Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-147

228 A nemzetgyűlés 147. ülése 1923. évi július hó 2-án, hétfőn. korolt kedvezés vezeti ; akkor a jogkereső felekben megrendül az állam rendjébe és a közigazgatás tisztaságába vetett bizalom, és a hatóság iránti bizalmatlanság elégedetlen és az államra nézve veszélyes elemeket teremt. Minthogy az állami rendnek az izgatással és jogszolgáltatással foglalkozó köztisztviselő független és pártatlan eljárásba helyezett feltétlen bizalom és tisztelet képezi egyik lényeges támaszát és biztositékát, felhívom a közönséget, hogy éber és hatékony felügyeletet és ellenőrzést gyakoroljon afelett, hogy a közigazgatási tisztviselők ebbeli minőségében magánfelek által "nyújtott ajándéknak, vagy bármi című anyagi előnynek és kedvezménynek a már előadott köztekinteteknél fogva sem tűrhető és megengedhetetlen elfogadásától feltétlen tartózkodjanak. Peyer Károly: Részvénytársasági igazgatóságokat sem szabad elfogadni! (Helyeslés.) Gaal Gaston : Ezt a rendelkezést akkor is az egész Ház legteljesebb, legosztatlanabb tetszése fogadta. Ennek hatásaképen meg vagyok róla győződve, megszűntek ezek az igazán majdnem gyerekes összeféri)etlenségi esetek, — mert hiszen egy pár koronás beneficiumokról volt szó, —- és a köztisztviselők többé még a nagyváradi püspöktől sem mertek tüzelőfát elfogadni. De rámutatok egy másik jelenségre, amelynek szóvátétele innen ezekről a padokról hangzott el nem is olyan régen, amikor a földreform ügyében eljáró bírákat azzal gyanúsították meg egyesek, hogy azért a kis ebédért, amelyet esetleg a földmegváltást szenvedő tulajdonosnál vagy gazdatisztjénél elfogadnak, már befolyásoltatják magukat. Amikor olyan rigorózusak vagyunk, hogy a földreformot végrehajtó bírónak egy ebédet nem szabad elfogadni, (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem is szabad !) hogy gyanú ne merüljön fel... (Zaj a szélsöbaloldalon) kérem, a rigorozitás terén az urak nem mehetnek olyan messze, ahová én ne követném az urakat, ha a nagyváradi püspökségtől hat méter fát elfogadni egy főszolgabírónak olyan krimen, amely miatt országos érdekű rendeletet kell kibocsátani a minister urnák, akkor nem kívánhatunk egyebet, mint hogy ugyanezzel a strikt rigorozitással méltóztassék majd elbírálni azokat az eseteket is, amelyeket most ezzel kapcsolatban a nemzetgyűlés színe elé hozok. (Ralijuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon. ) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mielőtt áttérnék az adatok ismertetésére, legyen szabad a vonatkozó törvényes intézkedésekkel megismertetnem a nemzetgyűlésnek ama tagjait, akik esetleg nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az állami tisztviselők mellékfoglalkozásairól az 1897. évi XX. te. 46. §-a, azonkívül pedig az 1896. évi 1196 sz. pénzügyministeri szolgálati szabályzat intézkedik. Az 1897. évi XX. te. 47. §-a a következőket mondja (olvassa): »Az állami háztartás intézésére, a vagyonkezelés igazgatására, magára a kezelésre, annak elszámolására és ellenőrzésére hivatott tisztviselők nem vehetnek részt sem közvetve, sem közvetlenül oly mesterség, kereskedés, vagy ipar üzésében, sem oly árverésekben, vállalatokban, adás-vevésekben és bérletekben, amelyek hivatalos ügykezelésükkel összefüggésben vannak.« Peyer Károly : Háromnegyed rész érdekelve van. Gaal Gaston : Azt hiszem, ez világos, strikt, mindenki által megérthető. Peyer Károly : Az esztergomi alispánt már meneszteni lehet ! Szakács Andor : És a gazdasági felügyelőt is! (Zaj.) Gaal Gaston: Az 1896. évi említett számú pénzügyministeri szolgálati szabályzat pedig a tisztviselők mellékfoglalkozásairól (Zaj. Halljuk! Halljuk! a középen.) a következőképen intézkedik (olvassa) : »Állami tisztviselőnek állampapírokkal, váltókkal, arany- és ezüstpénzekkel, akár saját, akár mások számlájára üzérkedni nem szabad.« Ez a 72. §. Ugyanennek a rendeletnek 78. §-a a következőket mondja (olvassa) : »Állami tisztviselő nem vehet részt olyan vállalatban, amely természeténél, vagy az állami tisztviselő hivatalos állásához való vonatkozásainál fogva alapos okot szolgáltathatna arra, hogy a tisztviselőre nézve hivatalának ellátása tekintetében az elfogultság látszatának gyanúja is felmerülhet.« (Zaj és derültség a szélsöbaloldalon.) Ezt még sokkal bővebben és precízebben megszabja ugyané szakasz harmadik pontjának második bekezdése, amely már részletez is és a következőket mondja (olvassa) : »Különösen pedig állami tisztviselő nem vehet részt személyes ténykedéssel pénzintézeteknek, közkereseti, betéti és részvénytársaságnak, (Derültség a szélsöbaloldalon.) általában nyereségre irányított vállalatoknak sem alapításában, sem igazgatásában, nem viselhet azoknál elnöki, igazgatói, igazgató választmányi vagy felügyelőbizottsági tagsági tisztet, vagy bármely olyan állást, amely állandó javadalmazásokkal, oszfalékban való részesedéssel, jelenléti illetményekkel, vagy egyéb jutalmazásokkal van összefüggésben.« Pikler Emil : Xagyon pontosan betartják ! (Derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) Gaal Gaston : Aki tud olvasni, aki elolvassa ezeket a rendelkezéseket és ezeket meg akarja érteni, arra nézve azt hiszem, ezek a szakaszok minden kétséget kizárnak abban a tekintetben, hogy állami tisztviselők magánvállalkozásokban milyen mértékben vehetnek részt, (ügy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Megjegyzem, van ennek a rendelkezésnek még egy pontja, amely azt mondja, hogy a 3. pont második bekezdésében foglalt rendelkezés — t. i. a részvénytársaságokra és stb.-re vonatkozó — nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az állami tisztviselő az ilyen állásokra hivatalból neveztetik vagy jelöltetik ki.