Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-158

322 A nemzetgyűlés 158. ülése 1923. megragadják és ezen a téren reformokot léptessenek életbe és közeledjenek azokhoz az orsázgokhoz, ahol ezek a berendezkedések már mindenütt meg­vannak. Da nem szeretném, ha ez a mi részünkről érkező felszólítás olyan törvényjavaslat benyújtá­sára adna alkalmat a ministereknek, mint aminő volt például nemrégiben a kereskedelemügyi mi­nister egyik javaslata, amelyet az ipari munka sza­sadságáról, a békéltetésről és a gazdasági szak­egyesületekről terjesztett be. Nem fogom ennek a törvényjavaslatnak pontjait itt ismertetni, bár nem tudom, hogy a képviselő urak mennyiben tanulmányozták már ezt a javaslatot. Csak egyes dolgokat kívánok belőle kiragadni. Azt akarja például a kereskedelmi minister ur, hogy ilyen gazdasági szakegyesületnek tagja csak az lehessen, aki a 18. életévét már betöltötte. Magyarországon 12, sőt 10 éves tanoncokat is lehet találni a műhe­lyekben és ha négy év után felszabadulnak, a 12 éves csak 16 éves lesz, a 10 éves pedig még ennyi sem. Mit csináljon ez most addig, amig eléri 18 éves korát, ha nem léphet be abba a szakegyesü­letbe, amely az ő munkáltatóival kollektiv szerző^ désben él és abban a kollektív szerződésben ki van kötve, hogy a munkásnak az egyesület tagjának kell lenni ? Reisinger Ferenc : Nem lesz abból törvény ! Rothenstein Mór: Annál jobb, de azt szeret­ném, hogy a következő javaslatokban már ne is legyenek ilyen pontok. Azután egy másik para­grafus azt mondja, hogy a munkás 18 éves ko­rában beléphet az egyesületbe, de szavazati joga csak akkor van, ha 24 ik életévét eléri. Baticz Gyula : A kereseti adóját előbb is levonják neki! Rothenstein Mór." Bocsánatot kérek, ahhoz, hogy adót fizessen, érett, de ahol a tagsági díjat fizeti, ott ő 18-tól 24 éves koráig ne legyen tel­jes jogu és ne gyakorolhasson jogokat, hanem csak teljesítsen kötelességeket?! Azt mondja egy további pont, hogyha az egyesület a bevételeit a kiadásokkal nem tudja összhangzásba hozni, vagyis, ha deficit mutatkoznék, akkor csődöt kell kérnie maga ellen. Ez a paragrafus azt je­lenti, hogy az, aki felelős a nemzetgyűlésnek, tehát a minister ur, aki ezt a javaslatot ide­hozta, abszolúte nem ért a kérdéshez. Hiszen ezek a munkásegyesületek ugy állanak fenn, hogy ha azt látják, hogy a kiadás több lenne, mint a bevétel, akkor egyszerűen felemelik az illetékeket, mert ezek nem biztosító-társaságok, hanem munkásegyesületek. Ha ez nem igy volna, akkor a háború már régen elseperte volna az összes ilyen egyesüle­teket, hiszen a háború miatt oly óriási kötele­zettségek hárultak ezekre az egyesületekre, hogy azokat csak az illetékek felemelésével voltak képesek teljesíteni. Es mit csinálnak ma, * ami­kor a pénz értéke folyton lejebb és lejebb száll ? Valahányszor lejebb száll a korona értéke, ugyanannyiszor kell az egyesületi illetékeket is emelni, tehát hogyan lehet ilyesmit kívánni, évi július hó 19-én, csütörtöhön. hogy csődöt kérjen maga ellen? Az ilyen tör­vényjavaslatokkal akarja kimutatni a Bethlen­kormány, hogy ő megtartja azt az Ígéretet, amelyet Genfben tett, hogy a genfi nemzetközi munkásügyi hivatal konferenciáján elfogadott . határozatokat a lehetőség szerint teljesíteni fogja ? A kormánynak végre meg kellene értenie azt, hogy az ő eljárása a munkásokkal a mun­kások szervezeteivel szemben a szabad mozgás gúzsbakötése ós be kellene látnia, fel kellene ismernie azt, hogy nyomás ellenyomást szül, hogy ez valami egészen természetes, a fizikai törvények parancsoló és elkerülhetetlen követ­kezménye. Nem szabad akkor csodálkozni azon, ha a magyar munkás nem rendelkezik olyan hazaszeretet fölött, mint pl. a német munkás. A nőmet munkás tudja, hogy mit vészit, ha az országa, a birodalma tönkre megy, neki van ott veszíteni valója; a magyar munkás mindezideig ezt nem látja, és mindaddig nem fogja látni, amig itt az országban kormányok ugy akarnak a hatalommal élni, ahogyan azzal eddig élnek. Azt csak el kell ismerni, hogy most már, amikor a szociáldemokrata párt a parlamentben képviselve van,, a szociáldemokrata párt egy legális párt. Es ennek ellenére mit látunk? A szocialista képviselőket elnevezik a kormányt támogató lapok és a kormányt támogató kép­viselők is pl. vörös szegfüs banditáknak, és aki csak fel mer szólalni a mai kormányzati rend­szer ellen, az vagy bűnös októbrista, vagy vörös terrorista, bolsevista. Hát, én kérdem, hogyan jön egy terrorista, vagy egy bűnös októbrista, vagy egy ilyen hasonló a magyar parlamentbe? Ha meg lehetett választani, ha itt megkapta a helyét, ha egy parlamentáris párt a nemzetgyűlés tagja: akkor joga van a saját elveit hirdetni és nincs joga senkinek, legalább is törvényes utón, ettől a jogától őt megfosztani. Esztergályos János: És józan ész szerint sem ! Tankovics János: A hazafiság keretein belül ! Rothenstein Mór : Mégis az ellenkezőjét látjuk. S mindezekkel szemben mi ne szóljunk semmit, mindezekkel szemben mondjuk azt, — hogy a külföld hallja meg — hogy itt minden rendben van, épen ugy, mint akárhol. Köztudomású, hogy ebben az évben Hágában a béke érdekében világkongresszust tartottak. Ott volt a nemzetgyűlésnek két tagja is : Griess­wein Sándor képviselő ur és Jászai Samu kép­viselőtársam. Ezen a békekongresszuson épen Jászai Samu nemzetgyűlési képviselő indítványa révén elhatározták, hogy a trianoni béke reví­zió alá vétessék. Baticz Gyula: Ezt tette egy nemzetközi szocialista! ' £*

Next

/
Oldalképek
Tartalom