Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-152

374 A nemzetgyűlés 152. ülése 1923. évi július hó 10-én, kedden. kapcsolatra ugyanis most már megdönthetetlen bizonyítékok kerültek a rendőrség kezére.« Többek között. »A detektívek napokon át figyelték őket és megállapították, hogy Esztergályos nemzetgyűlési képviselő hosszas tárgyalást folytatott az egyesület helyiségében a két kommunista vezetővel.« Továbbá: »Pétrit és Horváthot előállították, a rendőrségen letartóztatták, de Esztergályosról tudták, hogy nemzetgyűlési képviselő, igy tehát elbocsátották.« (Derültség a szélsöbalolda Ion.) Ennek az Uj Nemzedéknek testvérlapja, A Nép a következő címek alatt ugyancsak rólam, személyemről, pártomról, a parlamenti frakcióról ir (olvassa): »Esztergályos, a vörös képviselő és a kommunista sejtek. Mit keresett Esztergályos Győrben? Tárgyalások a lefogott kommunista vezérekkel.« A cikk többek között azt mondja (olvassa) : »A mosakodásra a szociáldemokrata pártnak, igenis, szüksége van, mert rendőrségi megállapítás szerint épen Győrben, a szociáldemokraták pártszervezetében, voltak azok a titkos találkozók, amelyeken a Moszkvából hozott recept szerint akartak ismét kommunista propagandát csinálni.« És ugyancsak leirja. Már most, én nem tudom, hogy ennek a két újságnak tudósítói hol vették ezt a hirt, amely végtelenül nagy alaposságra vall; sejtem azonban, hogy sehonnan máshonnan, mint magától a rendőrségtől. Epen ezért legyen szabad megmagyaráznom, hogy az egész ország tudja azt, hogy én mit kerestem Győrben, hogy miért voltam fenn Győrben. Propper Sándor: Kinek mi köze hozzá? Oda megy, ahová akar! Esztergályos János : A gyön képviselő, Miákits Ferenc képviselőtársam, hosszú idő óta beteg és még ma sincs abban a helyzetben, hogy a kerületébe elmehessen. Epen azért a győriek : a győri választópolgárok és a győri szociáldemokrata választók és munkások több izben arra kértek bennünket, a szociáldemokrata pártot, a frakciót, hogy menjünk fel akármelyikünk Győrbe, maradjunk fenn két-három napig s hallgassuk meg a sérelmeket, a panaszokat, amelyek egyrészt a polgárság részéről, másrészt viszont a dolgozó munkásság részéről jönnek. Erre természetesen frakciónk ós a választmány elhatározta, hogy felváltva, egyszer egyik, máskor másik képviselő fel fog menni. Engem ért az a szerencse, hogy elsősorban felmentem Győrbe. Felmentem Péter és Pál napján. Délben érkeztem Győrbe. Délután elmentem a Rábántűlra, — nem tudom, hogyan hívják Győrnek ezt a részét (Egy hang a szélsőbaloldalon : Győrsziget !), — és ott gazdákkal, aszszonyokkaí beszéltünk, akiknek panaszaik voltak. Azon este én már nem is mentem vissza a győri párttitkárságba. Másnap délelőtt fenn voltam, eljártam közben a textilgyárban, textilgyári munkásnők érdekében, beszéltem ott az igazgatósággal. Délután megint visszamentem a szervezetbe, a titkárság irodájába és körülbelül hat órakor elmentem onnan vacsorázni. Vacsoráról este 9 órakor mentem hazafelé. Az utcán értesültem arról, hogy embereket letartóztattak. Nem igaz tehát az, amit itt mond tak, hogy én előttem letartóztattak volna em berekét és hogy engem csak a mentelmi jo" védett meg attól, hogy szintén le nem tartóz" tattak. Harmadik nap a következő esetet hallottam : a pártunk titkárát, Hegyi Imrét is a rendőrségre citálták azzal, hogy az egyik letartóztatott állítólagos bolsevista azt mondotta, hogy ennek a titkárnak is adott röpiratot. Délután tudtuk meg egy odavaló hatósági közegtől, hogy az az illető, egy Beck nevű egyén, a rendőrség közegeitől nagy verésben részesült s a nagy megveretés közben mondta azt, hogy a titkárnak is adott. Propper Sándor: Szokásos recept! Esztergályos János: Csak röviden akarom elmondani. A dolognak másik része, hogy én fenn voltam hetekkel ezelőtt Andrékánál és érdeklődtem, a következőképen áll: Hetekkel ezelőtt, körülbelül négy hete, a budapesti rendőrség felfedezett egy állítólagos bolsevista összeesküvést. Letartóztatott akkoriban körülbelül 8—9 embert. A letartóztatás után harmadnap eljöttek az irodánkba hozzánk a letartóztatottak hozzátartozói (Halljuk ! Haljuk ! a szélsöbalóldalon.) és azt panaszolták, hogy a letartóztatottakat a rendőrségen, a Zrinyi-utcában borzalmasan összeverték, Pikler Emil : Szokás szerint ! (Élénk ellenmondások jobbfelöl.) Propper Sándor: Szokás szerint, igen! Csak a rablógyilkosokat nem bántják! (Ellen" mondások jobb felől.) Saly Endre : Tessék megnézni ! Esztergályos János: Erre én elmentem Andréka főkapitányhelyetteshez. Nem azért, hogy azokat a letartóztatottakat védjem, nem azért, hogy pártfogásba vegyem azokat, akik röpiratokat osztogattak és esetleg bolsevista propagandát csináltak, hanem azért, hogy tiltakozzam az ellen, hogy embereket, amikor a rendőrség kezébe kerülnek, összevernek, összepofoznak, összetörnek. (Ugy van! a szélsöbalóldalon. Egy hang jobb felöl: Ha megérdemli.) Ezért mentem én a rendőrségre, és azt mondottam Andréka főkapitány helyettesnek : »Arról értesültünk, — jegyzőkönyvben vannak nálunk felvéve — hogy ezeket az embereket, akik a a főkapitányságra kerültek röpiratterjesztés és osztogatás miatt, a detektívek borzalmasan összeverték.« Propper Sándor: Ekrazitot tartani nem bűn, csak röpiratot!