Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-132

66 A nemzetgyűlés 132, ülése 1923. évi június hó 5-én, kedden. elleninditványra, amennyiben a magam részéről precízebben óhajtanám leszögezni azt, ami a mentelmi bizottság tárgyalásán egyébként is kifejezésre jutott, bogy t. i. abban az esetben, ha Csernyák Imre visszatérve Magyarországra, a törvényes birói eljárás alól személyét számos ügyben nem vonja ki . . . (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Peyer Károly : Nem függ össze ! Semmi köze hozzá ! Eckhardt Tibor : Én a mentelmi bizottság ülésén elhangzott véleményről referálok, méltóztassanak tehát azt meghallgatni. A mentelmi bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy Csernyák Imre, aki magyar területről megszökött és ellene folyamatba tett számos birói eljárás alól szökésével kivonta magát, zaklatást követ 4 egy magyar nemzetgyűlési képviselővel szemben akkor, amikor sokkal inferiórisabb jelentőségű ügyben, mint amilyenekből kifolyólag ellene jogosnak és indokoltnak látszó vádak emeltettek, birói eljárást indit. Csernyáknak számos egyéb ügyben kellene még 1 iszíáznia magát a nemzettel szemben és az országgal szemben elkövetett különböző cselekmények miatt, (Zaj a szélsőbaloldalon. Helyeslés jobbfelől.) és ebben az esetben joga volna neki egy inferiórisabb ügyből kifolyólag is elégtételt követelni. Amig azonban ez be nem következik, a mentelmi bizottság az ügyben zaklatást lát fenforogm. (Helyelés jobbfelől.) Elnök : Minthogy senkinek szólásjoga nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A kérdést elsősorban a mentelmi bizottság javaslatára fogom feltenni, amely ez ügyben Friedrich István képviselő ur mentelmi jogát nem kivánja felfüggeszteni. Amennyiben a nemzetgyűlés elfogadná ezt az inditványt, ugy természetesen önként elesnék Rassay képviselő urnák ezzel ellentétben álló indítványa ; amennyiben azonban a nemzetgyűlés nem fogadná el a mentelmi bizottság indítványát, ugy Rassay Károly képviselő urnák a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványa fogadtatnék el. Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését az abban foglalt javaslattal elfogadni, szemben Rassay Károly képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfog?dják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Hebelt Ede : Használ a kölcsönnek ! Európa botránya ! (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Kimondom a határozatot, amely szerint a nemzetgyűlés Friedrich István képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése a párviadal vétsége miatt feljelentett Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Eckhardt Tibor előadó : T. Nemzetgyűlés ! Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő ellen a budapesti kir. ügyészség párviadal vétsége miatt eljárást indított, miután Beniczky Ödön volt nemzetgyűlési képviselővel 1922 január végén kardpárbajt vívott. A felek a vétség elkövetését beismerték, a birói eljárás szabályszerűen indult meg és minthogy eszerint jelen esetben a zaklatás ismérvei nem forognak fenn, a bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni? Ha szólni senki sem Mván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e s mentelmi bizottság javaslatát Gömbös Gyula képviselő ur mentelmi ügyében elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát és Gömbös Gyula képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság előadójának jelentése Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő bejelentése tárgyában mentelmi jogának Bogya János nemzetgyűlési képviselő által történt megsértése miatt. Eckhardt Tibor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés 1923. évi február hó 21-én tartott ülésében Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő szóbeli előterjesztésében bejelentette, hogy mentelmi joga tettleges bántalmazás által megsértetett. A mentelmi bizottság folyó évi március hó 9-én tartott ülésében tárgyalás alá vévén az ügyet, mindenekelőtt megállapította, hogy a bejelentés Bogya János nemzetgyűlési képviselő cselekményére vonatkozott, aki Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselőt a Ház folyosóján tettleg bántalmazta. Megállapította a menteimi bizottság egyidejűleg azt is, hogy a tettleges bántalmazásra Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetgyűlés folyó évi február hó 21-iki ülésén Bogya János nemzetgyűlési képviselővel. szemben használt durván sértő kifejezése szolgáltatott okot. A tettleges bántalmazásnak ekként történt megállapítása után a bizottság beható vizsgálat tárgyávátette, vájjon a fenforgó eset a mentelmi jog megsértésének fogalma alá sorolható-e, mely szempontból kizárólag az a körülmény volt megvizs-: gálandó, vájjon a támadás, illetőleg bántalmazás nem jelentkezik-e ugy, mint a képviselő részére közjogunkban biztosított szólásszabadság meg*, sértése, vagy nem azzal a szándékkal intéztetett-e az illető képviselő ellen, hogy őt törvényhozói hivatásának független teljesítésében akadályozza? A bizottság felfogása szerint szóbeli sértések és tettleges bántalmazások egyforma jogi elbírálás alá esnek s csupán kvantitative különböznek egymástól, nem pedig kvalitative. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Jó tvdni !) Jelen esetben kizártnak látszik, hogy Bogya János nemzetgyűlési képviselő Drozdy Győzőt törvényhozói hivatásának független teljesítésében óhajtotta volna megakadályozni, mert a tettleges bántalmazásra egy szóbeli sértés szolgáltatott alapot, szóbeli sértések elkövetése