Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

30 A nemzetgyűlés 160. illése 1923. évi július hó 24-én, kedden. elfogy és ezért sem helyes és céltudatos eljárás az, ha utólagosan visszaköveteljük azt a pénzt, amelyet ők a saját hibájukon kivül jóhiszemüleg felvettek, mert azt a család sinyli meg. Még egy körülményre leszek bátor itt a nemzetgyűlés figyelmét felhívni. Távol áll tőlem az, hogy szociáldemokrata, képviselőtársaimat bármiképen is provokáljam. Épen ők helyezkedtek arra az alapra, hogy egymást ne provokáljuk és bizonyos lojális magatartást tanúsítsunk egymás iránt. Ezt megtettem és megtettük mi, nem azért, mintha ez valami elvi közeledést jelentene, hanem a parlament nívójának fentartása érdekében, mert nem tartjuk célszerű és okos dolognak, hogy folytonosan olyan dolgokat vágjunk egymás fejéhez, amelyeket már letárgyaltunk. Mi megmondtuk felfogásunkat a szociáldemokrata párttal szemben, amikor bejöttünk a nemzetgyűlésbe és nem tartjuk célszerűnek, hogy ezt a kérdést folytonosan napirenden tartsuk. Nekünk ez az elvi álláspontunk. Azt hiszem, hogy ha a többi párt is erre az elvi álláspontra helyezkednék, ez sok időfecsérléstől megmentené a nemzetgyűlést. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Ha azonban ők provokálnak, akkor nem fogunk adósak maradni. Ezért bátor leszek röviden elmondani reflexióimat, arra a provokálásra vonatkozóan, mely Eeisinger t. képviselőtársam részéről történt. Kötelességemnek tartom, hogy erre sine ira et studio reflektáljak. O kifogásolta azt a körülményt, hogy a keresztényszocialistákat a diósgyőri vasgyárban favorizálják, és amikor gabonaakciót létesítettek, az összes gabonát a keresztényszocialistáknak adták, a szociáldemokratáknak nem. Ezzel szeméén való igazság az, hogy ezt a gabonaakciót teljesen a keresztényszocialista vezetőség csinálta, és igy természetesen nem volt köteles adni más párti és más szakszervezeti tagoknak. Azt is mondotta Eeisinger t. képviselőtársunk, hogy ott keresztényszocialisták elenyésző csekély számban vannak, szóra sem érdemesek és csak az ipar felügy élők kerülnek ki közülük. Ezzel szemben meg kell állapitanom azt a tényt, hogy a diósgyőri vasgyárban a keresztényszocialisták igenis többségben vannak. Amikor Eeisinger t. képviselőtársam ezekről a kérdésekről beszélt, erre nézve már megtettem megjegyzésemet és hivatkoztam arra, hogy a szociáldemokraták a diósgyőri vasgyárban nem tudták megtartani közgyűlésüket, bár, ha jól emlékszem rá, két kísérletet tettek rá. 0 azt mondotta, azért nem tudták megtartani, mert a főbiró nem adta meg az engedélyt. Ez nem felel meg a valóságnak, (Mozgás.) mert a főbiró igenis megadta az engedélyt. Erre a megjegyzésemre Eeisinger képviselőtársam azt mondta, hogy mi nem engedtük meg. Ezen a megjegyzésen csak mosolyogni lehet. Szabó József : A szervezkedési szabadságnak vagyunk a hivei. Csik József : A valóság az, hogy mi ugyanakkor, mikor ők nem tudták gyűléseiket megtartani, akkor mi nagyszabású gyűlést tartottunk s már csak ebből a szimptomából is arra lehet következtetni, hogy igenis, a keresztényszocialisták vannak többségben a diósgyőri vasgyárban. Ezzel kapcsolatban még egy dolgot akarok érinteni. Nemrégiben folyt le előttünk a nyomdász-sztrájk. Akkor sokan azt mondták, hogy most mutassák meg a keresztényszocialisták, hogy vannak ebben az országban. Könnyű ezt igy vádként arcunkba vágni, de nézzük, vájjon a dolgok mögött mi rejtőzik, mi az oka annak, hogy a nyomdászok ma is majdnem teljes egészükben a szociáldemokrata pártnak, a szociáldemokrata szakszervezetnek keretébe tartoznak. 1918-ban történt, hogy a nyomdászok segítő egyesületét összekapcsolták a szociáldemokrata párttal, vagyis kimondották azt, hogy az 50 év óta fennálló segitőegyesületnek csak az lehet tagja, aki a körülbelül 30 esztendő óta existáló szociáldemokrata szakszervezetnek is tagja. Rothenstein Mór: Ez egy óriási tévedés! Nem akarok erősebb kifejezést használni ! (Derültség a jobboldalon.) Csik József; Azt kérdezem én Eothenstein t. képviselőtársamtól, igaz-e az, hogy a nyomdászok segitőegyesületének csak az lehet tagja, aki egyúttal a szociáldemokrata szakszervezetnek is tagja. Rothenstein Mór: Ez nem igaz! (Zaj.) Csik József: Benne van-e ez az alapszabályokban ? Rothenstein Mór: Nincs benne. Ilyen alapszabályt nem hagynak jóvá! Szabó József : De próbáljon valaki nem benne lenni! Rothenstein Mór : Vannak olyanok, akik nem szociáldemokraták ! Szabó József: De nem kapnak munkát! Rothenstein Mór : Dehogy nem ! (Zaj. Elnök csenget.) Csik József : Nem azon fordul meg a dolog lényege, hogy próbáljon meg valaki be nem lépni vagy belépni, hanem azon, vájjon az alapszabályokban van-e olyan intézkedés, hogy a segitőegyesületnek csak szociáldemokrata szakszervezeti tag lehet a tagja. Rothenstein Mór : Nincs ! Csik József : Az ón információm és tudomásom szerint ilyen intézkedés van. Erre nézve már a kormányhoz is fordultunk azzal a propozicióval, hogy állítsa vissza az 1918 előtti állapotot, vagyis a segitőegyesületet válassza el a szakszervezettől, amint eddig volt. Ha ez a helyzet nem igy áll fenn — erről ma nem vitatkozom — akkor egész természetesen más megítélés alá esik a dolog. Rothenstein Mór: Tévedés!