Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-151

A nemzetgyűlés 151. ülése 1923. évi július hó 6-án, pénteken. 355 Rendben van, el van intézve hatalmilag és jogformailag f ez a kérdés, de nincs elintézve erkölcsileg. Es ha a többi hatalmi ágnak kezelője látja, hogy ez megtörténhetik, hogy az igazságot az érdekek, a pillanatnyi gusztusok, indulatok tetszése szerint lehet kezelni, akkor a példa ragadós és másutt is mindenfelé romlik a közszellem. Az sem volt helyes a múltban, hogy rábizták például a képviselőválasztások feletti bíráskodást egy pártatlan fórumra, mert itt is aggasztó jelenségek mutatkoznak. Itt is bizonyos diszkrecionális jognak gyakorlása aggasztó tüneteket mutat arra, hogy itt a közszelem nem jó, nem egészséges, nem igazodik sem az erkölcsi szempontokhoz, még a saiát maguk által megalkotott jogrendhez sem. Gondoljunk csak Jánosi esetére. A kormány a saját rendeletében mondta ki, hogy a képviselő csak abban az esetben veszítheti el mandátumát, csak akkor semmisíthető meg a mandátum, ha hivatalvesztésre Ítéltetett. Most itt van egy eset, amelyben hivatalvesztésről szó sincs, csak kényszeráthelyezésről és Jánosit, az ellenzéki képviselőt megfosztották mandátumától. Halász Móric: Papot nem lehet kényszeráthelvezni ! Rupert Rezső: Ez megint nem alkalmas arra, hogy . . . Propper Sándor : Ma is aktiv pap ! Hegymegi-Kiss Pál : Tessék a református egyház alkotmányát tiszteletben tartani ! Propper Sándor: Ma is aktiv pap! Milyen jogon vonták meg tőle a mandátumot? Halász IVIÓric : Áthelyezni nem lehet ! Azt én mégis jobban tudom ! Propper Sándor: Azért mert ellenzéki! Ha kormánypárti lenne, ma is ott ülne ! Haiász Móric : Be sem vettük volna ! Rupert Rezső : Azt hiszem az ilyen esetek a magyar nép, a magyar polgárság összességével szemben nem fogják valami nagyon emelni a mi becsületünket és arra sem alkalmasak, hogy kifelé bizalmat keltsenek. Az ilyen esetek csakis arra alkalmasak, hogy a mi belső ügyeinkbe beavatkozzanak és rámutassanak arra, hogy ilyen törvényhozási rendszer mellett nem lehet velünk, a magyar állammal összeköttetésbe lépni. Sok aggasztó sérelmet látunk a nemzetgyűlés, a törvényhozás, az állami életnek fő faktora részéről abban a tekintetben is, hogy nem igazodik a kényes erkölcsi szempontokhoz, és a mentelmi kérdéseket is pártosan kezeli. Hiszen senki, aki józan és becsületes, aki törvénytisztelő és az erkölcsi rendnek hive, nem helyeselheti azt, hogy a mentelmi jog védelme alá helyeztessenek egyesek visszaélései és amikor a bíróság kikér valakit, nyilvánvaló, hogy ilyen esetben üldözésről nem lehet szó

? mint az. legutóbb a Battyháiiy-Pallavicini perben is történt,... Nagy Ernő : Szomorú dolog ! Rupert Rezső : ... nem lehet önkénykedés pélkül megtagadni az ilyen képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Vannak más aggasztó tünetek is, amelyek arra mutatnak, hogy rossz lévén e nemzetgyűlés összetétele, nem lévén törvényesen, erkölcsileg eléggé erős a bázisa, romlott közszellem uralkodott el felette, hiszen megtörtént az, vagy készül megtörténni, hogy egy nő becsületéről van szó, és akkor a férfiak parlamentjének egyik bizottsága nem tartja gentlemen kötelességének azt, hogy ennek a nőnek becsülete megvédelmeztessék és az illető, aki azt megsértette, a törvény rendes utján a bíróságnak kiszolgáltassák. Horváth Zoltán : Igazán szomorú ! Klárik Ferenc: Erkölcsi züllés! Rupert Rezső : Ha a független magyar képviselők törvényhozási termében, a szuverén törvényhozás belső életében lehetnek ilyen lázas szimptómák, akkor nagyon természetes, hogy ennek a reflexe elvetődik az államélet más területeire is és könnyen megérthető, ha más területeken még szomorúbb állapotok vannak. Itt van mindjárt maga a végrehajtó hatalom és az élén álló kormány. Ez a kormány nem tartja szükségesnek, hogy törvényes kötelességének eleget tegyen. Az 1920:1. te-nek, az alkotmányról szóló törvénynek, 10. §-a kötelezi a kormányt arra, hogy mielőbb törvényjavaslatot nyújtson be a választói jog szabályozása tárgyában. Ezt a kötelességét a múltkori nemzetgyűlésben sem teljesítette, különféle nem nagyon jóhiszemű kifogásokkal eltaktikázta, szabotálta a kérdést, csak azért, hogy az ő oktrojált rendelete alapján hivassák össze a második nemzetgyűlés. Nem teljesiti ezt a kötelességét a kormány ma sem, pedig ez fontos volna nemcsak belpolitikai szempontból, az állampolgárok megnyugtatása szempontjából, hanem különösen külpolitikai szempontból. (TJgy van! bal felől.) Propper Sándor : Nincs jelen minister ! Ministert kérünk! (Zaj. Elnöh csenget.) Rupert Rezső : Nemcsak a sajtóból, de a parlamenti tárgyalásokból is látni méltóztatik, hogy azok az államok, amelyekhez minket életérdekeink fűznek, megtagadják a velünk való érintkezést és a gazdaságpolitikai összeköttetést. A csehek azt üzenik, hogy szívesen tárgyalnak velünk kényes kérdésekről is, de kérnek tisztességes embereket, olyanokat, akik az észszerüség alapján akarnak tárgyalni, akik a nép akaratából tárgyalhatnak, akik hozzájuk egy szabad nemzet szabad országába mennek. (Felkiáltások a jobboldalon : Rogy lehet ilyet mondani ! Ezt önök hiszik ?) Propper Sándor: Igenis, olyanokat kérnek, akik a népet igazán képviselik! Horváth Zoltán : Akik nem erőszakos választás utján kerültek ide! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Rupert Rezső: A cseh államfő nyilatkozatát többféleképen lehet felfogni. Lehet felfogni ugy is, mint egyik-másik t. barátom tette, hogy