Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-161

A nemzeígyülés 161. ülése 192 Rákóczi Ferenc : A párt nevében (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsŐbaloldahn.) bátor vagyok kijelenteni a nemzetgyűlés előtt, hogy pártunk az indemnitásí javaslatot nem fogadja el, nem fogadja el bizalom szempontjából. Az indemnités kérdését pártunk bizalom kérdésének tekinti, bár felvethetnénk azt is, hogy talán az ország gépezetének zavartalan menetű működéséhez szükséges volna az indemnités megszavazása és ez okból minden képviselőnek kötelessége volna hozzájárulni, hogy ez a zavartalan menet biztosítva legyen, amikor azonban a kormány elmulasztja azt, hogy bennünket tájékoztasson arról, hogy az ország millióit milyen célra kivánja igénybe venni, valósággal hová költi el ; amikor a költségvetési előirányzatot hónapok, sőt esztendők óta nem ad, amikor végül az elköltött milliókról számadást be nem nyújt, ugy hogy nincs módunkban ellenőrizni, hogy a kormány a beszedett és miként beszedett milliárdokat hova költötte el, akkor mégis bizalom kérdésévé kell nyilvánítanom az indemnités kérdését. Pártom pedig a kormány iránt bizalommal nem viseltetik. Nem viseltetik iránta bizalommal sok ok miatt, amelyeknek felsorolására kevés volna az idő, kevesek volnának hónapok, hogy ezeket az okokat mind felsoroljam, mert nagy világnézeti különbségek választanak el bennünket. Sajátságos, hogy pártunk programmja majdnem azonos az egységespárt programmjával, eltérést formailag mitsem látok benne. Ha azonban egyenkint vizsgáljuk a kormány ténykedéseit, külpolitikai és belpolitikai tekintetben tanúsított magatartását, akkor arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a kormány nem hogy programmját megtartaná, vagy azt részben megtartaná, hanem azzal ellenkező ténykedéseket visz véghez. A bizalom kérdésénél, annak legfőbb és legfontosabb okául, hogy a kormánnyal szemben bizalommal nem viseltetünk, azt hozom fel, hogy koronánk ma — sajnos — Zürichben 4en áll. Pártunk ezt a körülményt, hogy koronánk ilyen alacsony fokra szállott le, hogy pénzünk teljesen elértéktelenedett, tisztán a kormány hibájának tudja be. Betudja pedig külpolitikai okból. Az ország belállapotára nagy hatással van a négy centime-os korona. Az ország belállapotát tönkreteszi, esetleg végveszélybe dönti, mert mi, akik végigszenvedtük a valuta esését, mi, akik eddig munkánkból éltünk, akik az állam vagy mások által fizetett emberek voltunk, mi elejétől kezdve éreztük már ezt. Mi már végigmentünk az éhezésen, rongyoskodáson, piszkoskodáson, tudjuk, hogy mi a valuta esése. Koronánk olyan alacsony fokra esett le, — amiben nem hittünk még csak pár nappal előbb sem — hogy ma már 4-en áll a korona, talán holnap már 2-őn fog állni; az alatt, az az ennivaló, amit ma vagy holnap akarunk a szájunkba tenni, nem jut kezünkbe, mert megvenni nem '. évi július hó 25-én

} szerdán. 79 bírjuk, mert az a munkás, aki ma keresi meg a kenyerére való pénzt, holnap nem tudja rajta megvenni, mert tisztviselő, akinek a hónap elsején adták ki a fizetését, ott áll a kétségbeesés előtt, mert nem tud kimenni a piacra, hogy babot vegyen magának. Ma, amikor már nemcsak ezek az osztályok vannak érintve, hanem amikor a kisiparos kezd kétségbeesni, amikor arról panaszkodik, hogy nem tudja az anyagot beszerezni, és nem tudja munkájának árát kellőképen megszabni, mert mások azt megfizetni nem tudják ; ma amikor a kisgazdák odajutottak, hogy a ma eladott búzájuk holnapután pénzben már feleértékü sem, ós mig búzájuk egy métermázsájáért valaha egy pár csizmát kaptak, három hetivásár múlva öt-hat métermázsáért vehetik meg ugyanazt ; ma, amikor a kisgazda, ha egy jószága elhull, képtelen azt pótolni, mert ahhoz milliók kellenek, pedig ő a milliókat nem tudja előteremteni, mert már előbb értékesítette terményeit: ma uraim, ez a valutaesés már nemcsak a munkájuk után élőket, és másoknak dolgozókat, hanem ma már a maguk munkájából, a magukébői élő polgártársainkat, társadalmi rétegeket is érinti. Vájjon mit fog cselekedni a kormány ? Van-e eszköze arra, hogy legalább ezt a négy centime-ot megállítsa esésében ? Árdrágítók elleni rendeleteket ad ki? Megszabja az árakat? Lecsukatja az árusítókat, vagy a piacot telerakja rendőrökkel, csendőrökkel és detektivekkel? Mind hiába való dolog. Akinek szüksége van arra az élelmiszerre, megveszi akármiként, akárhol, akár dugva a piacon kívül is, mert kell neki. Aki pedig eladja azt az élelmet, az meg akar élni, kenyerét akarja megkeresni, s ha olcsóbban adja el, mint beszerezhette, vagy ha nem kellő nyereséggel adja el, holnap már nem tud helyette másikat szerezni. Ezt nem lehet erőszakkal elintézni. Más mélyebb okok, nagy okok vannak itt, amelyek előidézik ezt a drágaságot, amelyet a mi pártunk felfogása szerint, meg lehet szüntetni, de az okok felfedezéséhez a kormány vagy nem tud, vagy nem akar hozzájárulna. Én ezt az okot a külpolitikában keresem. Külpolitikánk határozottan rossz. Nem kell hozzá szakértelem, de megállapíthatjuk, akkor, amikor a külföld velünk szóba nem áll, amikor a szóbaállásért előre feltételeket szab : olyan feltételeket, amelyek bizonyos megalázást vonnak maguk után ; amikor szemünkre vetik, hogy nem vagyunk demokratikusak, amikor szemünkre vetik, hogy titokban hadseregeket szervezünk — hát ez nem igaz, — amikor szemünkre vetik, hogy a nemzetgyűlés nem képviseli az ország akaratát. Nagy Ernő: Ez igaz! Rákóczi Ferenc: Ez mind olyan kifogás, amely lehet részben igaz, részben nem igaz, de mindenesetre azt mutatja, hogy külpolitikánk olyan rossz, hogy a külföld velünk szóba nem