Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-144

A nemzetgyűlés 144. ülése 1923. évi június hó 26-án, kedden. 119 vegyék el erőszakkal, ha akarják!« (Mozgás, Felkiáltások balfelöl : Ki volt az ?) Az egyik gróf ur volt a kerületemben. Megindult tehát a tárgyalás a házhelyekről. Nagyatádi Szabó István sürgette ennek a tárgyalásnak a megindítását. Kijön oda a szolgabíró, kijönnek a gazdasági felügyelők. Természetesen ezek az urak be voltak kvártélyozva a földbirtokoshoz. Mikor aztán lejönnek a tárgyalásra, ferdén adják elő a dolgokat : »Soha ezt a földet el nem adhatják, adósságot rá fel nem vehetnek, mielőbb fel kell építeni a házat !« és aztán kérdezik: »Akar-e hát házhelyet?« Természetesen az emberek e ferde beállítás után visszalépnek. Mikor azonban rájönnek, hogy nem mondtak nekik igazat és újból előállanak, azt a választ kapják : »Itt van a jegyzőkönyv, már aláírták, tehát nem lehet házhelyhez jutni!« (Zaj balfelöl. Mozgás.) Ezt bizonyítani tudom. így fest a földreform a gyakorlatban. De nagyatádi Szabó István belátja ezek után és az igazi kisgazdapárt annak idején... (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Hol van az a párt ? I) — vannak egypáran — ... hogy ezen a kérdésen mielőbb segíteni kell, és ezért jön nagyatádi Szabó István az ő novellájával. Mi történik? Láttuk a múltkor abból az esetből is, amelyet Meskó Zoltán képviselőtársunk szóvá tett itt a nemzetgyűlésben, hogy el akarják az egészet gáncsolni. Már odáig jutottunk, hogy a nyári szünet előtt ez a novella nem is lesz letárgyalva. Pedig ennek a kérdésnek mielőbbi megoldása elkerülhetetlen, a legsúlyosabb oknál fogva is : az integritás szempontjából. Integritásról addig nem is beszélhetünk, amig Magyarországon a megélhetést meg nem javítjuk. Mert én nagyon félek attól, hogy a szomszéd államokból, ahol a földreformot megcsinálják, az ottani lakosság nem nagyon kívánkozik ide vissza uradalmi béresnek és egy-két kiló kenyérért dolgozni egy nap. (Zaj a középen.) Aki tehát a földreformnak ellensége, az az integritásnak is ellensége, (ügy van! half elől.) Ez olyan fontos kérdés tehát, amelyet elodázni nem lehet. Elég nagy hibát követtek el már régen azok, akik elgáncsolták a földreformot, mert milyen nagy előnyünkre volna az, ha a megszállott területeken, amelyeket most oláhok bitorolnak, színmagyar lakosság élne, holott annak ki kellett vándorolnia Magyarországból. Ez a kérdés tehát elodázhatatlan. Reischl Richárd : Senki sem ellensége a földreformnak! Osak a novellának van ellensége! Nagy Ernő : De milyen földreformot akarnak ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Östör József (közbeszól). Elnök : Östör képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni ! (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Cserti József: Mit látunk? Érdekes dolog, hogy a kormány akarja ezt a kérdést megoldani, magának a ministerelnöknek tudtával a minister egy novellát készit és ezt igyekeznek elgáncsolni itt különböző oldalakról Azt kell látnunk, hogy különböző erők vannak a kormány háta mögött, amelyek még erősebbek a kormánynál is; mert ha a kormány erős volna, azokra a bizonyos tényezőkre nem igen hallgatna. Látjuk, hogy ha nagyatádi Szabó sarkára akar állani, akkor jönnek különféle cikkek és képek ellene és el akarják őt gáncsolni. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy ez az 1920 : XXXVI. te, a földreformtörvény nem az eredeti Nagyatádi-féle földreformtörvény. A földreformot azért nem sikerült keresztülvinni, mert ezt annakidején az Omge készítette, nagyatádi Szabó István pedig elfogadta. Szijj Bálint: És Cserti József is! Cserti József : Mielőtt azonban ennek a megvilágítására rátérnék, kérnék az elnök úrtól pár percnyi szünetet. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem, (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Cserti képviselő urat illeti, a szó. Cserti József : Érdekes rámutatni arra, hogy a földreform megvalósulása miért ilyen késedelmes. Mostani felszólalásomban rá akarnék mutatni még arra, hogyha nagyatádi Szabó István első tervezetét, amely birtokomban van, annakidején benyújtotta volna és ha lett volna többsége és nem gáncsolták volna el, mint most akarják a novellájával, akkor ma már a földreformtörvény novelláját nem kellene benyújtania, mert ez megvalósítást nyerhetett volna már régebben. Az ő eredeti javaslata szerint, a párt akkori programmja szerint, az 500 holdon felüli birtokokat ott, ahol szükség volt rá, igénybe akarta venni a földreform céljaira. Jöttek azonban a támadások, nagyatádi Szabó Istvánt kommunistának minősitették, sőt, mint tudjuk, merényletet is akartak elkövetni ellene a kommunizmus bukása után, mozdonyban akarták megsütni, mint ahogyan itt a nemzetgyűlésen is kijelentette az egyik akkori felelős állásban volt ember, Friedrich István. Jöttek azonban másféle támadások is ellene. Ezekre a támadásokra irta nagyatádi Szabó István azt a kis füzetecskét, amelyet annak idején kiadott ezzel a címmel : »Politikai rágalmak és cáfolatok. Irta: nagyatádi Szabó István.« Amikor ebből a könyvből némely fejezetet itt felolvasok, rá akarok mutatni arra, ki az oka a földreform elodázásának, ki az oka annak, hogy az akkori földreform-törvény nem láthatott napvilágot. Ennek két ember az oka : az egyik ember sokorópátkai Szabó István, a másik pedig nagyatádi Szabó István. (Derültség a szélsőbal-