Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-151

356 A nemzetgyűlés 151. ülése 1923. évi július hó 6-án, pénteken. megszégyenítésnek, sértésnek tartja. Sajnálatomra nem vagyok abban ,a helyzetben, hogy igy fog­jam fel a dolgot. Énszerintem neki megvan a maga gusztusa, megvannak a maga feltételei, amelyek mellett hajlandó velünk közelebbi össze­köttetésbe lépni. Hajós Kálmán : Kinek mondta ezt ? Már régen megcáfolták! Rupert Rezső : Nincs abban semmi különös, ha egy nemzet feltételeket támaszt a másikkal szemben. Amikor mi óhajtottunk annak idején Ausztriával tárgyalni, nekünk is az volt a fel­tételünk, hogy lépjen az alkotmányosság útjára, mert csak egy alkotmányos Ausztriával tudunk kiegyezni. Azt mondja Hajós Kálmán t. képvi­selőtársam, hogy Massaryk nyilatkozatát meg­cáfolták. Nem cáfolták meg, ma is autentikus nyilatkozatok jelennek meg a cseh sajtóban, legutóbb pl. a Prager Presse-ben, amelyben igen autentikus helyről közlik azt, hogy téved Bethlen István, amikor azt hiszi, hogy ők csak teoritikus összeköttetésekre gondoltak, hogy ők csak halogató, csalogató tárgyalásokba akarták belevinni a magyar kormányt és amikor ez jelentkezett, nem lett a dologból semmi. Meg­írják a cseh lapok, hogy tárgyalásokról volt szó, azonban a cseh államfő nem ok nélkül húzta alá, hogy csak az észszerüség alapján hajlandó tárgyalni. Hajós Kálmán : A mi kormányunk is csak ezen az alapon óhajt tárgyalni! Rupert Rezső: Massaryk először azt sze­retné látni, mielőtt gusztusa volna velünk szóba állani, hogy ez a kormány legalább a saját népe többségének a jogait ismerje el és a szabadsá­gát biztosítsa (Felkiáltások a jobbóldalon : Meg­van! Hogy lehet ilyet kétségbevonni!) Hajós Kálmán: Ez a mi belügyünk! (ügy van! a jobboldalon.) Maday Gyula : Az entente is demokrata át­alakulást kívánt Németországtól. És mi lett a következménye ! Propper Sándor : A népnek nincs meg a szabadsága! Zalaegerszeg ma is fennáll! A ki­vételes törvény ma is megvan ! Klárik Ferenc" Zalaegerszeg! A magyar szabadság ! Propper Sándor : A bombavetőknek van szabadságuk, igaz! (Zaj.) Rupert Rezső: Ha csupán ilyen kívánságai vannak egy külső állam fejének, ha ilyen jót kíván nekünk , . . Hajós Kálmán: Mi köze neki a mi bel­ügyeinkhez? (ügy van! a jobboldalon.) Horváth Zoltán: És amikor a királyt ki­adták ? Maday Gyula: 1918-ban is ezt követelték Németországtól és becsapták Németországot Wil­sonnal élükön ! Porhintés ! Rupert Rezső: ... az a köze van, hogy ő a maga részérői ezt a feltételt szabja meg. Hajós Kálmán: Ezt nem lehet megszabni! Rupert Rezső : Mivel pedig ez olyan fel­tétel, melynek mevalósitása a mi belső érde­künk . . . Propper Sándor: Szabadságot, demokráciát követel! Le van tiporva! (Ellenmondások a jobb­oldalon.) Maday Gyula : Önöket is becsapnák ! Elnök : Maday képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. (Zaj. Horváth Zol­tán, Hajós Kálmán, Barabás Samu közbeszól­nak.) Kérem Horváth Zoltán, Hajós Kálmán és Barabás Samu képviselő urakat, méltóztassa­nak csendben maradni. Barabás Samu : Tisztelettel meghajlok, de kimegyek ! (Felkiáltások a jobboldalon : Gye­rünk ki!) Nagy Ernő : Akinek a lelkiismerete nem tiszta, menjen ki ! Elnök: Kérem Nagy Ernő képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni ! Propper Sándor: Alászolgája! Horváth Zoltán: A grófnak nem tetszik! Rupert Rezső : A kérdés megoldása az volna, hogy végre ez az ország csakugyan a magyar nép országa legyen. Ennek megvalósí­tása tisztán csak a kormányon múlik és az is, hogy más államoknak ne kelljen kívánni azt, hogy megtörténjék az a demokratikus átalaku­lás, amely a békés állapotokat jelenti. A ma­gyar kormány hibája, hogy ezeknek a kívánsá­goknak kívülről kell jönniök. Nem is csoda, ha jönnek ezek a kívánságok, mert ha szétnézünk Magyarországon a közszabadságok terén, szo­morú kép tárul elénk. Nekünk az idegen államfő által mondottakat csakugyan valóknak, szomorúan valóknak kell el­ismernünk, mert nincs ebben az országban szabad­ságunk, (Zaj és ellenmondások jobbfélöl.) amint nincs és nem is lehet szabadság abban az államban, ahol bírói ítélet nélkül, egyszerű adminisztratív utón is meg lehet valakit fosztani szabadságától és közigazgatási önkénnyel internálni lehet. (Zaj és félkiáltások jobhfelol : Nincs azok közt egy tisz­tességes ember se, akiket internálnak !) Es nincs szabadság ott, ahol nincs gyülekezési és egyesülési jog, mert hiszen talán nem méltóztatnak állítani, hogy van. (Zaj jobb felöl. Elnök csenget.) Nem lehet közszabadságról beszélm ott, ahol nincs szólásszabadság, mert azt hiszem, szintén nem méltóztatnak állítani, hogy van. (Felkiáltások jóbbfelol : Hogyne volna !) Hiszen ha mi, képviselők lemegyünk kerületünkbe, a spiclik egész hada jön utánunk, s ha csak egy egyszerű lakodalmon ve­szünk is részt, ahol a politika szóba sem kerül, azok a spiclik akkor is a legszemenszedettebb rágalmakat viszik a hatóságok elé, nyomoznak az illető kép­viselő után, és azt állítják, hogy nem tudom én miféle izgatásokat követett el. Dénes István : Jönnek a jelentések a minister­elnökségre ! Igazi spiclirendszer ! Bach-korszak ! Még annál is rosszabb ! (Zaj.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom