Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-134
A nemzetgyűlés 13L ülése 1923. évi június hó 7-én, csütörtökön. 127 a napi drágulással, hogy akkor még a t. pénzügyminister ur sújtja ilyen időben őt azzal, hogy már élvezett kedvezményeket elvon? Ezt az álláspontot tarthatatlannak mondom, de annak tartja a pénzügyminister ur is, mert hiszen a pénzügyminister ur Parisban máskép beszélt A t. pénzügyminister ur Parisban önmagát cáfolta meg, mert saját maga mondta Parisban azt, hogy nem lehet addig a kedvezményes ellátás visszafejlesztésére gondolni, amig pénzünk értéke nem állandósul. Már pedig, hogy nem állandósul, Parisban ezt az egyik feltételt mondta a minister ur. Propper Sándor : Ki kell terjeszteni a munkásokra is, akiktől jogtalanul megvonták ! Kuna P. András : Tessék, adjanak a gyárosok ! Szilágyi Lajos: Másodszor pedig azt mondotta, hogy nem lehet a kedvezményes ellátást visszafejleszteni addig, amig a fizetéseket gyökeresen és végérvényesen nem rendezik, amig a mai viszonyoknak megfelelően fel nem emelik. Hát ha a t. pénzügyminister ur Parisban két feltételtől tette függővé a kedvezményes ellátás visszafejlesztésének kérdését, akkor kérdezem, hogy itthon Magyarországon miért nincs a t. pénzügyminister ur ugyanezen az állásponton és miért fejleszti vissza a kedvezményes ellátást akkor, amikor pénzünk értéke napról-napra, vagy ha nem is napról-napra, de mégis állandóan csökken. Propper Sándor: Ott más a légkör! Pikler Emil : Más a kirakat és más a bolt ! Beck Lajos : Az a baj, hogy nincs pénz ! Szilágyi Lajos: A t. pénzügyi kormány a családi pótlékot a leglehetetlenebb jogcímek alatt vonta el némely egyénektől. Például van egy pénzügyministeri rendelet, amely azt mondja, hogy abban a családban, ahol két kereső fél van, ott családi pótlékot nem adnak, például a keresetképtelen anyának. Hivatkozom egy konkrét példára, hiszen az egyik képviselőtársam, Meskó Zoltán kerületéből ered, ő személyesen is ismeri az esetet, hogy a férj állami iskolai igazgató-tanitó, a feleség szintén állami iskolai tanító, mind a ketten reggeltől estig tanítanak, nincsenek otthon, velük lakik a férjnek anyja és a férj anyjától elvonták a családi pótlékot azért, mert van egy pénzügyministeri rendelkezés, hogy amelyik családban két kereső fél van, abban a családban r nem lehet családi pótlékot adni az anyának. És ez nem csupán pénzösszeget jelent, hanem a pénzösszegen kivül jelenti még a kedvezményes ellátást is és jelenti a tüzifajárandóságnak elvesztését is. Pedig ezek rászorulnak — t. Nemzetgyűlés — arra a segítségre és ilyen családokat nem lehet sújtani. Egyáltalában, ha a t. pénzügyminister urnák az az aggodalma, hogy Magyarországon véletlenül valamely rendelet folytán valamelyik tisztviselőcsalád kétszeresen huz valami csekély járandóságot, ugy erre azt kell mondanom, hogy ez nem olyan veszélyes az államkasszára, az államhatalomra és a nemzetre nézve, mint az. ha a i minister ur balkezü rendeleteket ad ki' amelyekkel a kedvezményes ellátást korlátozza A mi követelésünk tehát igenis az, hogy méltóztassék a családi pótlékot a mai megélhetési viszonyoknak megfelelően megállapítani, azt pontosan, de bőkezűen szabályozni, az egész kérdést pedig egyszerűsíteni. Csak utólag említem meg, hogy az érdekelteknek egyik kategóriája a mai összegnek kerek ötvenszeresét kéri ós körülbelül azt tartja a mai viszonyoknak megfelelőnek. Kérjük továbbá azt, hogy a családi pótlék tekintetében ne tétessék különbség a tisztviselők és nem tisztviselők gyermekei között. Teljesen ellenmond a mai időknek és a demokratikus felfogásnak ez az osztályozás, ez az osztálykülönbség csak agitációs anyagul szolgál mindazok számára, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) akik folyton azt állítják rólunk, hogy mi nem vagyunk a legalsóbb rétegek igazi képviselői, mert nincs elég szociális érzékünk a legalsóbb néprétegek panaszai iránt. Ha egyébért nem, hát kormányzati szempontból, a kormány uralmának állandósítása szempontjából, a kormánypolitika, a szélsőbaloldallal szemben való taktika szempontjából is méltóztassanak ezt a lehetetlen, antiszociális intézkedést hatályon kivül helyezni. Áttérek ezek után azokra a kérdésekre, amelyek a lakásbérrel állanak kapcsolatban, és amelyek az elmúlt hónapokban és hetekben oly sok diszkusszió tárgyát képezték. Csodálatos, hogy minekutána az érdekképviseletek kidolgozott memorandumukban annyira a kormány elé tárták a helyzetet, megjelenhetett egy olyan lakáspénzrendelet, amilyent a népjóléti minister ur javaslatára az igen t. kormány kiadott. Homonnay Tivadar : Még ma sem kapták meg sok helyütt a felemelt lakbért ! Szilágyi Lajos : Törvénytelen és jogtalan intézkedésnek tartom azt, hogy két kategóriát méltóztattak létesíteni: külön vették azokat az alkalmazottakat, akiknél a családban két családi pótlék nincs, vagy csak kettő van, és külön vették azokat a családokat, ahol a családtagok száma oly nagy, hogy két családi pótléknál több van a családban, és máskép szabta meg a kormány a lakáspénzt az egyik, és máskép szabta meg a másik kategóriánál. Vastag igazságtalanság ez és erősen szemben áll a törvényekkel. Lehetetlen, hogy innen a mi oldalunkról a kormánynak ezt az eljárását ne helyezzük kellő megvilágításba. A t. kormány bizonyos alaplakáspénzt és alaplakbérnyugdíjat állapított meg. Ez teljesen jogtalan és törvénytelen. Az alaplakáspénz az 1893: IV. tc.-ben és az 1908: XXVII. tc.-ben van lefektetve, az alaplakbérnyugdíj pedig a nyugdíjasok részére az 1912 : LXV. tc.-ben, az özvegyek részére pedig egy törvényerejű rendelkezésben a 6495/1918. sz. M. E. rendeletben rendszeresittetett. Ezek az összegek tehát törvényen és törvényes felhatalmazás alapján kiadott törvényerejű rendeleten alapulnak, és mégis megtette a i kormány, hogy uj alap*
