Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-132
A nemzetgyűlés 132. ülése 1923. évi június hó 5-én, kedden. 67 azonban —történjék az bár a Ház nyilt ülésén — a törvényhozói hivatás teljesítésének semmiesetre sem minősíthető. A képviselőház régi gyakorlata szerint is, miként azt a képviselőház mentelmi bizottságának 1898. évi június hó 14-én tartott üléséről kelt jelentése igazolja, melyben Eakovszky István országgyűlési képviselő által Lepsényi Miklós képviselőre nézve bejelentett mentelmi jog megsértése tárgyában foglalt állást (olvassa) : »a Ház az egyes képviselőkön ejtett sérelmeket csak akkor tette országos üggyé, midőn a sérelem minden kétséget kizárólag a képviselők hivatásával állott kapcsolatban, vagy sértette a képviselőnek közjogunk által biztosított függetlenségét.« A bizottság felfogása szerint azonban ez az eset Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő jelen mentelmi bejelentése esetében nem forog fenn s ezért a mentelmi bizottság egyhangúlag abban állapodott meg, hogy a bejelentett ügyben a mentelmi jog megsértésének esetét nem látja fenforogni és ebben az ügyben további intézkedés megtételét szükségesnek nem találja. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem I) Ha senki szólni, nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hat ározat hozat al. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak Drozdy Győző képviselő ur mentelmi jogi sérelmére vonatkozó indítványát elfogadni, amely szerint a bizottság a mentelmi jog megsértését nem látja fenforogni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem /) Kérem azokat a kéviselő urakat, akik a bizottság jelentését elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését elfogadta és igy Drozdy Győző képviselő ur mentelmi jogát megsértve nem látja. Következik a mentelmi bizottság jelentése a rágalmazás vétségével gyanúsított őrgróf Palla vicini György nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Eckhardt Tibor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség őrgróf Palla vi ci ni György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggeszt ését kérte, mert őrgróf Palla vicini György a Nemzeti Kaszinó igazgat óságához gróf Batthyány Tivadar ellen előterjesztett kirekesztési indítványban gróf Batthyány Tivadart az 1918. évi októberi lázadásban való részvétel miatt, több rendbeli esküszegéssel, a belgrádi fegyverszüneti szerződésben való részvétel miatt pedig hazánknak ellenségeink kezére való juttatásával vádolta meg. (Az elnöki széket Almássy László foglalja el.) A bizottság mindenekelőtt megállapította, hogy a szóban lévő mentelmi ügy az első nemzetgyűlés mentelmi bizottsága előtt már szerepelt és hogy a mentelmi bizottság akkor őrgróf Pallavicini György mentelmi jogát nem javasolta felfüggeszteni. Megállapítja egyúttal a bizottság azt is, hogy az első nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentésével szemben Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő indítványát fogadta el akkor és őrgróf Pallavicini György képviselő mentelmi jogát felfüggesztette. A mentelmi bizottság az ügyet beható tárgyalás alá vévén, őrgróf Pallavicini György meghallgatása után arra a megállapodásra jutott, hogy Pallavicini György őrgróf beadványában, amelyet ez Budapesten 1921 február 15-ét megelőző napokban a Nemzeti Kaszinó igazgatóságához intézett, csupán köztudomású tények foglaltatnak, amely tények az októberi forradalom és a háborús összeomlás idejét tárgyaló számos irodalmi munkában kétségbevonhatatlan megállapítást nyertek. A bizottság felfogása szerint továbbá Pallavicini György őrgróf közérdekből is cselekedett akkor, amidőn az ország egyik előkelő társadalmi egyesületéből az októberi forradalom egyik közvetlen résztvevőjét és a fegyverletételért és az ország határainak védtelenné tételéért elsősorban felelős Károlyi Mihály-féle kormány egyik tagját kiküszöbölni törekedett. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Peyer Károly: Hát nagyatádi Szabó? (Nagy zaj jobbfelől.) Pikler Emil : Miért nem zárták ki őt is? Tovább volt tagja, mint Batthyány ! Propper Sánder : A 27 forradalmi főispánt is tessék bíróság elé állítani ! Peyer Károly : Batthyány előbb otthagyta a kormányt, mint Nagyatádi ! Drozdy GyŐZŐ : Mégsem merik felelősségre vonni ! Hiába mondják, hogy állítsák a bíróság elé ! Peyer Károly: Nagyatádi tovább szolgált. EŐri-SzabÓ Dezső : De nem csinált forradalmat ! Szomjas Gusztáv : Annyira ellene dolgozott, hogy Kaposvárott megakarták veretni ! Peyer Károly : A jelenlétével támogatta a forradalmat. Drozdy GyŐZŐ: Mind ott voltak mellettünk ! Propper Sándor : Huszonhét forradalmi főispán ül odaát ! Peyer Károly : Nagy hősök most. (Nagy zaj jobbfelől.) Elnök : Képviselő urak, csendet kérek. A képviselő uraknak joguk lesz azután felszólalni. Tessék folytatni. Eckhardt Tibor előadó : Őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselőt erre az eljárásra egyébként a Nemzeti Kaszinó alapszabályai is kötelezik. (Zaj balfelől.) Nagy Ernő : Mi az a Nemzeti Kaszinó? (Nagy zaj-) Halász Móric : Széchenyi István alapította ! Drozdy GyŐZŐ : A kecskeméti kaszinót nem nevezik meg. Mi az a Nemzeti Kaszinó? A grófok szakszervezete. Politikában, törvényhozásban nincs Nemzeti Kaszinó. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, minden oldalon. Eckhardt Tibor előadó : Az alapszabályokban 12'
