Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-138
250 A nemzetgyűlés 138. ülése 1923. való biztosítására, illetőleg az engedélyezés kiadására. Ami pedig a 19. §-t illeti, ennek a szakasznak 5. pontjában ez a jog a közigazgatási bizottságnak volt biztosítva 2000 koronától 60.000 koronáig, illetőleg 1000 forinttól 30.000 forintig, önként értetődik azonban és plauzibilis az, hogy ez az értékhatár a pénznek elértéktelenedése folytán annyira eltolódott, hogy ma már igazán idejét multa ilyen összegeknek megállapítása, ennélfogva rendeleti utón kell intézkedni aziránt, hogy ezek az értékhatárok a kereskedelemügyi kormány által a szükséglet mérvéhez képest szabályoztassanak. Csak egyetlenegy példára akarok rámutatni. Mig azelőtt a béke időben egy fuvar bányakavics 4—5 koronába került, addig ma 4000 koronáért is alig lehet megkapni, egy igának igénybevétele pedig valamikor 10 korona volt és ma 10.000 koronáért sem lehet megkapni. Az előadottaknál fogva tehát szükséges, hogy a kereskedelemügyi kormány az értékhatárt a pénz mindenkori értékéhez képest állapitsa meg és aszerint adjon a szükséghez képest felhatalmazást. Ami végül a közutaknak és vicinális közutaknak az 1890 :1.tc. rendelkezései alól való kivételét illeti, hivatkoznom kell arra, hogy az 1920. évi XXVII. te. 3. §-ából kifolyólag kibocsátott 51.000. számú kereskedelemügyi ministeri rendelet a közutakra vonatkozólagamugyis ugyintézkedik, hogy a vicinális közutak a törvényhat óságok hatáskörébe tartoznak, ennélfogva mindarra, ami a közutakra vonatkozik, az 1890 : I. tcikknek szakaszai nem alkalmazhatók s igy ezekre nézve rendeleti utón kell intézkedni. Hogy rendeleti utón történik az intézkedés, nem pedig a régi törvény alapján, annak magyarázata abban rejlik, hogy a közutakról szóló törvény amugyis kidolgozás alatt áll ; az ősz folyamán valószínűleg a parlament elé fog terjesztetni, amikor is majd uj törvényi rendelkezés utján fog a kérdés elintézést nyerni. Addig is azonban a konkrét eseteknek szükséges elbírálására biztosítani kívánjuk a megfelelő törvényes intézkedéseket. Az előadottak után bátor vagyok at. Nemzetgyűlésnek at örvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadásra ajánlani. Elnök : Szólásra következik ? (Senki sem.) Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem a t. Nemzetgyűlést, kíván-e valaki szólni ? (Senki sem.) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Ha a kereskedelemügyi minister ur és az előadó ur sem kivan szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. te. egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felolvasni szíveskedjék. évi június hó 14-én, csütörtökön. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-aib, amelyele észrevétel nélkül el fogadlatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi inditványom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a pestis, a kolera és a sárgaláz ellen való védekezés tárgyában Parisban 1912. évi január hó 17-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a sző. Benárd Ágoston előadó: T. Nemzetgyűlés! Bizonyos, hogy az egész emberiséget egyformán fenyegető veszélyekkel szemben csak a nemzetek közös összefogásával lehet legjobban védekezni. Sajnos, ezt áz igazságot még nagyon kevéssé ismerték fel és nagyon kevéssé értékelik. Mindazonáltal annak AZ igazságnak felismerésére mutat, hogy bizonyos fertőző betegségekkel szemben a nemzetek bizonyos egyezmények alapján közösen védekeznek. Ilyen közös védelmet szabályoz az az egyezmény, amelyet 1912-ben kötöttek különböző nemzetek Parisban. A Ház külügyi bizottsága ezt az egyezményt, amely a pestis, kolera és a sárgaláz elleni védekezésről szól, részletesen letárgyalta, általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadta, — hisz a nemzetközi egyezményeket máskép elfogadni alig is lehetséges. — Kérném ennélfogva a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt az egyezményt becikkelyező törvényjavaslatot hasonlóképen elfogadni. (Helyeslés). Elnök: Kivan valaki szólni ? (Senkisem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom; a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a pestis, a kolera és a sárgaláz ellen való védekezés tárgyában Parisban 1912. évi január hó 17-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki: Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: A cím meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok a t. NemzetI gyűlésnek javaslatot tenni.
