Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-147
238 iá nemzetgyűlés 147. ülése 1923. évi július hó 2-án s hétfőn. rá bővebben kitérni, csak főbb vonásaiban ismertetem. Vállaljon a magyar földbirtok magyar holdanként 20 kg búza mindenkori árát adóba s az összes bevetett terület után adjon a magyar földbirtok 50 kg szemes vagy annak megfelelő terményt az összes ellátatlanok ellátására. Az állam tehát hozzájutna ingyen 20 kg búzához holdanként és 50 kg gabonaértékü egyéb termékhez, ugyancsak ingyen. Ebben minden benne van, az állat és minden más. a tervezet gabonaértékkel csak azért csinálja a számítást, hogy az adatokat egységes alapra hozhassa. Kétségtelenül irtózatos teher, amit a föld így magára vállal, s még magam sem vagyok vele egészen tisztában, hogy minden vonatkozásban és az ország minden vidékén megbirja-e ezt a föld. A korrekció lehetősége azonban nincs kizárva, hiszen rajonirozni feltétlenül lehet a dolgot akként, hogy a gyönge föld kevesebbel járuljon hozzá, a jobb föld többel. Itt csak átlagszámításról van szó, amellyel Cséry Lajos t. gazdatársunk kalkulál. Ez 22 millió magyar hold földbirtok után 20 kilogrammal számítva 440 millió kg búzát jelentene mint adót és jelentene ennek a területnek körülbelül fele után holdanként még 50 kg-ot. Az ő eszmemenete szerint ezzel az óriási áldozattal, amelyet a mezőgazdaság hozna, megkapná az állam azt az összeget, amely a múlt évi költségvetésben deficitje volt. A deficit tehát egy csapásra eloszlik. (Mozgás a haloldalon.) Cséry Lajos könyvét méltóztassék elolvasni, abban megvannak a részletes számadatok; meglehet, hogy én itt fejből idézve, eltévesztek egy-egy számot, ez azonban nem érinti a dolog lényegét. Ezenkivül megkapná az állam mindazt a szükséges mezőgazdasági terményt, amelyre a legkülönbözőbb mezőgazdasági terményekből az összes közellátottak, tehát az összes tisztviselők, munkásság, városi és falusi lakosság körében lévő ellátatlanok részére szükség van. Az állam tehát itt is megszabadulna egy óriási kiadási tételtől, amelyet ma a természetbeni ellátás beszerzésére kell fordítania. Szóval alapos reményt nyújt arra. hogy ennek a tervezetnek alapján az állam olyan bevételhez juthat, amely az államháztartás rendbehozására alkalmas és elégséges. Ezzel szemben csak ki köt ése van Cs ér y Lajos t. gazdatársunknak hogy minden néven nevezendő kivitek és behozatali vám mezőgazdasági és a mezőgazdaságot érintő dolgokban azonnal megszüntetendő, azonkívül az állami monopóliumok is megszüntetendők, szabad szesztermelés, szabad dohánytermelés, szabad gazdálkodást láván az egész vonalon. Nem mondom, hogy ennek a tervezetnek esetleg nem lehetnek hibái. Annyira belemerülni még eddig nem tudtam, hogy azt mondhatnám, hogy egyik vagy másik pontban ez a tervezet nem szorul majd korrekturára. Mindenesetre azonban elég komoly ajánlat arra, hogy vele a kormány igenis behatóan foglalkozzék, (Ugy van! Ugy van! a Jcözéfen.) Méltóztassék azt megfelelően megbeszélni, megvitatni és amennyiben ez a tervezet életképes, végrehajtható, méltóztassék azt végrehajtani. Mert egy bizonyos, hogy mi gazdák — legalább azok, akikkel nekem van érintkezésem, és azt hiszem, nagyon sok gazdatársamnak, még a túloldalról is, lelkéből beszélek — el vagyunk telve annak a kötelességnek tudatától, hogy ezt az országot meg kell mentem, még áldozatok árán is. (Ugy van! Ugy van!) Mi minden áldozatra készek is vagyunk és amit csak vállaink birnak, mindent magunkra veszünk. Ezzel szemben azonban egyet követelünk, azt, hogy ne a Dunába hordjunk vizet. Amit eddig áldoztunk, az nyomtalanul eltűnt, az ország hajója egy hajszállal sem jutott előbbre, mindig mélyebbre és mélyebbre sülyedt. Ebből a helyzetből az országot ki kell húzni, meg kell menteni s ez elsősorban a mélyen t. kormány kötelessége, mert nem mi vagyunk hivatva az ország közgazdaságának vezetésére, akik itt a. képviselői padban ülünk. Mi adhatunk irányitást, felvethetünk eszméket, de az ország közgazdasági ügyeinek vezetéseért a felelősség azoknak a férfiaknak vállaira hárul, akik ilyen nehéz időkben azokat a nem irigylendő székeket elfoglalják. Tudom, hogy ez nagyon sok áldozat a mélyen t. minister urak részéről, de akármilyen áldozat sem mentheti fel őket attól a felelősségtől, hogy mindent elkövessenek, ami az ország megmentése érdekében szükséges. Cséry Lajos t. gazdatársunk terve mindenesetre olyan komoly, átgondolt, sok tekintetben igazán úttörő, érdemes gondolat, hogy azzal foglalkoznia a kormánynak okvetlenül kell. Nagyon kérem a mélyen t. kormányt, méltóztassék Cséry Lajos t. gazdatársammal az érintkezést felvenni, méltóztassék megkeresni abban a tervben a lehetőséget és a lehetőségek végrehajtását. Arról biztosithatom a mélyen t. kormányt, — volt alkalmam róla meggyőződni, hogy ennek a tervezetnek lényegével, — bármily rettenetes terhet jelent, amit a mezőgazdaság újra vállalna, abból az okból, amelyet előbb felhoztam, az ország megmentése érdekében, és ha látjuk, hogy az tényleg arra fog szolgálni, az ország gazdatársadalmának nagy része egyetért s megvalósítására kapható lesz. A Cséry Lajos t. gazdatársamhoz érkezett levelekből, amelyek százával érkeztek tervezetére, nem lehet mást megállapítani, mint azt, hogy a gazdatársadalom megfelelő feltételek mellett kész ennek a nagy áldozatnak meghozására. Halász Móric : De dolgozni akar ! Gaal Gaston : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mélyebben nem kívánok belemenni ennek a tervezetnek ismertetésébe, hiszen a tervezet közkézen forog. Cséry Lajos t. gazdatársunk áldozatkészségéből mindenkinek módjában áll az illető füzeteket megszerezni és ha valaki még nem olvasta, meg vagyok róla győződve, ha hozzáfordul, nagyon szívesen szolgál felvilágosítással vagy magával a füzettel. Egyet azonban ki kell jelentenem, hogy mi ezt a , országot megmenteni, ha szükséges még a kormány
