Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-166
A nemzetgyűlés 166. ülése 1923. évi augusztus hó 2-án, csütörtökön. 345 meg ezt a ministers égének idején. Abban a helyzetben voltam, hogy az aktákból konstatálhattam, hogy Haller képviselő ur igenis már a ministersége alatt mindent megtett a tanítók illetményeinek javítására, amit azután a pénzügyministeriummal való hosszú tárgyalás után végre a tegnapi napon sikerült is keresztülvinni. Általában, ha valaki a túloldalnak vitáit hallotta, akkor az lehetett a benyomása, hogy valami merénylet történt a tanítósággal szemben, holott a helyzet az, hogy a tegnapi napon nyittatott meg az óvónők számára a IX., a tanítók számára pedig a VII. fizetési osztály, ami mindenesetre igen fontos lépés előre. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez más 1) Haller igen t. barátom kívánta a tanítóknak a többi állami alkalmazottakkal való equiparálását az illetmények tekintetében. Ez megtörtént. Kívánta a nyugdíj tekintetébén való equipara lást is. Legyen szabad a t. barátom figyelmét felhívni arra, ami a figyelmét mindenesetre elkerülte, hegy a kívánságának lényegében megfelelő szakaszt a létszámapasztó törvényjavaslatnak 20 §-a tartalmazza, tehát lényegében elég tétetett az ő kívánságának. Ami már most a Szent István Akadémiának szubvencionálását illeti, felyton vártam, hegy a Szent István Akadémia, mint minden más társulat és egyesület, amelynek államsegélyre van szüksége, beadvánnyal fog ferdülni a kultusz kormányhoz. Ez mindeudeig nem történt meg, legalább a tudtommal nem, már pedig az ügyek mind átmennek a kezemen. A szubvenció tehát csak azéit nem tárgyaltatott, meit ilyen beadvány nem érkezett. Ha ilyen beadvány be fog érkezni, természetesen a legjobb akarattal fogom azt fogadni és lehetőleg teljesíteni is, de ebben a törvényben ez a kérdés megoldást nem találhat. Nem is szükséges ezt a törvényalkotásnak keretében megoldani, mert ez adminisztratív utón is megoldást nyerhet. Csik igen t. képviselő urnák tökéletesen igaza van abban, hogy az illetmény-revíziók sok esetben — sajnos — későn kézbesittettek. Épen azért javaslom a létszámapasztó törvényben az egész népoktatási közigazgatásnak decentralizálását, mert a centralizációnak mai rendszere mellett egyik hivatali elődömnek sem sikerült, nekem sem sikerült és nem is sikerülhet az illetményeknek gyorsabb utalványozását és ezzel kapcsolatosan az értesítéseknek gyorsabb eszközlését elérni. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Mondom, ezen iparkodom a decentralizáció révén segíteni. Magától értetődik, hogy azokkal szemben, akik ezeket az illetményeket önhibájukon kivül felvették, és azoknak visszatérítése reájuk túlságos súllyal nehezednék, a legméltányosabban fogok eljárni. Elvileg azonban nem mehetek bele abba, hogy kimondjuk, hogy az illetők nem tartoznak visszatéríteni, mert akkor a késedelmesen eljárók jobb helyzetbe kerülnének, mint azok, akik prompt beadnák a szükséges iratokat s a revízió reájuk nézve gyorsabban hajtatnék végre. Drozdy igen t. képviselő ur azt mondotta, hogy ha el is fogadtatnék a felhatalmazás, az én eljárásom törvénytelen lesz. Azt hiszem, hogy közjogászok között semmi vita sem lehetséges a felett, hogy ha nekem a törvényhozás ilyen felhatalmazást ad, akkor az annak alapján kibocsátott felhatalmazási rendelet feltétlenül törvényes. Drozdy GyŐZŐ : De mi lesz a másik törvénynyel, amely evvel szembenáll ? Azt nem semmisítettük meg. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Ha a törvényhozás felhatalmazást ad a végrehajtó hatalomnak arra, hogy a kérdést egy megelőző törvénytől eltéről eg rendezze, akkor evvel a rendelettel a korábbi törvény megfelelő rendelkezését meg lehet változtatni. Ez alkotmányjogi tétel. Nagy Ernő igen t. képviselő urnák -azokra a megjegyzéseire, amelyekben az autókat emlegette, azután, hogy én a tanítóságot el akarnám gáncsolni, és hogy a kultuszkormány központi tisztviselői kara urizálna, azt hiszem, nem szükséges válaszolnom. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Az ilyen kijelentések semmiféle választ nem igényelnek. Nagy Ernő : Nem is mondtam ! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Sokkal súlyosabban esik a mérlegbe Szilágyi igen t. barátomnak az a megjegyzése, hogy ez a rendelkezés nagy elkeseredést fog szülni. Felszólalásomban rámutattam arra, hogy ez a rendelkezés esetleg azokat érinti, akiknek igen tekintélyes természetbeni járandóságaik vannak, amelyek — mint köztudomású — a mai körülmények között igen számottevő bevételeket biztosítanak. Cserti igen t. képviselő urnák az a kívánsága, hogy ezer koronán alul számíttassanak be az illetmények, az túlmegy még az 1913. évi te.-en is. En azt hiszem, hogy az állam pénzügyi helyzete egyenesen kizárja ezt. De visszatérve Szilágyi t. képviselő urnák arra a kijelentésére, hogy nagy elkeseredést fog szülni, erre azt mondom, hogy, sajnos, a létszámapasztás még nagyobb elkeseredést fog szülni. Azt hiszi a t. túloldal, hogy nekem, mint kultuszministernek, az élet gyönyörűségei közé tartozik, hogy itt egy javaslatot kell képviselni, ami azt jelenti, hogy a tanítóság egy kategóriájának, a jól dotált kántortanítóknak jövedelme valamivel csökkentessék? Nekem nem öröm, hogy ezt kell tennem, de kötelességem annál a szolidaritásnál fogva, amellyel a kormány tagjai egymás között vannak, és ama keserű szükségből folyólag, hogy az állam pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy a jól dotált alkal mázott aknák többet adjunk. Cserti József : Át kell hárítani az egyházközségre ! ' "_\ Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás47*
