Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-138
À. nemzetgyűlés 138. ülése 1923. évi június hó lá-én, űsütörtökön. 2ÖÍ Napirend szerint következik az osztrák köztársasággal Budapesten, 1923. évi április hó 10-én kötött választott bírósági megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Móser Ernő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ha a nemzetközi jog fejlődéstörténetét nézzük a legújabb korban, akkor ismételten azt tapasztalhatjuk, hogy mindjobban és jobban előretörekedett az az irányzat, amely a nemzetek közötti esetleges vitás kérdések békés utón való rendezését kivánja biztosítani. Ezt a célt szolgálta az 1899-ben, majd az 1907-ben összehívott első és második hágai békekonferencia, amely egy nemzetközi választott bíróság felállítását határozta el, ennek szervezeti szabályait megalkotta, elfogadta és magát a bíróságot Hágában fel is állította. Az első és második hágai békekonferencia után azon államok, amelyek a békebirósági egyezményt aláírták, egymásután kötöttek egymással egyezményeket, amelynek célja volt a két állam között felmerülő vitás kérdéseknek békés utón, egymás között, vagy választott bíróság által való elintézése. Az osztrák-magyar monarchia, hasonlóan a többi államhoz, a háború előtt szintén több állammal kötött ilyen egyezményeket, így 1909-ben az Amerikai Egyesült Államokkal, 1906-ban Portugáliával, 1910-ben Nagybritanniával és Irhonnal, valamint Braziliával, 1913-ban pedig Svájccal. Sajnos, ezen egyezmények a háború következtében legnagyobbrészt érvényüket vesztették, miután az itt megjelölt államok legtöbbjével háborúba keveredtünk. A háború után azon törekvés, hogy viszályok békés utón intéztessenek el, még fokozódott. Magában a trianoni békeszerződésben lefektetett wilsoni elvek is oda törekednek, hogy a népek közötti esetleges fegyveres elintézést egyszersmindenkorra kiküszöböljék. A trianoni békeszerződés első részeként felvett népszövetség ránk nézve is kötelező hatállyal birván, mi is köteleztettünk, hogy az állandó nemzetközi választott bíróság eszméje mellé álljunk. A magyar kormány a folyó év tavaszán — amikor Seipel osztrák államkancellár és Grüneberg osztrák külügyminister Magyarországon látogatást tett, — hogy dokumentálja azt a vágyát, hogy meg akarja teremteni a jó szomszédi viszonyt Ausztriával és többi szomszédaival, sőt ennek ellenében hajlandó egyes súlyos, égő, fájdalmas sebeitől is eltekinteni, megbeszéléseket és tárgyalásokat folytatott le a nevezett állam két exponensével és ezeknek a megbeszéléseknek eredménye az előttünk fekvő törvényjavaslat. T. Nemzetgyűlés! Ha már most magának a törvényjavaslatnak lényegét vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy ez bizonyos tekintetben eltér a múlt hasonló egyezményeitől, és sok tekintetben kimélyíti magát az eszmét is. A hágai békeegyezmény is nem mondja ki sehol a a választott bíróság kötelezettségét ; ez a javaslat már minden ügyre és kötelezően kimondja a döntő bíráskodás elvét. Három részre osztjuk a javaslat egész komplexumát és pedig az első rész kimondja, hogy kivétel nélkül, minden ügy, a bíróság elé vihető; a második rész kimondja, hogy csak azok az ügyek tartoznak az egy vagy több bíróból álló békebiróság elé, amelyekben a két állam esetleg közvetlen diplomáciai utón eredményt nem tud elérni; végül a harmadik kimondja, hogy csak azok az ügyek tendők át az állandó nemzetközi birósághoz, amelyeket az egyik vagy másik állam kormánya célszerűségi szempontból oda kíván áttenni, de akkor is előzetesen megállapodik a két kormány azokra a kérdésekre nézve, amelyekre vonatkozóan a döntést kéri. Eltekintve ettől, ennek a javaslatnak máskülönben is nagy jelentősége van, különösen ma, mert véleményem szerint ez a javaslat tulajdonkép felelet Nincsics szerb külügyminister legutóbbi beszédére, (Halljuk! Halljuk !) aki alig néhány nappal ezelőtt, szinte a parlamenti életben szokatlan éles módon megtámadta Magyarországot, azt mondván, hogy Magyarország viselkedése és Magyarország politikája miatt képtelen az S. H. S. állam velünk a jó szomszédi viszonyt megtalálni és megteremteni. Komoly bizonyítéka ez az előttünk fekvő javaslat annak, hogy Nincsics szerb külügyminister u*r legalább is nem tárgyilagosan állította be a helyzet képét, (Ugy van! TJgy van ! a jobboldalon ) mert hiszen bizonyítja azt is, hogy még sérelmeinket is képesek vagyunk félretenni, hogy a szomszédainkról ért igazságtalanságtól is képesek vagyunk eltekinteni azért, bogy a jó szomszédi viszonyt valamely állammal helyreállítsuk. Én azt hiszem, hogy azok, akik komolyan foglalkoznak a magyar kérdéssel, ebben az egy törvényjavaslatban is tanúbizonyságát látják annak, hogy alaptalanok a Magyarország ellen a különböző, különösen a körülöttünk fekvő államok parlamentjeiben elhangzott oly értelmű vádak, amelyek szerint Magyarország magatartása oka annak, hogy velünk a jobb, békésebb viszonyt megtalálni kénytelenek. (Ugy van ! TJgy van ! a jobboldalon). Epen azért, igen t. Nemzetgyűlés, mert a javaslat egyrészt teljesen megfelel azon célnak, hogy a jó szomszédi viszonyt megtaláljuk a körülöttünk lévő államokkal, másrészt, miután ezen törvényjavaslatnak törvényerőre emelése által a jó szomszédi viszonyt legalább egy állammal, az osztrák köztársasággal tényleg megtaláltuk, harmadsorban pedig miután ezen törvényjavaslat, mint előbb mondottam, dokumentuma annak, hogy mi békés, jó szomszédi viszonyt akarunk ugy a közeli, mint a távolabb fekvő államokkal ; tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? (Senki sem.)
