Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-160
38 A nemzetgyűlés 160. ülése 1923. évi július hó 24-én } kedden. julius 28-án, amikor taxatíve felsorolta azokat a kivételes hatalmon alapuló rendeleteket, amelyeknek meg kell szünniök, akkor ebbe a felsorolásba belevette még a gyorsitott eljárást is. Hát kérem, 1922 július 28-án és megelőzőleg állandóan azon a kétségtelen, nyilvánvaló és világos állásponton volt a kormány, hogy a gyorsitott eljárás a kivételes hatalmon alapul. 1922 julius 28-ika után aztán egyszerre csak fordított egyet — itt van a jogcsavarás — és azért, mert ez neki igy kellemesebb volt, kijelentette, hogy : ez a régi álláspontja téves, hogy a gyorsitott eljárás nem alapul a kivételes hatalmon vagy legalább nem fog többé a kivételes hatalmon alapulni, s hogy a gyorsitott eljárást továbbra is érvényben fogja tartani. Egy kormánynak nem seabed igy eljárnia, mert ha a kormány igy jár el, akkor az alsóbb hatóságok is igy frgnak eljárni. Az alsóbb hatóságok is ugy fogják magyarázni a legkétségtelenebb 1 örvényeket, ahogyan nekik kellemes ; nekik pedig ugy kellemes, hegy a hatalmat az alsóbb osztályokkal szemben, amelyek védtelenek, ugy gyakorolják, ahogy akarják. Mert ne tessék azt gondflni, hogy az alsóbb hatóságok mindenkivel szemben egyformán gyakorolják a jogot és hatalmat. Sió sincs róla. Azokkal szemben, akik nem tudnak védekezni, nem ugy gyakorolják, mint azokkal szemben, akik tudnak védekezni. Egy másik példát is óhajtok felhozni. Pár nappal ezelőtt emliteltem fel a kitiltott sajtótermékek dolgát. Van egy egészen világos törvényünk, amely sajtótermékek terjesztését engedi eltiltani. Hogy jön ahhoz a minister és a kormány, hegy eltiltsa sajtótermékek térj esi tési intenció nélküli birtoklását is, hiszen a t örvény nem jogosítja fel erre, sőt a rendelet is csak azt meidje, hogy »az ilyen és ilyen sajtótermék terjesztését tiltom«. A hivatalos lapban, a Belügyi Közlönyben benne van, hogy mivel a belügyminister ezen. és ezen sajtótermék terjesztését eltiltotta, ennélfogva a kereskedelemügyi minister ettől a sajtóterméktől a postai szállítás jogát megvonta. Tehát csak a »terjesztését« tiltotta el a sajt ót örvény illető paragrafusa alapján. Hogyan jön akkor a kormány ahhoz, hogy törvényellenesen elkcbíásra utasítsa az alsóbb hatosa gckat, hiszen ez egyenes utasítás törvényellenes cselekvésre. Ne felejtsék el, hogy itt rekvirálásek miatt és olyan dolgok miatt, amelyeket egyesek jókiszeniüleg követtek el abban a hitben, hogy a diktatúrának rendelkezései jogot alkotnak, hogy ilyen rendelkezések követése miatt évekre elitéltek embereket, akik még ma is ülnek. Hát ha az a bizonyos vámőr a kormánynak törvénytelen rendelete alapján elveszi tőlem azt a könyvet, amelyet elvenni semmi joga sincs, mert azt én saját magam birtoklóm és magam akarom olvasni és semmi adat sincs arra, hogy terjeszteni akarom, — hát ez épen olyan rablás, sőt még rosszabb, mint amilyent elkövettek azok, akik ezért már négy esztendő óta ülnek. Ebben a kérdésben nem látok különbséget, sót ha van különbség, akkcr csak azoknak javára látok különbséget, akiknek ma sem akarnak még amnesztiát adni, akik pedig jóhiszemüleg jártak el, holott a kermány ma nem jár el jóhiszeműen. Ami a parlamentnek ellenőrzési jogát illeti, erre nézve más példát is hozhatok fel. A parlamentnek tagjai annak idején lementek Zalaegerszegre. Nem bizottságot küldtek ki. A kormány egyenesen ügyelt arra, hogy ne bizottság menjen le, mert a bizottságnak talán valamilyen hatásköre lett volna. (Egy hang a jobboldalon: Igaziatok!) Csak egy csoport ment le, megtekinteni a zalaegerszegi tábort. Hát nem a legnagyobb abszurdum az, hogy amikor lement ez a csoport, azért, hogy megnézze, milyenek ott a viszonyok, hogy akkor az országos főkapitány megakadályozta, hegyezek az emberek szabadon elpanaszolhassák a maguk baját a képviselőknek? Memorandumot akartak csinálni és ezért Einzelnbe csukták ezeket a szerencsétlen embereket. Hát nem abszurdum, hogy a nemzetgyűlés tagjainak, akik arra vannak hivatva, hogy ellenőrizzék azokat az állapotokat, amelyeket a kormány Zalaegerszegen tür, ne írhassanak levelet a zalaegerszegiek? Ám cenzúrázzák ezeket a leveleket, de ne legyen joga semmiféle hatóságnak megakadályozni, hogy a nemzetgyűlés tagjaihoz bárki ebben az országban panasszal forduljon, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert a nemzetgyűlés tagjai hivatalos emberek, hivatalos jogokat és kötelességeket gyakorolnak és ezek közétartozik az is, hogy ők az ország minden lakosával érintkezhessenek, még azokkal is, akik börtönben, vagy pedig Zalaegerszegen ülnek. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha valaki jogtalan kívánsággal vagy írással fordul a nemzetgyűlés tagjához, vagy ha valamely hatóság azt látja, hogy a nemzetgyűlés tagjai talán valami kommunista vagy nem tudom micsoda összeesküvést szőnek, akkor tessék eljárni velük szemben, de ahhoz semmiféle hatóságnak nincs joga, hogy egyszerű panaszlevelek továbbítását megakadályozza. Halász Móric : Erről lehetne beszélni ! Hebelt Ede : Egyáltalán a hatóságok abban a kérdésben, hogy milyen jogaik és milyen kötelességeik vannak, a legönkényesebben járnak el. Csak egy kis, jelentéktelen példát akarok megemlíteni, amely mégis jellemző. Valamelyik vidéki városban az egyik műszaki tanácsos a postán, akinek kezében van a telefonadományozás joga, teljesen önkényesen intézi el, hogy kinek ad és kinek nem ad telefont. Például szocialistának nem ad, ha még anynyira szüksége is lenne telefonra ; szocialista kereskedő, akinek sok üzletfele van, nem ad telefont, azzal az indokolással, hogy megbízhatatlan. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) Halász Móric : Micsoda hallatlan? Hebelt Ede : Igenis, hallatlan, mert ehhez nincsen joga. HaláSZ Móric : Egyszerűen nincs telefonkészlet ! Kabók Lajos : De másnak van ! Halász Móric : Décsy Istvánét már félesztendeje hajtom, még sem tudom megkapni. (Zaj.)
