Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-159

332 A nemzetgyűlés 159. ülése 1923. évi július hó 20-án, pénteken. dáknak rosszul megy és nagyon keserves a sorsuk. Kétségtelen, hogy a nagy mezőgazdák a kedvező konjukturát pompásan kihasználják, és azokat a közigazgatási állapotokat, amelyek az utóbbi években e szerencsétlen országban gyökeret vertek, a maguk javára fordítják s a mezőgazdasági munkásokat olyan nagyszámú bérrel fizetik, aminővel — ha e nyomorúságos munkabéreket a drágasághoz viszonyítjuk — Magyarországon eddig még soha nem fizették. Tisztelt Nemzetgyűlés! Akár a szerződéses megállapodásokat tekintjük, akár a szóbeli megállapodásokat, a mezőgazdasági munkások a munkáért mindenütt a legelképzelhetetlenebb és a legalacsonyabb munkabéreket kapják. Divatba jött, t. Nemzetgyűlés, a mezőgazdasági munkások szerződéseinél — akár szóbeli, akár írásbeli szerződés legyen is az — az u. n. robot ; amit annak idején a törvény véglegesen és örökösen eltiltott, azt most intézményesen újra megvalósítják, sőt szerződésbe, írásba foglalják a robotmunka teljesítését. Mikor végig néztem itt a kezem közt lévő szerződéseket, én magam elképedtem, hogy 2—60 napig terjedő robotmunkát, ingyen munkát kell a mezőgazdasági munkásoknak teljesíteni pusztán azért, hogy aratáshoz juthassanak ; de vannak helyek, ahol ezt a robotmunkát 200—300—400 koronás napibérekkel fizetik meg. T. Nemzetgyűlés ! Bizonyos, hogy a pénzünk értéke az utóbbi időkben nagy változáson esett keresztül. Az a szerződés, amelyet januárban vagy februárban 2—300 koronás napszámmal megkötöttek, ma sokkal kevesebb értéket jelent a munkások szempontjából, mint amennyit akkor jelentett. (Vgy van! balfélol.) De ugyancsak azt az összeget fizetik ki a mezőgazdasági munkásoknak, (Vgy van! balfélol.) amelyet szerződésszerüleg akkor kikötöttek, ugyanazt a 2—300 koronás napszámot fizetik, amelyből ha akkor esetleg vehetett is egy kilogram vagy másfél kilogram kenyeret, most csak fél kilogramot vásárolhat belőle. (Vgy van ! a széhobalóldalon.) Ugyanazt az összeget kapja meg, amelynek vésárló ereje jelentékenyen kevesebb, mint a szerződés megkötése pillanatában volt. De egy sajátszerű jelenséggel állunk szemben még a mezőgazdasági munkálatoknál. Mig valamikor súlyt helyeztek a magyar mezőgazdák arra, hogy részes aratókkal arassanak, ugy most bekövetkezett, hogy napszámért, általában készpénzfizetésért végeztetik az aratási munkálatokat. Én pl. érdeklődtem választóim között, hogy milyenek a szerződési viszonyok, és hogyan szerződtek le a hatósági munkásközvetitő előtt, amint szoktak az aratási munkálatoknál. Azt a megdöbbentő választ kaptam az aratás előtt való napokban, hogy aratási szerződést az idén alig kötöttek. Hogy miért nem? Egyszerű a felelet. Ha a mezőgazdasági munkásnak az aratási munkálatoknál 4—5000 K napszámbért fizetnek, ami igy kifejezve nagy összegnek látszik, de a vásárlóértéke kevés, sokkal olcsóbban jönnek ki a mezőgazdák, mintha részért végeztetik az aratást. Halász Móric: Hol van ez? Szeder Ferenc : Békéscsabán és nagyon sok helyütt; a földmunkások szövetségénél az értesítések egész ilyen irányú tömege fekszik erről. (Félhiáltásolc jobb felől: Kisgazdák?) Kis- és nagygazdák ! Az csak természetes, hogy az igy fizetett bér azután megközelítőleg sincs arányban a megélhetési lehetőségekkel. (Vgy van! jobbfelöl.) Akik mezőgazdák, nagyon jól tudják, hogy a magyar mezőgazdasági munkások a kenyerüket nyár folyamán keresik meg; (Vgy van! jobb felöl.) ha a nyár folyamán nem tudják a mindennapi kenyerüket megkeresni, akkor a legkétségbeejtőbb nyomor az osztályrészük. (Vgy van ! jobbfelöl.) Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a nyomor pedig nem szokott valami jó tanácsadó lenni, sohasem ós sehol sem. Amikor látom a viszonyokat, visszagondolok arra, amikor a magyar földmunkások szervezkedni kezdtek és az Omge urai őket kinai kulikkal fenyegették. Ez igy volt annak idején. Most azt kell látnom, hogy az itt fizetett munkabérek, — mert mondom a közigazgatás segítségére áll a földbirtokososztálynak és lehetetlenné teszi, hogy egészséges bérek alakuljanak ki, — a magyar földmunkásokból valóságos kinai kulikat csináltak. (Ellenmondásoh jobbfelöl.) A magyar földmunkás ezidőszerint roszszabb viszonyok között és rosszabb életkörülmények közt él, mint annak idején azok a kinai kulik, akikkel fenyegették a magyar földmunkásokat a bérmozgalmaik alkalmával. Amikor ezeket a kérdéseket a tavasz folyamán idehoztam, s amikor az igen t. túloldal képviselői is felszólaltak s igazolták ezeket az állításokat, amelyeket én a mezőgazdasági munkások munkaviszonyaira nézve felhoztam, akkor kijelentette a földmivelésügyi minister ur, hogy segit majd ezen a törvény, csak legyen egyszer törvény abból a törvényjavaslatból, amelyet ő annak idején a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról előterjesztett. Abból a törvényjavaslatból törvény lett. Én megmondottam annak a törvénynek tárgyalása alkalmával, hogy ennek a törvénynek megalkotása nagyon helytelen, először érdekképviseleti szempontból, másodszor a nehéz bürokratikus eljárás miatt, harmadszor pedig azért, mert maguknak a munkabérmegállapitő bizottságoknak semmi ingerenciájuk nincs a munkabérek szabályozására nézve addig, amig a földmivelésügyi minister ur erre nézve utasításokat nem ad. A törvényt régen megszavaztuk; a törvényjavaslat törvény lett, a végrehajtási utasítás is kiment, kiment az utasítás arra nézve, hogy a mezőgazdasági munkabérmegállapitő bi-