Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-146

1Ô2 A nemzetgyűlés 146. ülése 1923. Egy harmadik megállapításom, hogy a tör­vény- és rendeletalkotás pongyolaságával, amit számtalan példával bizonyítottam, végre hagy­junk fel. Az igazságügy minister ur legyen szí­ves és pillantson bele azokba a törvényalkotá­sokba is, amelyek nem az ő tárcája körébe tar­toznak, s ellenőrizze, hogy a törvényhozás legyen egyszerű, világos és szabatos. Tisztítsuk meg a központi kormányzást, a ministeriumokat — kivételek természetesen min­dig vannak — a restanciák iszonyatos tömegé­től és ne engedjük meg . . . Pikler Emil : Hogy az aktákat elsikkasszák ! (Zaj.) ÖStör József: . . . hogy egész közigazgatá­sunk és igazgatásunk balkánizálódjék. Pikler Emil: Ezzel már elkéstek! ÖstÖr József : Azt mondhatnám, hogy a legtöbb ügyben valami kis utánjárásra, egy jó szóra vagy egyébre van szükség — aminek részemről legtöbb esetben foganatját láttam, — hogy valamely dolog jól és gyorsan elintéz­tessék. Történjék ez mindenkire vonatkozólag egyformán. (Helyeslés.) iSTe menjen át a köz­tudatba az a hit, hogy csak annak ügyét intézik el gyorsan és kedvezően, aki megfelelő protek­torokkal rendelkezik. (Helyeslés.) Yégül az egyes tárcák keretében — hiszen csak kormányzati kérdésekkel óhajtok foglal­kozni — a tárcák képviselői, a ministerek, tegyenek meg annyit, amennyit megtenni tudnak, hogy az illető tárcánál alkalmazottak gyorsan bonyolítsák le az ügyvitelt, mert az idő halad s ma nemcsak az üzletekben van szükség a gyors intézkedésre, hanem a hivatalos ügyekben is. Elröpül néhány perc, elmúlik néhány óra, néhány nap és a késedelem iszonyatos és helyre­hozhatatlan kárral jár. (Igás! Ugy van! bal­felöl.) Nem elég tehát ma csak jól intézkedni, hanem jó és gyors cselekvésre van a mostani időkben szükség. (Igaz! ügy van!) Fábián Béla : A gyilkosokat is gyorsan le kellene fogni! ÖStör József : Ilyen jó és gyors intézkedé­seket várok és kérek a kormánytól. Egyébként az indemnitási törvényjavaslalot, amint azt már beszédem bevezetésében is jeleztem, elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Peidl Gyula! Peidl Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy előttem szólott kép­viselőtársam példáját kövessem, aki az indem­nitás mellett iratkozott fel, az indemnitást bi­zonyos magyarázattal meg is szavazta, két-három mondat kivételével azonban, amellyel épen votu­mát okolta meg, egész beszéde elejétől-végig annak bizonyítása volt, hogy a kormány meny­nyire nem szolgált rá arra, hogy az indemnitást részére megszavazzuk . . . évi június hó 28-án, csütörtökön. Rothenstein Mór: Más a cselekedet, más a beszéd ! {Derültség és felkiáltások jobbfelöl : Móric bácsinál is más! Zaj half elöl.) Peidl Gyula : . . . és azt bizonyította egész beszédével, hogy a kormány érdemtelen annak a bizalomnak előlegezésére, amely az indemnitás, a felhatalmazás megadásában megnyilvánul. Nem tudok egyetérteni t. képviselőtársam­mal abban sem, hogy bizonyos, u. n. kényes politikai kérdésekről nem szabad beszélnünk. Pikler Emil: Sőt kell! Peidl Gyula : Nem osztozom ebben a fel­fogásában azért, mert homlokegyenest ellenkező a meggyőződésem. Pikler Emil : A fekélyeket ki kell nyomni ! Peidl Gyula : Mert igenis, kell beszélnünk minden u. n. kényes kérdésről,... Rassay Károly: Ugy van! Propper Sándor: Már régen kellett volna beszélni ! Peidl Gyula :... mert ha nem beszélünk, ha hallgatunk bizonyos kérdések felől, amelyekből az országra károk származhatnak, akkor magunk is bűntársakká válunk. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) Ha nem térünk rá bizonyos kérdések megvilá­gítására, akkor előmozdítjuk azt a borzalmas homályt, amely ebben az országban évek óta uralkodik és amely nem engedi meg, hogy az emberek tisztán lássanak. (Igaz!Ugy van! bal­felöl.) Minket, t. Nemzetgyűlés, valamennyiün­ket... Rassay Károly: Nem egészen bizonyos! Peidl Gyula: — Pardon, ez elszólás volt— mindenesetre ott, ahol a választók szabadon megnyilatkozhattak, minden befolyástól mente­sen, azzal a szüppozicióval választottak meg min­den egyes képviselőt, hogy az ország érdekében fogja a legjobb tehetsége szerint működését kifejteni. Ha ez a felfogás ellentétes a kormány vagy a kormányzópárt felfogásával, ezért még senkinek sincs joga erre az ellentétes felfogásra rásütni azt, hogy az országellenes. En abban a meggyőződésben élek, hogy jobban, helyesebben szolgálom az ország érdekét a kormánnyal ellen­tétes felfogásommal, a kormányéval ellentétes utón és módon, s nem ugy, mint ahogy ezt a mai kormányzat cselekszi. (Égy hang jobbfelöl: Az ország nem kér belőle!) Rassay Károly : Majd kérdezzük meg tiszta választásokkal. Ilyet ne méltóztassék mondani ! Pikler Emil : Szuronyok nélkül ! Rupert Rezső : Csalás és oktroj nélkül ! (Zaj. Elnök csenget.) Peidl Gyula: Ez a felfogásom egyenesen kötelességemmé teszi, hogy bizonyos úgynevezett kényes kérdésekről is megemlékezzem. Csak néhány nap óta folyik itt ez az indemnitási vita s azt tapasztaltuk — és több képviselőtársam ezt kifogás tárgyává is tette, — hogy sem a kormányzópártnak nem volt eddig egy szava az indemnitás mellett, sem a pénzügyminister ur nem tartotta szükségesnek azt, hogy az ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom