Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-154

108 A nemzetgyűlés 154. ülése 1923. évi július hó 12-én, csütörtökön. Dénes István : Vagy egy kilogram buzát koronánként ; ez ugyanaz, amit mondottam, átszámítva. Azért méltányos és azért tartom indokoltnak a novellatervezetnek ezt az álláspontját, mivel ezen az alapon fizetik a közterheket is. Számításokat tettem az ország minden részében, alapul véve a kataszteri tiszta jövedelmet s arra az eredményre jutottam, hogy maximum 200—250 ezer koronát kell fizetni egy katasztrális hold földért. Ez még a körülöttünk levő államok megváltási árához viszonyítva is rendes, a magántulajdont respektáló és a törvényeket tiszteletben tartó álláspont. T. i. Romániában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában a megváltási ár mindenütt a földnek a háború előtti öt esztendőbeli középértéke. Bogya János : A magyar földnek. Jobb is a valutájuk. Dénes István : Ezer dinárt vagy leit adnak egy hold földért. Fájdalom, önnek t. képviselőtársam igaza van abban, hogy ott a magyar földnek ennyi a megváltási ára. De tény, hogy megcsinálják a ' földreformot, amelynek nagy nemzeti és gazdasági kihatásai lesznek, előnyeit viszont a román és a szerb nép élvezi. Nekünk arról kell gondoskodnunk, hogy olyan állapotokat teremtsünk, amelyeknek előnyeit a magyar nemzet egyeteme, a magyar nép élvezi. Németországban tavaly bekértek a földbirtokosoktól egy nyilatkozatot, hogy jelentsék ki, hogy a vagyonadó kivethetése végett mit ér a földjük. A német földbirtokosok bemondták, hogy a földjük ennyit és ennyit ér és azután fizettek adót. Erre azt mondta ki a német állam : ti azt mondtátok, hogy ennyit ér a földetek, tehát ennyiért váltja meg a földeteket az állam. Halász Móric : Ezt csinálta Wekerle a regáléval. Dénes István : Mondom, a ministerelnök ur nyíregyházi beszéde e tekintetben nem volt szerencsés, és remélem, hogy a ministerelnök ur korrigálni fogja ezt és megnyugtatja a földet igénylők óriási táborát a tekintetben, hogy a magyar kormány nem fogja róluk gondoskodását levenni. Nagy Ernő : Egyéb tekintetben sem volt az szerencsés. Dénes István : Folytathatnám azoknak a zavaroknak és annak az anarchiának a felemlitését, amely a jelenlegi földreformeljárás kapcsán az ország különböző részeiben már kezdi felütni a fejét, de én ugy tudom, hogy a nemzetgyűlés több tagja erről már értesülve van és ezzel tisztában van. Hiszen hallottam a kisgazdák részéről, hallottam Zsilinszky Endre és Hegedüs György t. képviselőtársaim szájából és hallottam erről az oldalról ugyanezeket a kifogásokat, ugyanezeket a hibákat. Én a Ház t. engedelmével inkább arra a kérdésre térek át : mi tehát ilyen körülmények között a teendő, hogy a későbbi veszedelmet és anarchiát meg tudjuk előzni % Két álláspont van ma felszínen. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Az egyik álláspont a birtokososztályé, amely azt mondja, hogy maradjunk meg az alaptörvény mellett, azt ne változtassuk meg, ne csináljunk jogbizonytalanságot ; a másik álláspont pedig az, hogy csináljuk meg a novellát, reparáljuk a törvényt. Mielőtt ezen két álláspont valamelyike mellett állást foglalnék, méltóztassanak megengedni, hogy abban a kampányban, amely a földreformnovella körül felszínre került, azzal a kérdéssel foglalkozzam, amely igen jelentős és fontos kérdés, hogy vájjon a földreform kérdése politikum-e vagy nem ? Halász Móric : Azzá tették, de nem volna szabad, hogy az legyen. Dénes István : A birtokososztály azzal akarja elhárítani a földreformnovella körüli harcot és különösen bennünket azzal akar sarokba szorítani, hogy azt mondja, hogy a földreform nem politika. Ha ellenben megnézzük azt a kampányt, azt a harcot, amelyet a földreform ellen folytatnak, akkor azt látjuk, hogy a politikát, a politika arzenáljának minden fegyverét felhasználtak eddig a nagybirtokosok a földbirtokreformmal szemben. Láttuk azt, t. Nemzetgyűlés, hogy a rágalomnak egész skáláját előszedték, láttuk, hogy röpiratokkal árasztották el az egész országot, láttuk, hogy megszólaltatták a mezőgaadasági kamarákat és hogy megnyerték a kormány több tagját is maguknak. És ha a birtokososztály a politika minden fegyverét felhasználta a földbirtokreformmal szemben, akkor ugy gondolom, elvesztette azt a jogát, hogy velünk szemben mint fegyvert szegezze azt, hogy a földbirtok reform nem politikum, ezért ne foglalkozzunk vele. Az ilyen beállítása a dolgoknak nagyképűség. Hiszen ha a földbirtokreform nem volna politikum, akkor nem kellene, hogy a nemzetgyűlés elé kerüljön ; ha egyszerű gazdasági kérdés volna, akkor a földmivelésügyi minister a saját tárcája keretében, mint ahogy megoldja a vámok kérdését a kereskedelemügyi minister ur, vagy a maga reszortjába tartozó kérdéseket más minister. Nem kell egyébre rámutatni, t. Nemzetgyűlés, mint arra, hogy magát az alaptörvényt is politikai célzattal hozták meg. Halász Móric : Ez már igaz ! Dénes István : Ugy-e, hogy igazam van ? Csakhogy a különbség az, hogy mig az alaptörvényt a reakció jegyében csinálták, azzal a politikai célzattal, hogy összekavarják a dolgot és elvegyék a nép kedvét attól, hogy követelje a földbirtokreformot, addig a novellatervezetet — legalább ugy látom — azzal a politikai célzattal csinálták, hogy a törvény hibáit kiküszöböljék, hogy a földbirtokreformból mégis legyen valami. Én azonban bátorkodom azt is megkockáztatni, t. Namzetgyülés, hogy igen nagy tudatlanságra vall azt állítani, hogy a földbirtokreform kérdése nem politikum is, hanem csak gazdasági kérdés. Politikum, mert hiszen a közgazdaság is a politikának egyik ága. Ha a földbirtokreform kérdése nem volna poiiti-