Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

 nemzetgyűlés 160. ütésé 19, és követeltem, hogy ezt a Sodomát és G-omorrhát, a magyar bankintézményt meg kell rendszabályozni, mert ha ezt az igen t. kormány nem cselekszi, akkor a magyar nemzet feltámadt haragja fogja ezt megtenni. Ezennel leteszem a bizonyitékokat a Ház asztalára. (Megtörténik.) Elnök : Napirend szerint következik az igazságügyi bizottság jelentése . . . Fábián Béia: (Szót kérek!) Elnök: Milyen címen kivan a képviselő ur szólani ? Fábián Béla: Személyes kérdésben! Elnök: Kiss Menyhért képviselő ur nem támadta meg a képviselő urat. (Felkiáltások jobbfelöl: Ugy van! Senki sem támadta!) Napirend szerint következik az igazságügyi bizottság jelentése Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő által Cegléden folyó hó 15-én megtartott beszédében a nemzetgyűlés sérelmére fenforogni látszó bűncselekmény megtorlása céljából a bűnvádi eljárás megindítására adandó felhatalmazás tárgyában. Természetesen, t. Nemzetgyűlés, e jelentés tárgyalásának tartama alatt a házszabályoknak a sürgősségi szakaszokra vonatkozó rendelkezései nincsenek érvényben. Az előadó urat illeti szó. Nemes Bertalan előadó : Mélyen t. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Folyó hó 15-én Cegléd város piacán Ulain Ferenc képviselő ur a nemzetgyűlés tagjainak összességére mélyen sértő nyilatkozatot tett. Beszédének hiteles szövege nem állott rendelkezésünkre ; ő maga állott fel folyó hó 18-án és emlékezetből idézte annak a beszédnek tartalmát. Azóta az igazságügyminister ur itt a Ház nyilt ülésén felolvasta annak a beszédnek hiteles szövegét, amely tartalmában még súlyosabb, mint ahogy itt Ulain Ferenc képviselő ur ezt a beszédet előadta. Lényegében — amint méltóztatnak tudni — a beszédnek tartalma az, hogy a nemzetgyűlés tagjai és közéletünk vezető egyéniségei bankoktól borravalókat fogadnak el. Tekintettel arra, hogy az ilynemű sértés az 1914 : LXI, te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladékát teljesen kimeríti ; tekintettel továbbá arra, hogy a július 18-iki ülésen az elnök ur által itt felszólított Ulain Ferenc képviselő ur egyetlen egy képviselőt nem nevezett meg, akit ő ilyen borravalók elfogadásával meggyanúsított vagy megvádolt : mindaddig, amig ő ezeket a neveket meg nem nevezte, kell hogy a nemzetgyűlés tagjai ebben a kérdésben szolidárisaknak érezzék magukat, azaz az ország szine előtt derüljön ki, hogy van-e olyan képviselő, aki ilyen borravalószerü részvényeket bankoktól elfogadott. (Ugy van! jobbfelöl.) A bizottságon kívül felmerült az az óhaj ós kívánság, hogy ezt az ' ügyet parlamenti bizottság utján kellene elintézni. Az igazságügyi bizottságnak nem volt egyetlen tagja, aki ezt a véleményt osztotta volna. A bizottságnak í. évi július hó 2é-én

f kedden. 3 az volt a meggyőződése, hogy az ország megnyugtatására teljes lehetetlenség egy házbeli bizottságot kiküldeni, mert annak, aki rágalmazni akar, ez mindig tág teret nyújt annak hangoztatására, hogy ime, házilag kellett a dolgot elintézni. Egyetlen mód van a nyilvános tisztázásra, s ez az, hogy a büntetőtörvénykönyvbe ütközőnek látszó cselekmény utaltassák a bíróság elé, hogy ott az a teljes nyilvánosság előtt letárgyaltassák. (Helyeslés.) Az eziránti bűnvádi eljárás bűnvádi perrendtartásunk értelmében máskép mint a sértettnek, a Háznak felhatalmazásával meg nem indítható s enélkül még a nyomozási eljárás sem tehető folyamatba. Ez az oka annak, hogy az igazságügyi bizottság már az eljárás megindítására szükségesnek találja a Ház felhatalmazását. A bíróság természetesen a kifejtendők alapján fog ítélni. Ugy érzi a bizottság, hogy a nemzetgyűlésre nézve mellékes az, hogy Ulain Ferenc képviselő úrra vagy egyes képviselőkre mi az eredmény« ennek az ügynek. A nemzetgyűlést magát érinti ez a kérdés s annak teljes világosságban napfényre kell kerülnie. (Helyeslés.) Ennek alapján indítványozza a bizottság, hogy ez ügyben a bűnvádi eljárás megindítására az igazságügyminister urnák a felhatalmazást megadni méltóztassék. (Helyeslés.) Engedje meg azonban a mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy ez ügyből kifolyólag egészen a magam felelősségére egypár közhelyet intézzek. Ugy gondolom, hogy nem válhatik hátrányára az országnak ezek között az, hogy Magyarországot jórészt az ősi ideálokba vetett hit meggyengülése és az aranyborjú utáni őrült hajsza tette tönkre. Ennek meg kell szűnnie, amazokhoz pedig vissza kell térni. Ma is vannak emberek, akik az élet legfőbb javának a becsületet tekintik, amelyet azáltal szereznek meg, hogy minden mástól szerzett fillérjükért becsülettel megdolgoztak, Mesleges kenyerüket az arra rászorultakkal megosztják s minden feleslegüket a hazának adják. Reméljük, eljön az idő, amikor a nemzet többsége ilyen emberekből fog állani s akkor fog kezdődni az ország újraépítése. Friedrich István: Kicsit későn! Nemes Bertalan előadó : Ezek testvért látnak a munkásban, bár nem tagjai a szakszervezeteknek. (Zaj a szélsobaloldalon. Egy hang a szélsöbalodalon : Oldalvágás!) Az is baj, uraim, ha testvéreknek érezzük magunkat? Vagy kételkednek szavainkban ? Ellenzéki képviselőtársaimat arra kérem, hogy ebben a rettenetes drágaságban, amikor a kormány hétről-hétre azon töri a fejét, hogy tegye lehetővé a tisztviselőknek és az ország egész lakosságának megélhetését... Pikler Emil : Akkor minek emeli a tarifákat ? Nemes Bertalan előadó:... ne jöjjenek elő napról-napra vádakkal, mert méltóztatnak látni, hogy a drágaságot megelőzni képtelenség, és a r