Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-154
A nemzetgyűlés 154. ülése 1923. kuni, akkor nem kerülne a nemzetgyűlés elé. Ne játsszunk tehát a szavakkal és ne komédiázzunk ebben a fontos kérdésben. A földbirtokreform kérdése igenis politikai kérdés és megvallom egészen őszintén és nyíltan, hogy a földbirtokreformnak két hatalmas politikai célzata van. Az egyik elsősorban az, hogy a magyar államkasszát megtöltsék, hogy a magyar földet hozzáférhetővé tegyék a magyar népmilliók számára, akik ma a magyar földnek több mint feléről száműzve vannak, hogy igy az a tétlenül heverő sok munkáskéz munkához, termeléshez, az alkotás lehetőségéhez hozzájusson. Másik politikai célja pedig ennek, hogy a nagybirtokok túltengését lenyesegesse, ami, ugy gondolom, a nemzetgyűlés többségének is óhaja és ezáltal lehetővé tegye, hogy megtörve a nagybirtokok túltengését. .. Hajós Kálmán: Kevesebbet termeljünk! Dénes István : ... a földbirtokososztályt is reá birjuk arra, hogy a közterhekhez való hozzájárulást nagyobb mértékben vállalja, ami meg fogja akadályozni később azt, hogy a dolgozók továbbra is ugy kiuzsorázva legyenek. (Zaj a középen. ) T. Nemzetgyűlés ! Arról, hogy a földbirtokreform kérdése politikum-e vagy sem, nem beszélek tovább. Itt van azonban egy másik fontos kérdés, amelyet szintén tisztázni keli, s ami a földbirtokososztálynak a földbirtokreformmal szemben szintén egyik legerősebb modern fegyvere, nevezetesen a többtermelés kérdése. T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak olvasni a sajtóban nap-nap után, hogy ha a földbirtokreformot megcsinálják, akkor ez 600.000 ember fejadagjába fog kerülni. Egy másik politikai korifeus azt akarja elhitetni, hogy ha megcsinálják ezt a reformot, akkor ez egymillió ember fejadagjába kerül. Hátha ez igaz volna, t. Nemzetgyűlés, akkor pláne meg kellene csinálni, mert hiszen ma nem egymillió ember fejadagja hiányzik, hanem hárommillióé. (Zaj és derültség jóbbfélol) Graeffl Jenő : Furcsa okoskodás ! Dénes István : Ennek a többmillió embernek fejadagja nem azért hiányzik, mintha a magyar föld nem teremné meg a szükséges gabonát, hanem azért, mert a magyar föld nem a magyar népmillióknak terem. Halász Móric : Hanem schiebereknek ! Dénes István : Az egész földbirtokreformkérdésnek itt van a tengelye. Az egészben nem az a fontos ma, hogy ki termelt többet a kisvagy a nagybirtok-e, hanem az, hogy kinek terem a magyar föld. Mert hiába termel nekem ma az a Wolfinger vagy az a Berthold grófnő hat métermázsa helyett akár 60 métermázsát, abból a magyar nép semmit sem lát. (Zaj és felkiáltások jóbbfélol: Szép közgazdasági élv!) évi július hó 12-én, csütörtökön. 109 Halász Móric: Szóval a Székács-féle búzát ki kell küszöbölni a magyar közgazdasági életből ! Dénes István : A kisbirtokosok is tudják a Székács-féle búzát termelni. Az Alföldön, a Tiszán túl a kisbirtokosok is majdnem mind Székács-féle búzával dolgoznak. Halász Móric: Hogyne! Csak először Székács kellett hozzá ! (Igaz ! Ugy van !) Nagy Ernő: Csendet kérünk. (Zaj és derültség jóbbfélol. Halljuk! Ralijuk!) Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Én egészen bátran és nyugodt lélekkel állithatom, hogy az egész többtermelés üres jelszó, a megtévesztésnél nem több. Graeffl Jenő : Ez igy van. Ahhoz májusi eső kell! Dénes István : Még ha a nagybirtok többet is termelne egy katasztrális holdon, még ha 6—10 métermázsa helyett 15—20 métermázsát termelne is, abból sem lenne a magyar dolgozó munkásságnak, vagy a tisztviselő-osztálynak semmi haszna, nem lenne haszna belőle az államkasszának sem .,. Kováts-Nagy Sándor: Tehát ne termeljen? (Zaj balfélöl.) Ilyet nem lehet mondani. Dénes István : Figyeljék meg, kérem, a konklúziót. Mert ha többet termelnek is, vájjon fizetnek-e magasabb munkabért a földbirtokosok ? Hiszen olyan szép termése évtizedek óta nem volt Magyarországnak, mint most van. (Félkiáltások jóbbfélol : Ugyan ! Ugyan !) És tudják-e t. képviselőtársaim, hogy mennyi napszámot fizettek ezelőtt még csak egy héttel is? 650— 700—800 koronás napszámokat. (Ellenmondások a középen.) Például Nagyszénáson a Károlyiféle, vagy a Schwatz, avagy a Wolfinger-uradalomban — itt vannak a hivatalos cetlik, amelyeket az intézők ki adtak — 650 koronás napszámot kaptak akkor, amikor 400 korona volt egy kiló kenyér. Szóval a munkabér nem emelkedik arányosan. Vagy talán azt méltóztatik gondolni, hogy a nagybirtokosok, ha többet termelnek is, gyárakat építenek és fejlesztik a mezőgazdasági ipart? Szó sincs róla. Ha a nagybirtokosoktól ezt követeinők, akkor kikacagnának minket. Ne játsszunk, t. Nemzetgyűlés, hanem lássunk ebben a kérdésben egészen tisztán. A föld nagy része a nagybirtokosok kezén van, s amig ez igy lesz, addig hiába termelnek többet, hiába érik el a többtermelés csimborasszóját, a hasznot csak ők élvezik, ők fognak több livrés inast tartani maguknak, ők fognak több palotát összevásárolni, ők élnek talán még nagyobb pompában ós jólétben és nem az állam dolgozói. (Zaj jóbbfélol. Félkiáltások: Kitől kapjuk a búzát?) T. Nemzetgyűlés! Azt méltóztatnak kérdezni, hogy kitől kapjuk a búzát. Nem a nagybirtokosoktól. (Felkiáltások jóbbfélol: Hanem kitol ?) Mert a nagybirtokosok nagyrésze a magyar búzát és a magyar állatot nemes valutáért külföldre szállítja.
