Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-158

A .nemzetgyűlés 158. ülése 1923. évi július hó 19-én } csütörtökön. 321 Szabó Imre : Ne fesd az ördögöt a falra ! Baticz Gyula : Majd holnap jön Rakovszky a rendelettel ! Rothenstein Mór : Hogy a minist er elnök ur akkcr, amikor a sajtószabadságról beszélt Nyír­egyházán, ott mindjárt a helyszínen ellentétet idé­zett elő saját magával szemben, azt bizonyítja az, amit ugyanott Rakovszky belügyminister ur mon­dott, aki azt mondotta, hogy mivel a mostani rend­kívüli körülmények között ncrmájis kormányzati eszközökkel az ország érdekeit biztosítani nem lehet, a sajtóval szemben kivételes hatalmi eszkö­zökre van szükség. A kormány feje, a minister­elnök ur azt mondja, hogy hallatlan, hegy a meg­szállott területen megjelenő lapok cenzúrázva ke­rülnek a közvélemény elé, és még ők akarnak ne­künk demokráciáról mesélni ; mi a szabad sajtót engedjük a közönség elé. Amikcr ezt hirdeti, rögtön válaszol neki a belügyminister ur, hogy hehó, nem ugy van, ahogy te mondod, mert én gondoskodri fogok arról, hegy ebben az országban ne legyen szabad a sajtó. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy ilyen körülmények között ezen az oldalon a kormánnyal szemben bizalommal nem viseltethetünk. De ez még nem volna olyan nagy baj, hogyha csak mi volnánk bizalmatlanok a kormánnyal szemben,, de az el­keseredés a kormánnyal szemben a nép széles kö­reiben nőttön-nő és igy nem lehet megteremteni azokat a viszonyokat, amelyek a többtermelést eredményeznék. Hogy mennyire van meg itt az országban a szabad mozgás a nép részére, erre példa az egye­sülési és gyülekezési jog. Talán itt is elég volna, hacsak egy példára, Ceglédre utalnék. Tudja mindenki, hogy Cegléden most képviselőválasztás lesz. A különböző pártok szembeszállnak egymás­sal, ami legális, törvényes eszköz. Minden jelöltnek megengedi az ottani főszolgabíró . . . Horváth Zoltán : Rendőrkapitány ! Rothenstein Mór : Rendőrkapitány, alispán, szolgabíró, polgármester, azok csak különböző címek, de a rendszer, amelynek alapján cseleksze­nek és intézkednek, egy és ugyanaz. Mondom, ott mindenkinek szabad beszélnie, csak az egyesült ellenzék jelöltjének nem. Ezer és egy okot találnak arra, hogy miért nem lehet gyűlést tartania. Tilta­kozik az egységes párt a kormánynak ilyen eljárása ellen ? Nem vesszük észre. Nagy Ernő : Van eszében ! Rothenstein Mór : Sőt annyira szabad ott mindenkinek beszélnie az ellenzéki jelöltön kivül, hogy még Ulain Ferenc is beszélhetett, még neki is szabad volt ott beszélnie, mert ő önöknek még nem olyan nagyon veszélyes. Horváth Zoltán : Sőt neki vissza kell lépnie ! Azt mondta, hogy a kormánypárt követeli, hogy lépjen vissza ! Ö mondta és nem cáfolták meg ! Nánássy Andor : Öt csak a reformpártnak adjuk át. Rothenstein Mór : A kormánynak, ez az el­járása ugy fest, mintha a nemzetgyűlés részére is akarnák vezetni a numerus clausust, hogy ennyi képviselőnek szabad lennie a kormánypárton, ennyinek a demokratáknál és ennyinek a reform­pártnál. Meg akarja szabni, hány pártonkívüli és hány szociáldemokrata legyen a parlamentben. Ez valami egészen uj dolog volna és itt Magyar­országon, ahol már annyi speciális dolog van, a többi mellett, ez is fennállhatna.. Persze, ez azzal járhatna, hogy a Berhlen-kormány mindörökre biztosithatná a maga és pártja részére a hatalom birtokát. Nánássy Endre : Bár így volna ! Szeder Ferenc : Stabilizálódnék, mint a korona! Rothenstein Mór : Csöngedy t. képviselőtár­sam az indemnitási törvényjavaslat vitájában el­hangzott felszólalásában amiatt pan aszkedott, hogy kerületében a vasárnapi munkaszünetet nem tart­ják be és milyen bomlasztó hatása van ott az alko­hol élvezetének. Talán Csöngedy képviselő ur nem fog többé csodálkozni ezen, ha közlöm a nemzet­gyűléssel azt, hogy például Pest-Pilis-Solt-Kiskuu vármegye alispánja betiltotta Csepelen az alkohol­ellenes munkásszövetség csepeli helyi csoportjának megalakulását. (Derültség a szélsőhaloldalon.) Horváth Zoltán ; Hallatlan ! Rothenstein Mór : Magyarországon, Csepelen, tehát itt a. főváros közelében nincs szükség olyan egyesületre, amely azt tűzi célul maga elé, hogy a munkásnép ne korcsmában, ne pálinkamérésben tartózkodjék és elsősorban ne a szeszesitalokat élvezze, hanem menjen ki a természet friss levegő­jére és ott élvezze a természetet, az isteni szabad­ságot. Az alispán ezt a következő véghat ározatáva] közelte az illető érdekeltséggel (olvassa) : »Az alko­holellenes munkásszövetség csepeli helyi csoportjá­nak azon bejelentését, mely szerint Csepel község­ben 1922. évi november hó 9-ikén helyi csoportot alapitottak, az ennyi és ennyi szám alatti rendelet alapján felülvizsgálván, a helyi csoport megalaku­lását nem veszem tudomásul, mert a helyi csoport felállításának a közérdek szempontjából indokolt voltát nem látom fenforogni.« (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Szabó Imre : Minden ilyen végzés egy kapta­fára készül. Ezt gyártják, akármilyen egyesületről legyen szó. Rothenstein Mór (továbbolvassa) : »E véghatá­rozat ellen a kézbesítés napj ától stb.« ez már ugyan­az, ami minden ilyen átiratban megvan. Szabó Imre : Csak azért tiltották be, mert a címében a »munkás« is benne van. Szeder Ferenc : Ha ébredő, ekrazitgyűjtő egye­sület volna, akkor biztosan engedélyezték volna ! Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Rothenstein Mór : Györki és Propper kép­viselőtársaim benyújtottak határozati javaslatokat az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozólag. Mi megadjuk a lehetőséget arra, hogy a kormány, illetve az egyes reszortministerek ezt az alkalmat

Next

/
Oldalképek
Tartalom