Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-144
118 A nemzetgyűlés 144. ülése 1923. ein június hó 26-án, kedden. Cserti József : Ahol egyezség volt, ott a vagyonváltságot betudják a földvagyonváltság alapjául, sőt a helyzet az, hogy a földbirtok ott áll mereven és nem akarják leadni a vagyonváltságot. A legrosszabb földtől akarnak megszabadulni, amely a reform céljára nem alkalmas. (Zaj.) Patacsi Dénes: Hogy lehet így beszélni? Nem ismeri a helyzetet. Elnök : Csendet kérek. Patacsi képviselő urat kérem, no méltóztassék folyton közbeszólni. Beck Lajos : A vagyonváltság nem elég... Elnök : Beck képviselő urat kérem, ne méltóztassék parallel beszédet tartani. Beck Lajos : Először szóltam közbe. Rassay Károly : Tisztázzák a helyzetet. Cserti József : Az érdekelt földbirtokos urak mereven ragaszkodnak a vagyonváltságföldhöz, és annak is csak kis részét akarják leadni. Különféle ürüggyel ki akarnak bújni a váltság alól és meg akarják tartani maguknak a földet. Rá akarok mutatni a törvény néhány rettentő ferdeségére és helytelen voltára. Amikor megszavaztuk a törvényjavaslatot, azt vártuk, hogy járadékbirtokokat fognak létesíteni. Ezzel szemben a gyakorlatban azzal állnak elő, hogy a járadékbirtok nem kötelező. Azonkivül a törvény 35. §-a azt mondja, hogy az a birtok, amely a földreform kapcsán levált rész után a régi üzemben nem folytathatja gazdálkodását, a földreform céljaira nem vehető igénybe Egy birótól erre vonatkozólag a következőket hallottam : E törvény alapján, ha akarom, elveszem az egész birtokot, ha pedig nem akarom, nem veszek el egy talpalatnyit sem. És mi történik a gyakorlatban ? Nem vesznek el egy talpalatnyit sem. Beck Lajos : Nincs olyan törvény, amelyet ki ne lehetne játszani ! Strausz István : Jó a törvény, csak végre kell hajtani ! Cserti József: Amikor a törvényt tárgyalja a bíróság, és ott állnak az érdekeltek, a birtokosok, 8—10 ügyvéddel, . . . (Felkiáltások a középen : Vagy megfordítva !) a másik oldalon pedig a rokkantak, a hadiárvák, természetes, hogy a 8—10 jogásznak van igaza. És amikor tárgyalás van, a biró urak a legtöbb helyen, amint magam is láttam, a földbirtokos urakhoz vannak beszállásolva teljes ellátással . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Beck Lajos : A felügyelő urak se lakjanak a nagyuraknál ! Cserti József: Ez súlyos hiba, mert azt tetszik mondani, hogy a bírónak szabad ezt elfogadni. Ez olyan, mintha a bíró a tárgyalás előtt elmenne a felpereshez vagy az alpereshez. Strausz István : Nem lehet a biröt befolyásolni! Ez csak a forma dolga! Rassay Károly : Hogy lehet ilyet mondani ! Strausz István : Hová menjen falun ? Lakást sem kap! Kiss Menyhért: Menjen a kocsmába! A novellában is benne van ... Elnök : Kiss Menyhért képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni ! (Zaj.) Csendet kérek ! Cserti József : A kezemben van két birói ítélet. A helyzet az, hogy a gyakorlatban az igénylők nem tudnak hozzájutni a vagyonváltságföldhöz. Egy részük hozzájutott x /s— % \A hold földhöz, de a nagyobb rész kimaradt. Ujabb kérvényben kérték az elrendelést, mire a legszigorúbb vizsgálat indult meg annak megállapítására, ki az izgató vagy lázító, aki forszírozni meri, hogy másutt is induljon meg az eljárás. Megtörtént, hogy a kerület képviselője ellen irányult a vád, hogy ő meri követelni a törvény végrehajtását. Erre nagynehezen elrendelték az eljárást, de akik a vagyonváltságföldből csak fél holdat is kaptak, azokra azt mondták, hogy a földreform alapján már ki vannak elégítve, és soha többet semmiféle igényt nem támaszthatnak. így fest a gyakorlatban a dolog. A kezemben levő ítélet mondja azt, hogy aki akár egy fél holdat is kapott, vagy egy holdat, az többé nem igényelhet váltságföldet három holdig. Amikor még volna váltságföld, azt mondja a birói Ítélet, hogy erre nincs igényük, nem tudják megművelni, és ehhez hasonló különféle kifogásokkal állnak elő a földbirtokos urak. Meg vagyok győződve róla, hogy a birtokos urak is érzik, hogy valamit kell tenni, baj, hogy az egész kérdést föld nélkül akarják megoldani. Ott van a legnagyobb baj, hogy áldozatot nem akarnak hozni. Pedig látjuk, hogy nagyatádi Szabó István és a túlsó oldal is belátja, hogy a törvény alapján földreformot csinálni soha nem lehet. Ezért kell a novella. De mire ez elkészül, nagyon is eljár az idő. ' Rassay Károly : Hol van ? Cserti József : Itt van nálam egy tervezet. Megkaptam, hozzájutottam a tervezethez. Strausz István: Előadói tervezet! Farkas István: Azt hittük, a földmivelésügyi minister titokban benyújtotta! Elnök : Csendet kérek. Cserti József: A kérdést meg kell oldani, A legfőbb baj ma a kérdés elintézésének elodázása. Az egyke-rendszer meghonosodásának szintén a föld igazságtalan elosztása az oka. Strausz István: A törvény jó, csak a biró nem! Cserti József: Elzárkóznak még attól is, hogy házhelyhez jusson az ottani lakosság. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Cserti József: Az egyik birtokoshoz véletlenül én voltam kiküldve a községi elöljáróság részéről és a tárgyalás alkalmával az illető nagybirtokos azt mondotta: »Képviselő ur, én ezt a törvényt törvénynek el nem ismerem. Én tárgyalás utján önöknek nem adok földet,
