Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-165

A nemzetgyűlés 165. ülése 1923. évi augusztus hó 1-én, szerdán. 281 Ez tehát azt eredményezné, hogy a fogyasztási adókból épen a szesz- és cukoradóból, amelyek itt különösen szereppel birnak, az állam bevételei lassanként egészen elsorvadoznak. Épen ezért kérem az eddigi jogosítványok fentartását, ilyen állami jövedelmekről én semmiesetre sem mond­hatnék le. (Helyeslés jobbfelől.) Dénes István : Épen ezt akarja. Kállay Tibor pénzügyminister : Ami a gyujtó­szer adóját illeti, megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy igazán minimális emelést tervezek, amelyre azonban szükség van azért, hogy legalább is igyekezzünk megközelíteni azt az egyensúlyt, amely a múltban a gyújtó ára és az adó között fennállott, de amely az utóbbi időben megbillent. Bizonyos előmenetelt kell tehát tennem. Ezekben voltam bátor az elhangzott felszóla­lásokra reflektálni és kérem a szakasznak az előadó ur és Barthos Andor képviselő ur módosí­tásaival való elfogadását. Még csak egy pillanatra akarok megemlékezni arról, amit Gaal Gaston t. képviselőtársam mon­dott a benzinbehozatalról. A helyzet az, hogy vannak gyáraink, amelyek békeidőben berendez­kedtek az olaj finomítására és feldolgozására. Ezekben a gyárakban igen nagy kapitálisok vannak invesztálva ; ezek igen jelentékeny tételei a magyar közgazdasági életnek, a magyar nemzeti vagyonnak és én csak örülnék, ha ezek a gyárak a jövőben is ugy működnének, mint békében, és ha olyan tevékenységet fejthetnének ki, mint azelőtt. A viszonyok azonban teljesen megváltoz­tak a trianoni határok megállapítása óta, mert ma nem állnak rendelkezésünkre azok a források, amelyek Galíciában rendelkezésünkre állottak a monarchia keretén belül. Az a körülmény azon­ban, hogy valamely nyersanyagot nem produkálunk az országban, még nem jelentheti azt, hogy gyá­rainkilyen nyersanyagok feldolgozására ne rendez­kedjenek be, mert hiszen ha erre az álláspontra helyezkedünk, akkor a textilgyártás sem tudna nagyobb lépéseket előre tenni, — pedig erre igen nagy súlyt helyezünk — mivel a textilgyártmá­nyok nyersanyagát jórészben szintén nem produ­káljuk Magyarországon. Dénes István : Majdnem kétszerannyi az ára, mint a külföldinek. Gaal Gaston : A gyapjút, a lent nem produ­kálja Magyarország ? Hiszen ki viszünk ! (Ugy van I a jobboldalon.) Kállay Tibor pénzügyminister : Gyapjút és lent igen, de vannak más textil-nyersanyagok, amelyeket importálni kell. Nem látom be, hogy az a körülmény, hogy valamely nyersanyag nincs az országban, elegendő ok arra, hogy gyárak ne ala­kuljanak és ne fejlődjenek e nyersanyagok feldol­gozására. Dénes István : Nincs szükségünk olyan gyá­rakra, amelyekre ráfizetünk ! Kállay Tibor pénzügyminister : Ami mármost speciálisan az olajbehozatalt és a benzin és olaj árát jlletij megjegyzem, hogy két érdekeltség á 1 ! egy­mással »szemben, és pedig állandó vitában egymással, amelye 1 nek érdekeit és ezekből folyó állásfoglalását igen mdiéz összeegyeztetni, Én kívánatosnak tartcm e gyárak működését; kívánatosnak tartanám, ha itthon készített pro­duktumok kerülnének elsősorban forgalomba, mert ezáltal külkereskedelmi mérlegünk is kedvezőbben alakulna, azonban épen az áralakulásra való tekin­tettel figyelemmel kell lenünnk arra, hogy ezek a gyárak milyen módon produkálnak, milyen árakat érnek el, nem köthetjük meg magunkat abban a tekintetben, hogy finomított termékek be nem hoz­hatók és ne keletkezzék, illetőleg ne biztosittassék olyan egészséges konkurrencia, amely megfelelő áralakulást eredményez. En az érdekeltségekkel állandó tárgyalásokban vagyok, és igyekszem olyan megoldást biztosítani, amely megfelel . . . Gaali Gaston : Amely mellett ezer korona a benzin kilója ! Kállay Tibor pénzügyminister :,.. mindazok­nak a szempontoknak, amelyeket a t. képviselő ur kifejtett, de amelyeken kivül viszont vannak más szempontok is, amelyeket voltam bátor előadni, amelyek szintén figyelembe veendők. Ezeket óhaj­tottam megjegyezni. (Helyeslés jobbfelől.) Elinök : Következik a határozathozatal. A 6. § b) pontjához az előadó ur terjesztett be módosítást, melyben az eredeti pont törlését és uj szöveg beik­tatását javasolja. Barthos Andor képviselő ur az a) és b) ponthoz stiláris módosításokat nyújtott be, ezenkívül pedig Dénes István képviselő ur a szakasz végére uj szakasz beiktatását indítványozta, Gaal Gaston képviselő ur pedig önálló határozati javas­latot adott be. A kérdést ugy óhajtom feltenni, hogy az eredeti szöveget szembeállítom a módosításokkal és ameny­nyiben a Ház az eredeti szakaszt nem fogadná el, pontonként fogom a kérdést feltenni az összes módosításokra. Méltóztatnak a kérdés ilyetén fel­tevéséhez hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, felteszem a kérdést ; elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a 6. §-t eredeti szövegében, igen vagy nem? (Nem !) A Ház a szakaszt eredeti szövegében nem fogadja el. Most fel fogom tenni a kérdést, úgyhogy a 6. § a) pontjának eredeti szövegét szembe fogom állitani Barthos Andor képviselő ur stiláris módo­sításával és amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor <iZ Et ) pontot Barthos Andor képviselő ur stilláris módosításával fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 6. § a) pontját eredeti szövegében elfogadni, szem­ben a Barthos Andor képviselő ur módosításával ajánlott szöveggel, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház a 6 §. a) pontját Barthos Andor képviselő ur sti­láris módosításával fogadja el. Következik a határozathozatal a 6. § b) pontja felett. Az eredeti szöveggel szemben áll Őrffy Imre előadó ur módosított szövege. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 6. § b) pont­jának eredeti szövegét elfogadni, szemben az elő­adó ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem !) A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom