tudok kivetni arra a keres­kedőre, aki egy koronával drágábban adja el a zöld paprikát, százszor inkább büntetést és kíméletlenséget érdemel az, aki a telkét éveken keresztül heverteti, spekulál vele, ezáltal el­vonja azt az emberiség elől, a magyar nép építkezési lehetősége elől és előmozdítja azt a szerencsétlen túlzsúfoltságot, amelyben szenved ez az ország. Az első és legfontosabb teendő tehát, amelyet a magyar kormánynak meg kell tennie,

Next

/
Oldalképek
Tartalom