Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-165

A nemzetgyűlés 165. ülése 1923. évi augusztus hó 1-én, szerdán. 28$ §-nak g) pontját. A g) pont ugyanis azt mondja, hogy az illetékek lerovásának módját az érvényben álló törvényekben foglalt szabályoktól eltérőleg rendelettel szabályozhassa a minister •úr. Bocsánatot kérek, ez olyan ártatlan kis szakasz, hogy aki elolvassa, nem is gondolja, hogy tulajdonképen mi van ebben. Ha arra adunk felhatalmazást a minister urnák, hogy a törvényeknek, a törvények szellemének megfelelően a változott viszonyokhoz képest egyes skálákat kinyújthasson vagy összébb vehessen, ezt még megértem, mert a viszonyok igen sokszor átgázolnak az emberi bölcsességeken és minthogy a törvények is csak emberi bölcsesség alkotásai, igen sokszor megtörténik, hogy a viszonyok ezeken keresztülgázolnak. (Zaj baloldalon.) De engedelmet kérek, olyan felhatalmazást adni a minister urnák, hogy a törvényekkel ellenkezőleg szabályozhasson valami dolgot, — nem hiszem, hogy ezt komoly törvényhozási tényezők tényleg megadhassák. (Igaz ! ügy van! bal felől.) Méltóztassanak meggondolni, miről van szó, arról, hogy a minister ur az illetékek lerovásának módját az érvényben álló törvényekben foglalt szabályoktól eltérőleg rendelettel szabályozhassa. Az illetékek lerovásának módjában, amelyet a törvény szabályoz, van megadva a biztosíték arra, hogy engem minden tele bírságokkal, jogtalan kivetésekkel, megbírságolásokkal, megbüntetéssel az adókivető közegek ne sikanirozhassanak. A törvény mondja meg, hogy az illetékeket hogyan tartozom leróni, és ha nem a törvény szerint, a törvényben megállapított terminusokon ós módozatok mellett róttam le, csak akkor van joguk a kivető közegknek engem birsággal sújtani. Most méltóztassék elképzelni, hogy a közönség beleszokott egy bizonyos rendszerbe, amelyet az eddigi törvények szabályoztak s akkor jön a minister ur ezen felhatalmazás alapján és a törvényektől eltérőleg szabályozza a kérdést a Budapesti Közlöny utján, Hogy a Budapesti Közlönyt kik és milyen szorgalmasan olvassák, arra már az előbb rámutattam, Méltóztassanak elképzelni azt a rengeteg illetékkötelezettet, aki nem olvassa el a Budapesti Közlönyt, aki ennélfogva nem tudja, hogy a minister ur az eddigi törvényes rendelkezéssel ellenkezőleg hogyan szabályozta a befizetési módokat. (ügy van! bal felöl.) Pikler Emil : Abszurdum ! Gaal Gaston : Es ne adja Isten, hogy, uram bocsa', véteni találjon az inkognito megjelent ministeri rendelkezésekkel szemben. Mi lesz a következmény? Az, hogy a finánc ráhúzza a 2—3—4—10-szeres stb. bírságokat, (ügy van! balfelöl.) amely bírságokra a finánc különösen éhes azért, mert a birságnak kétharmadrésze őt illeti és csak egyharmadrésze illeti az államot. Pikler Emil : A legképtelenebb erkölcstelenség! (Zaj) Gaal Gaston : Nagyon kérem a minister urat, ejtse el ezt a szakaszt, mert ez nem jelent mást, mint akasztófát a jóhiszemű, de tudatlan adózóval szemben, amely akasztófának kötelét kezébe adjuk a végrehajtó közegnek, hogy akkor huzza fel a delikvenst, amikor neki jól esik. Ennél a szakasznál kénytelen vagyok még egy dologra visszatérni, és megint csak az első pontnál tiszteletteljes felvilágosító kérdést intézni a mélyen t. minister úrhoz. Azt kérdezem, hogy ott, ahol a szolgálati alkalmazottak illetményeinek rendeleti utón való megfelelő módosításra kér felhatalmazást a minister ur, vájjon ebben kik vannak benne? Mindazok, akik a kereseti adóra kötelezettek ? Belefoglalja ebbe a minister ur a tisztviselőkön és ipari munkásokon kívül a mezőgazdasági alkalmazottakat is, vagy pedig a mezőgazdasági alkalmazottak megmaradtak ugy ahogy voltak? Ebből nem látom tisztázottnak ezt a kérdést. A minister urnák van már egy rendelete, amely a tisztviselőket mentesiti a kereseti adó alól. Ugy értesültem, hogy értekezleteken, privát utón ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy ezt az ipari munkásságra is ki fogja terjeszteni. Azt kérdezem a mélyen t. minister úrtól, hogy a többi kereseti adóalanyra, különösen a mezőgazdaságban alkalmazottakra nincs-e valami megnyugtató kijelentése? Mert azt azután igazán nem tartanám keresztény egyesült agrárdemokráciának, (Derültség balfelöl.) hogy a tisztviselőt s az ipari munkásságot mentesitik, a mezőgazdaságot pedig egy agrárkormány nem részesiti hasonló kedvezményekben. A szakasszal tovább • nem foglalkozom. Elmondottam mindazokat, amiket a magam részéről mint aggodalmaimat a szakasszal szemben elmondani szükségesnek tartottam. Nagyon kérem a minister urat, kegyeskedjék az egész szakaszt elejteni. Amennyiben azonban a minister ur és a többség erre nem volna hajlandó, abban az esetben kérem, hogy a 7. § g) pontját, amely egyenesen törvényellenes cselekedetre ad felhatalmazást a minister urnák, törölni méltóztassanak. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a 7. §-ba illesztessék be a következő uj szakasz (olvassa) : »Az 1921 : XI. tci' k 1. §-ának a) és b) pontja akként módosittatik, hogy : kétszeres gyufaadót és kincstári illetéket olyan gyártmány fizet, amely nagyobb, mint 60 milliméter sugarú fadobozba van csomagolva és több, mint 70 szál gyufát tartalmaz. Az egyszeres adó 10 fillérben, az egyszeres kincstári illeték 20 fillérben állapittatik meg.« Indokolom ezt az indítványomat a következőkkel : A képviselőknél látom, hogy egy joguk mindinkább veszendőbe megy, s ez az mterpellációs joguk. Szabó József: Joguk van elmondani, de nem kapnak rá választ!