Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-146

210 A nemzetgyűlés 146. ülése 1923. igazgatási bizottsághoz utasitani. (Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak, nem lehet érteni a pénzügyminister ur beszédét! Kállay Tibor pénzügyminister: Van szerencsém továbbá beterjeszteni a buzaértékre szóló záloglevelekre vonatkozó törvényjavaslatot és kérem, hogy azt a pénzügyi és földművelésügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! A pénzügyminister ur által beterjesztett, a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat és indokolása kiadatik a pénzügyi, a közoktatási és a közigazgatási bizottságoknak. Beterjesztette a pénzügyminister ur a buzaértékre szóló záloglevelekre vonatkozó törvényjavaslatot és indokolását. Ez a javaslat kiadatik a pénzügyi és a földmivelésügyi bizottságnak. Miután a tanácskozási idő letelt és a házszabályok értelmében fél 2 órakor rá kellett volna térni Szilágyi Lajos képviselő ur interpellációjára, a vitát megszakítom és napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hétfőn, július 2-án délelőtt 11 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak ehhez a napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen.) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Természetes dolog, hogy miután az ülés 11 órakor kezdődik, délután 3 óráig fogjuk tanácskozásainkat folytatni. (Zaj.) Csendet kérek! T. Nemzetgyűlés! Mielőtt átadnám a szót Szilágyi Lajos képviselő urnák, egy kijelentést kívánok tenni Peidl G-yula és a többi képviselő urak beszédével kapcsolatosan. Nevezetesen tegnap én elnököltem, amidőn Zsilinszky Endre képviselő ur interpellácíós beszédet mondott. Zsilinszky képviselő ur a beszédében a birósági eljárás hosszadalmasságával foglalkozott a birtokreformmal összefüggő ügyből kifolyólag, de ez alkalommal kijelentette, hogy az eljáró bíróságnak sem pártatlanságát, sem jóhiszeműségét nem érinti. Ebből folyóiag a baloldalról jövő közbeszólásokra jelentettem én ki azt, hogy az ilyen értelmű bírálat nem ütközik sem a házszabályokba, sem a Ház eddigi gyakorlatába, de egyáltalán nem engedhető meg az, hogy a bíróság részrehajlással és pártossággal vádoltassák, vagy osztálybíróságnak neveztessék. Méltóztassék tehát ezt az álláspontot tisztán látni és eszerint bírálni el ezt a kérdést. (Helyeslés.) Rassay Károly : Szót kérek a házszabályokhoz ! Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Amennyiben az elnök ur kijelentése azt célozza, hogy a magyar bi/óság, épen ugy, mint a magyar állam funkcionáriusainak bármilyen szervezete, általános kritika tárgyává ne tétessék és váddal ne illettessék, akkor a magam részéről ezt a évi június hó 28-án, csütörtökön. magyarázatot helyesnek és jónak elfogadom. Ha azonban ugy méltóztatik gondolni, hogy mi itt a magyar birói kar egyes tagjaival szemben, vagy a magyar bíróság egy-egy Ítéletével szemben, egy-egy tényével szemben ne élhessünk a kritika jogával, akkor ezt én a magam részéről, mint meg nem felelőt, kénytelen vagyok elhárítani. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Platthy György: A pártatlanságot nem szabad kétségbevonni ! Csak kritizálni ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Még a pártatlanságát is jogom van kétségbevonni, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) ha azt komoly adatok alapján, konkrét tényre támaszkodva hozom a nemzetgyűlés elé. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha tehát a t. képviselő ur ebben megegyezik, akkor nincs közöttünk véleményeltérés. Én csak azt nem szeretném, ha egy pillanatig is olyan felfogás kaphatna lábra, hogy a magyar állam funkcionáriusainak bármilyen szervezete kivonhatja magát a kritika alól. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ez a törvényhozás jogkörének kisebbítése volna és én ez ellen, anélkül hogy reflexiókat akarnék tenni az elmúlt esetre, a magam részéről tiltakoznám. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) • Elnök : A miniszterelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Szó sincs róla, a kritika joga minden képviselőt megillet még egy birói határozattal szemben is, (ügy van! a szélsobaloldalon.) azonban nemes parlamenti tradícióink tiltották — legalább eddig, a mai napig,... Rothenstein Mór : Eddig nem is voltak ilyen ítéletek ! Gr. Bethlen István ministerelnök: ...hogy a nemzetgyűlés olyan kérdésekkel foglalkozzék, amelyek bíróság előtt vannak, és elsőfokú birói ítéleteket kritika tárgyává tegyen, mielőtt az illető ügy az összes birói fórumokon végig nem ment. t (Ugy van ! jobb felöl.) En nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak ehhez a nemes tradícióhoz ragaszkodni, mert különben belevonunk a politika ütközőpontjába olyan kérdéseket, amelyek a magyar bíróság előnyére valóban nem fognak válni. (Általános helyeslés.) Pikler Emil : A bíróság is ragaszkodjék a tradiciókhoz ! Elnök: Miután ugy látom, hogy a t. Nemzetgyűlés felfogása ebben a kérdésben teljesen egyértelmű, átadom a szót Szilágyi Lajos képviselő urnák. (Felkiáltások balfelöl: Szünetet kérünk !) Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Szólásjogomtól nem állhatok el, mert ha egy ügyet sürgősnek tartok délelőtt 10 órakor és a t. Elnök úrtól engedélyt kérek arra, hogy interpelláció formájában szóvá tegyem, e sürgősségnek érzete délután 3

/43 órakor még fokozottabb módon él bennem. Ha pedig az elnök ur sürgősnek tartotta a kérdést és megengedte az