Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-147

À nemzetgyűlés 147. ülése 1923. évi július hó 2-án, hétfőn. 22? szükségesnek tartom a különőrázások megszüntetését, (Helyeslés) amely a dologtalanságnak melegágya. Szükségesnek tartom, hogy a tisztviselői karral megértessük azt, — szó lesz különösen a menekült tisztviselői karról — hogy amikor Magyarország keleti részéről a Dunántúlra jöttek, akkor Európába jöttek, (Ugy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ugy kezeljék azt a népet, amelyet rájuk biznak, amilyen kezelést az a nép megérdemel, és amilyen bánásmódhoz és kezeléshez az a nép évszázadok óta hozzászokott. A Dunántúlból ne méltóztassanak Balkánt csinálni. (ügy van ! Ugy van ! a haloldalon.) Peyer Károly : Ezt csinálták a menekült tisztviselők ! Gaal Gaston : Itt példákkal is szolgálhatnék, de már nagyon előrehaladott az idő ! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Egyik baiaton-menti faluban történt, hogy egy nyomorult parasztgazda, akire irtózatos adót vetettek ki, bement a községházára és azt mondotta a jegyzőjüknek, — ] Erdélyből menekült jegyző volt — jegyző ur, az istenért, hogy fizessem ki a százezreket a rongyos hét-nyolc holdamból, erre teljesen képtelen vagyok. A jegyző pedig azt felelte : Hát pedig, ha minden paraszt megdöglik is, tanulják meg ! nekünk élnünk kell! Kuna P. András : Igaza van Gaalnak ! Kiss Menyhért : Nem minden menekült tisztviselő ilyen ! Gaal Gaston *. En nem minden menekült tisztviselőről beszéltem, ne tessék ezt kiforgatni, amihez nagyon ért. Hangsúlyozom, arról az egy tisztviselőről beszéltem, aki ezt megcsinálta. Rassay Károly: Es a szellemről, amely köztük van ! Gaal Gaston : Igen, és a szellemről, és itt konstatálnom kell ezt az ország szine előtt, hogy az a szellem, amely keletről jött, sajnos, nem áll európai nivón. (ügy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Peyer Károly: Azért vesztettük el Erdélyt. Ugy kezelik a magyarokat, mint a románokat. (Zaj.) Nagy ErnÖ : Bethlen miniszterelnöksége alatt... Elnök : Csendet kérek,- Nagy Ernő képviselő ur. (Felkiáltások a halközépen: Ne tessék általánosítani !) Nagy Ernő : Idefenn örülnek, ha a népet ütik. Gaal Gaston : Itt kell most áttérnem egy nagyon kényes kérdésre, (Zaj.) amit egyszer már voltam szerencsés vagy szerencsétlen, — mondjuk ugy, ahogy akarjuk — a tisztelt Nemzetgyűlés elé hozni még 1920-ban. Mielőtt rátérek adataim közlésére, kénytelen vagyok felhívni a t. Nemzetgyűlés szives figyelmét régen történt dolgokra, 1907-ben történt az az eset, hogy egy biharmegyei főszolgabiró elfogadott néhány méter fát a nagyváradi róm. kath. püspökségtől. Ezért feljelentették. A közigazgatási bíróság vizsgálat alá vette a dolgát és a fegyelmi alól felmentette azzal az indokolással, hogy mivel ez Biharban mindig szokás volt, a tisztviselőt ezért elitélni nem lehet. Figyelmeztetem a t. Nemzetgyűlést arra, hogy akkor, amikor ez történt, a magyar lapok heteken át unisono harsogták azt a lehetetlen aljas visszaélést, amely a vidéki közigazgatásnál történik, amikor megtörténhet az, hogy egy főszolgabiró elfogad a püspöktől hat méter tűzifát. Abban az időben cirka két forint volt egy méter fa, ha sokat mondok. Akkor is lehetetlennek tartottam azt, hogy elfogadják ezt a hat méter fát, ma is. Helytelennek tartom azonban a közigazgatási bizottságnak az álláspontját is. Gr. Andrássy Gyula: Az én ministers4gem alatt történt ! Gaal Gaston : Majd rákerül a sor. Akkor, abban az időben egy képviselő, nóvszerint Szatmári Mór, meg interpellálta ebben az ügyben az akkori belügyministert, gróf Andrássy Gryulát. Grróf Andrássy Gyula az interpellációra a következőket válaszolta — nem az egész beszédet olvasom fel, csak néhány részletet (olvassa) : »A tisztviselőnek nemcsak függetlennek kell lennie, de a függetlenség látszatát is a legszigorúbban meg kell óvnia. Hiszen sajnos, a közigazgatási tisztviselők napról-napra abban a helyzetben vannak, hogy büntetéseket mérnek ki, egyesekre súlyos, káros következményekkel járó határozatokat hoznak, és ha az egyesekben az a hit él, hogy nem az objektiv igazság alapján hozták az Ítéletet, hanem azért, mert a tisztviselők függésben vannak egyesektől, akkor anarchiát nevelünk. Ennélfogva, nem tekintve azt, vájjon tényleg minden ilyen esetben a függés előállt-e, már a lehetőség, hogy előáll, a lehetőség, hogy azt hiszi az illető, hogy a tisztviselő befolyásolható, elég arra, hogy ezt a szoKást a legszigorúbban elítéljem ós ennek megfelelően, természetesen a közigazgatási bizottság határozatát meg fogom semmisíteni.« Az egész Ház tapsai között jelentette ki ezt a belügyminister, akinek minden szavát ma is elfogadom és aláírom. Ennek volt a következménye a 6920/907,. számú belügyministeri körrendelet (olvassa) : Általános körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A közigazgatás tisztviselője ugyanis birói teendőket végez, minélfogva nemcsak függetlennek és részrehajlatlannak kell lennie, hanem függetlenségét és részrehajlatianságát a legkisebb gyanútól is szigorúan meg keli óvnia. Mert ha anyagi érdekeltsége a külső látszat szerint függő helyzetbe hozza egyesektől, ez alkalmas körülmény annak feltevésére, hogy hivatalos eljárásában és intézkedéseiben nem a tárgyilagos, pártatlan igazság, de egyesekkel szemben anyagi előnyökért gya-