Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-153
6 A nemzetgyűlés 153. ülése 1923 hogy ezeknek a bajoknak forrása után kutassak ; hogy keressem a módokat és eszközöket, amelyek segítségével ezek a bajok gyógyíthatók lennének és ezáltal parlamentünk mindannyiunk által annyira óhajtott méltóságának helyreállítása elérhető lenne. (Halljuk! Halljuk!) Beszédem első részében tehát a parlamenti helyzettel kívánok foglalkozni. Fejtegetéseimben az igen t. ministerelnök ur egy nyilatkozatából indulok ki. Az igen t. ministerelnök ur ugyanis az utolsó indemnitási vitát megelőzőleg egy rövid felszólalásában olyképen nyilatkozott, mintha az indemnitási vita időfecsérlés és a nemzet kárára elkövetett időpazarlás volna. Farkas István : Ujabban csak a bankettek számitanak ! Vargha Gábor : Én az igen t. ministerelnök ur ebbeli nézetében nem oszt ózhatom, mert tény, hogy az ídemnitási vita, bármennyire politikai jelleggel birjon is, bármennyire a politika kitaposott országutjait járja, végeredményében mégis csak a gondolatok és eszmék világába vezet bennünket. Azok között az eszmék, és gondolatok között, amelyek az egyes szónokok beszédeiben kifejezésre jutnak, — épugy, mint a folyók partjain elterülő homokrétegekben ki-kicsilámlik egy-egy aranyszemcse, — ezek között is mindig akadhat egy-egy egészséges gondolat, egy-egy üdvös eszme, egy-egy józan terv, amely ha megvalósítható, a kormány által megvalósitva, a kormány kezében cselekedetté válva, mintegy terményitőleg hull a politika kiaszott mezejére s az országnak gyümölcsöt hoz, belőle a nemzetre üdv és áldás fakad. Ha csak egyetlen gondolat érlelődik is a vita terebélyes fáján gyümölccsé, az időveszteségért már akkor is gazdagon kárpótolva vagyunk. De nem lehet időfecsérlésről sző akkor, amikor a kormány, nem kutatom milyen okból, nekünk sem a költségvetésnek, sem pedig a zárszámadásoknak tárgyalására módot nem nyújt, miért is egyedül csak itt nyilik alkalom az ország közállapotainak ismertetésére, itt nyilik alkalom az ország ezernyi ezer bajainak feltárására és orvoslására s itt nyilik alkalom a kormány általános politikájának bírálatára, amely egyaránt érdeke az országnak épugy. mint a kormánynak. De különösen érdeke a kormánynak, hogy itt a különböző felszólalásokból a közvélemény megnyilatkozását megismerje és e megnyilatkozás szellemében irányítsa kormányzati politikáját. Rassay Károly : Végre is azért jöttünk ide ! Vargha Gábor: Igenis, időfecsérlésről a vita komoly, tárgyilagos részében szó nem lehet. Időfecsérlésről csak akkor lehet szó, amikor a vita komoly tárgyalási mederből kicsapva, a személyes invektivák terére lép, (TJgy van! TJgy van! a balköeépen.) amikor az elvek és az érvek harcát torzsalkodások és személyes gyűlölködések váltják fel ; akkor áll be időfecsérlés, amidőn teljesen indokolatlan, e terembe nem illő szel évi július hó 11-én, szerdán. mélyeskedő kifejezések hangzanak el, amelyek egyaránt ártanak a pártok tekintélyének és a parlament méltóságának. Elvégre nekünk, mint a nemzet képviselőinek csak egyetlen egy célunk, egyetlen kötelességünk lehet: hogy együttesen és közös erővel keressük a kibontakozás útjait, azokat az utakat, amelyek bennünket kivezetnek abból a súlyos helyzetből, amelybe a nemzet akár önhibájából, akár önhibáján kivül, akár a viszonyok brutális megnyilatkozása folytán, akár pedig a kormány hibájából jutott ; hogy keressük és megtaláljuk a módokat és eszközöket, amelyek ezt a súlyos helyzetet az országra nézve elviselhetőbbé teszik, magát az országot pedig a fenyegető katasztrófától megóvják. Ezekre a feladatokra mindannyiunknak vállalkoznunk kellett, tartozzunk bármely párthoz, álljunk bármilyen alapon, valljunk bármilyen világnézetet, mert nekünk csak egy célunk, egy kötelességünk lehet: ennek a megcsonkított, meggyengitett országnak megmentése. (TJgy van! TJgy van! a balközépen.) Ha egyáltalában lehetséges ebből a feldúlt, elzüllött helyzetből felemelni a nemzetet, akkor ezt csak közös ós együttes erővel érhetjük el. (TJgy van! a balközépen.) Pikler Emil : Lehetőleg ekrazit nélkül ! Nemes Bertalan : Ebben sincs egy nézeten ? Vargha Gábor ; Ezt mi mindnyájan jól tudjuk és mindnyájan valljuk. Mégis szomorúan kell tapasztalnunk, hogy együttes, közös erő ebben a teremben sohasem juthatott oly mértékben kifejezésre, amily mértékben kifejezésre jutnia kellene. (TJgy van! TJgy van!) Szomorúan tapasztaljuk, hogy a nemzetgyűlés minden egyes tagjának hazafias érzése és törekvése — amihez természetesen kétség nem is férhet — a pártállások szerinti megnyilatkozásokban, mintegy divergáló irányban jut kifejezésre. Azt tapasztaljuk, hogy ez a közös, együttes erő bizonyos pontnál megbénul és szétforgácsolódik, mintegy holtpontra jut ! Szomorúan tapasztaljuk, hogy abban a pillanatban, amikor a pártoknak teljes összefogóerejére volna szükség, abban a pillanatban a pártok mintegy megmerevednek, idegenszerű állásba kerülnek egymással szemben és abban a pillanatban a megértés és engesztelődés szelleme helyett a viszálykodásnak és a visszavonásnak rut ördöge uralkodik e teremben és vesz erőt a lelkeken. Olyan sajátságos helyzettel állunk szemben, amelyet alig tudunk, alig vagyunk képesek megérteni. A nemzetgyűlés igen t. elnöke az indemnitási vita megkezdése előtt komoly intelmet intézett hozzánk. Ezzel mintegy indirekte rámutatott ezen szomorú jelenségre anélkül, hogy ennek okát onnan az elnöki székből vizsgálhatta vagy kutathatta volna. Nekünk azonban ezekből a padokból kötelességünk rámutatni, hogy azt az áldatlan helyzetet, amelybe ez a nemzetgyűlés jutott, amely ezen testületet a nemzet szemében teljesen lezüllesztette, úgyhogy az
